I. Mátyás magyar király uralkodása (1458-1490) nélkül Magyarország már a 15. században szétesett volna a Habsburg-, és az Oszmán birodalmak hatalmi törekvései folytán?

Nem. Mint ahogy Mátyás király uralkodása előtt és után sem esett szét a 15. században.

A 15. század erőviszonyai teljesen másak voltak, mint a 16. század erőviszonyai. Más szóval, az 1520-as évek viszonyait nem lehet visszavetíteni az előző évszázadra. Ennek az az oka, hogy mind a Habsburgok (közép-)európai hatalma, mind az oszmánok birodalma a 16. században változott azzá, ami lett az 1520-as évekre, illetve a Magyar Királyság helyzete is hasonló módon változott negatív irányba, főleg az Oszmán Birodalomhoz képest.

Vagyis a 15. században Magyarország még a térség vitathatatlan nagyhatalma volt, ez Mátyás király nélkül is így volt. A Balkán feletti uralomért egyenrangú ellenfélként küzdött az oszmánokkal. Bár az igaz, hogy a tendencia már Zsigmond király óta az volt, hogy mi voltunk a defenzív felek, az oszmánok pedig az expanzív felek ebben a küzdelemben. Az Oszmán Birodalom ekkor még kb. Ruméliából és Anatóliából állt, vagyis a Balkán-félszigetből és Kis-Ázsiából (de annak sem a teljes részeiből). Ez egyáltalán nem, messze nem az a birodalom még a 15. században, mint később, Szulejmán idején! Ekkor még európai mércével mérve egy balkáni, regionális hatalomnak számított. Ezzel együtt már ekkor is nagyon erős állam volt, a feudális államokhoz képest sokkal szervezettebb stb., és nagy fejtörést okozott, mert lehetett sejteni, hogy egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tenni Európának a megállításához. De még nem volt az a katonai-politikai világhatalom, amivé Szelim idején vált, aki az 1510-es években elfoglalta a Közel-Keletet és Egyiptomot, illetve kiépítette a török flottát. Ekkortól vált az Oszmán Birodalom egy világhatalommá, amely a Földközi-tengeren is fenyegette Európát, annak déli és nyugati felét is. Szulejmán idején az Oszmán Birodalom az európai politika egyik megkerülhetetlen tényezője volt, de ez egy évszázaddal korábban még nem így volt.

A másik oldala a történetnek a Habsburgok. Ezzel kapcsolatban is van egy anakroisztikus szemlélet (ami ebből a kérdésből is érződik). Sokan ugyanis a sokkal későbbi Habsburg Birodalmat vetítik bele a 15-16. századba, amely egy abszolutista, centralizált birodalom volt később (!), holott ekkor, a 15. században, illetve a 16. század első felében erről szó sem volt! A 15. században úgy nézett ki Európa, hogy voltak nagy dinasztiák (pl. a Habsburgok vagy a Jagellók), és voltak országok, amelyek többnyire rendi államok voltak, mint Magyarország, Csehország, Lengyelország vagy az osztrák hercegségek stb. Mint ahogy a Jagellók is többször uralkodtak egy időben több ország felett is egymástól függetlenül, ugyanúgy a Habsburgok is. Tehát nem birodalmakról beszélünk, hanem perszonáluniókról. Pl. 1526-ban II. Lajos Csehország és Magyarország királya volt, mint az apja, II. Ulászló is. De senki nem beszél közép-európai Jagelló Birodalomról, hanem külön volt Magyarország és külön volt Csehország, csak éppen ugyanaz volt a királya a két államnak. Amikor 1526-ban a magyar rendek (és velük teljesen függetlenül a cseh rendek is) megválasztották királynak I. Ferdinándot, akkor ugyanez történt, ez a politikai gyakorlat folytatódott, vagyis 1526-ban nem egy Habsburg Birodalom jött létre, hanem a szokásos gyakorlat szerint több ország rendisége ugyanazt a királyt választotta meg, aki éppen az osztrák tartományok uralkodója is volt.

Úgyhogy valamiféle Habsburg Birodalmat vizionálni a 15. századba az teljesen anakroisztikus elgondolás, főleg annak a függvényében, hogy pl. Luxemburgi Zsigmond is magyar király, cseh király és német-római császár volt, mégsem beszélünk Luxemburgi Birodalomról. De ott van Albert, aki 1437-39 között német-római uralkodó, cseh király és magyar király volt, mégsem beszélünk Habsburg Birodalomról ebben az időszakban. Tehát maga a történelem ad választ a kérdésnek erre a részére, hiszen már Mátyás előtti időszakban megvalósult egy közép-európai Habsburg Monarchia, mégsem fenyegette senki nyugatról Magyarország területi épségét, függetlenségét stb.

Mátyás uralkodása nélkül egy másik főúr kerül a trónra. A történelem kicsit más, de nem nagyon. A másik főúr biztosan nem Habsburg lett volna, tehát nem esik szét semmi, legfeljebb nem lennének Korvinák, visegrádi vár és akkora uralkodói nimbusz. Ettől még a török nm ér ide előbb, akkor is lett volna Mohács és lényeges változás nem lett volna a későbbiekben.

Mátyás hozott egy dicsőbb időszakot, ennyi. A történelem lényeges megváltozásához a magyar főurak másfajta mentalitására lett volna szükség.

Ha megengeded inkább javasolható a "mi lett volna ha" kérdés feltevés helyett a Mátyás szerepének tárgyalása, mint ahogy válaszokat kaptál.

A Habsburg Birodalom kialakulása már régen folyamatban volt és ez ment kb Európaszrete máshol is, kiknek mi hogyan sikerült vagy nem sikerült, de ment a hatalmi helyezkedés. Az uralkodók házasságai is dinasztikus törekvések mentén lettek megkötve és rengeteg taktika és ármány volt mögötte. A szerelem házasságok csak a kisembereké voltak.

A Habsburgok kiemelt hatalmi taktikája a beházasodás volt, ami nagyjából úgy nézett ki, hogy házassági szerződéseket írtak a szomszédos királyi családokkal, hogyha egyiküknél nincs örökös, akkor a másik lesz a király, lehet lobogtatni róla a papírt. Már csak azon kellett ügyeskedni, hogy ne legyen örökös és máris náluk volt a hatalmi-öröklési jog a királyságra. Az uralkodó dinasztiák egymással is szerződtek, egyezségeket kötöttek és egymás ellen is voltak egyben. A Habsburgok házassági szerződései amolyan ál összefogási szerződések voltak, mögötte csak a hatalom megszerzése állt. Bár ettől nem voltak mentesek más királyok és dinasztiák sem.

"Bella gerant alii, tu felix Austria nube" (lat.) Vagyis: "Mások háboruskodnak, te szerencsés Ausztria köss házasságokat." (linkek lent)

Ha ezt megnézzük I. Mátyás vagyis Hunyadi Mátyás esetében, akkor Hunyadi Mátyás magyar származású volt, Kolozsváron született. A felesége viszont, Nápolyi Beatrice olasz (itáliai). Mátyást Habsburg közreműködéssel állították félre.

De ez sokkal korábban alakult ki és látható már I. István királytól kezdve is, akinek a felesége Liudolf Gizella bajor, vagyis német hercegnő volt a Német-Római császári dinasztiából.

Így I. István után nem is meglepő módon már nem magyar származású király következett, mivel nem volt magyar fiú trónörökös. I. István fia, Henrik (Szent Imre herceg) egy "véletlen" vadász balesetben halt meg és hát abban a korban egy vadászbaleset erre is használható volt.

Az I. István utáni király pedig már "Péter magyar király"-nak nevezett személy, csak ez nagyon megtévesztő így és pontatlan is, mivel nem magyar származású volt. A tényleges neve Pietro Orseolo és született Velencében, Itáliában, az itáliai Orseolo-ház gyermekeként ami egy hatalmas velencei nemesi család volt. Nem is szerették az országunkban és idegennek tartották, amiért beférkőzött a magyar trónra.

A következő királyunk újra magyar származású volt, ő volt Aba Sámuel magyar király. Aba Sámuel eltörölte a Velencei Péter által bevezetett összes káros törvényt és a külföldi érdekeltségű nemesek helyett a parasztokat pártolta. Nem természetes halállal halt meg és visszakerült a trónra Velencei Pietro Orseolo. Amúgy kb minden dinasztia igyekezett hatalmat szerezni és megtartani és kiterjeszteni, nyilván benne voltak a Habsburgok is.

A magyar Hunyadi-ház csak egy utalkodót adott, aki Hunyadi Mátyás volt és 1458-1490 között volt a magyar trónon. Mátyás halála után csak 36 év telt el (1490-1526) és a Habsburgok megszerezték Magyarországot. Az a 36 év zavaros hatalmi harccal telt.

1458-1490 - I. Mátyás (Hunyadi Mátyás)

(36 év)

1526-1564 - I. Ferdinánd (Ferdinand I. von Österreich) Német-Római császár

Vagyis Mátyás és a Habsburgok között csak a 36 év telt el, ami nem sok, és onnantól az országunk Habsburg kézen volt egészen 1918-ig. Itt lehet rátérni a kérdésre:

"I. Mátyás magyar király uralkodása (1458-1490) nélkül Magyarország már a 15. században szétesett volna a Habsburg-, és az Oszmán birodalmak hatalmi törekvései folytán?"

A Habsburg hatalmi törekvésektől nem esett szét az ország, mivel annak megszerzése volt a céljuk, persze a környező országokkal együtt. Mátyás azért volt veszélyes a Habsburgoknak, mert magyar dinasztia sarja volt és ha ő marad, akkor magyar kézen marad az ország. Az is igaz, hogy Mátyás halála után kissé egy időre valóban szétesett az ország, a hatalmi viszályok és megosztottság miatt, de az nem egy igazi szétesés volt, hanem hatalmi megosztottság egy időre.

És kérdező egy tömör kronológia a Habsburgokról. Nézd közben az időbeli átfedéseket, mivel a nevek régiókra is vonatkoznak és egy időben több is megvolt. Ott van Hunyadi Mátyás is, hogy időben hol helyezkedett el a királyunk.

962-1806 — NÉMET-RÓMAI BIRODALOM

(Szent Római Birodalom)

(Sacrum Imperium Romanum Nationis Germanicæ)

1282-1918 — HABSBURG BIRODALOM

(Habsburg Monarchia, Habsburgermonarchie, Habsburgerreich)

1443-1490 — I. MÁTYÁS (Hunyadi Mátyás)

1804-1867 — OSZTRÁK BIRODALOM

(Osztrák Császárság, Kaiserthum Oesterreich, Kaisertum Österreich)

Franz Joseph Karl megalapította I. Ferenc néven az Osztrák Birodalmat

1867-1918 — OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

(Osztrák-Magyar Birodalom, Ausztria-Magyarország, Österreichisch-Ungarische Monarchie, Österreich-Ungarn, Kaiserliche und königliche Monarchie Österreich-Ungarn)

I. Mátyás magyar király uralkodása valóban fontos szerepet játszott a 15. századi Magyarország történelmében. Mátyás uralkodása alatt Magyarország politikailag stabilizálódott, és a birodalom megerősödött. Az uralkodása idején Magyarország területe jelentősen nőtt, és Mátyás kiterjesztette befolyását a környező területekre is.

Az Oszmán Birodalom valóban fenyegetést jelentett Magyarországra a 15. században, és sorozatos oszmán támadások érték az országot. Mátyás uralkodása alatt azonban erősítette a határterületeket és a hadsereget, és sikerült ellensúlyoznia az oszmánok nyomását. Ő ismert volt a keresztény országokkal való szövetségeinek kialakításában, és részt vett a habsburg császárral, Frigyes Habsburggal kötött bécsi béke megerősítésében.

Mátyás halála után (1490) Magyarországban politikai instabilitás és konfliktusok következtek be, és a Habsburgok és az Oszmánok ismét növelték befolyásukat. Az Oszmán Birodalom megszállta Budát 1541-ben, és a Habsburgok is további területeket szereztek az országban.

Tehát bár I. Mátyás uralkodása alatt Magyarország megerősödött, és sikerült ellensúlyoznia a Habsburgok és az Oszmánok hatalmi törekvéseit, a 15. század végén és a 16. század elején további politikai instabilitás és veszteségek érték az országot. Mátyás uralkodása nagy hatást gyakorolt az ország történelmére, de a hosszú távú folyamatok és kihívások miatt nem lehet biztosan megállapítani, hogy Magyarország "szétesett volna" volna-e Mátyás nélkül, de valószínűleg más irányt vett volna a történelem menete.

3.vitathatatlan Nagyhatalma? A Magyar királyság fénykorában is csak az 5. legerősebb Európai hatalom volt és tekintettel arra hogy 15 ország se volt egész Európában ez nm nagy eredmény. A legerősebb nagyhatalmak a középkorban Európában:

1.Német Római Birodalom

2.Francia királyság

3.KIjevi nagyfejeselemség

4.Angol királyság

5.Bizánci birodalom 1200 ig.

6.Magyar királyság