Mennyire értik a stratégiát a politikusok?

Japán és az Egyesült Államok viszonya már a II. világháború előtt is feszült volt (Japán Csendes-óceáni terjeszkedése miatt), amin Pearl Harbor megtámadása sem segített. Japán és Németország szövetségesek voltak, ezért nem támogatta az USA Németországot.

Az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország is igényt tartott a balkáni területekre. Ezért csatlakozott az Antanthoz Olaszország 1915-ben.

Általános iskolai tananyag, nem logikátlanság.

1. Az ellenségem ellensége a barátom elven.

2. Az 1915. április 26-án megkötött londoni titkos szerződésben az antant Goriziát, Tirol déli részét, a dalmát partvidéket, az Adriai-tenger számos szigetét, az albániai Vlorë (Valona) kikötőjét és a felosztásra ítélt Török Birodalom egy szeletét is odaígérte Olaszországnak, ugyanakkor III. Viktor Emánuel országának oldalválasztását mégsem e nagylelkű ajánlat határozta meg.

Antonio Salandra kormányát sokkal inkább az 1915 tavaszára kialakuló frontviszonyok sarkallták cselekvésre: a központi hatalmak szerbiai offenzívájának elakadása, a cári Oroszország csapatainak sikeres előretörése a Kárpátokig és a brit–francia seregek által végrehajtott gallipoli partraszállás nyomán úgy tűnt, hogy az antant hamarosan végső győzelmet arat, és ezzel a terjeszkedés lehetősége is elveszik majd Olaszország számára. Sidney Sonnino külügyminiszter – a római parlament előzetes jóváhagyása nélkül – e félelem hatására írta alá április 26-án a londoni titkos szerződést, melynek értelmében a mediterrán királyság egy hónapon belül, május 23-án hadat üzent a Monarchiának.

Fontos megemlíteni, hogy a német–olasz hadüzenetváltásra csak 15 hónappal később, 1916 augusztusában került sor. Az olaszoknak főleg az Osztrák-Magyar Monarchiával voltak ellentétes érdekei.

# 4

IDÉZLEK: "Pearl Harbor USA provokációra következett be, hogy az akkorra kész atombombát kipróbálhassák élesben. Erre pedig a csatorna-beli D-nap adott okot. Az USA tudta, hogy egy ilyen nélkül nem tudja térdre kényszeríteni Japánt, az pedig a D-napnál lényegesen több áldozatot igényelne. Ezért kerestek lázasan egyéb okot, és mikor az atombomba elkészült, megtalálták. Eisenhower később indokolta is a ledobást ezzel."

Bocs, de több ponton sem igaz, amit írsz.

Pearl Harbor elleni japán támadás: 1941. december 7-èn történt. Ellenben a működőképes amerikai atombomba csak 1945-re készült el.

Dwight Eisenhower 1953-1961 között volt amerikai elnök, nem ő döntött az atombomba bevetéséről, hanem az 1945-ben hivatalban lévő Harry Truman amerikai elnök.

Japánt katonailag már az atombombák bevetése előtt szétverték, a japánok nem tudták volna megállítani Japán amerikai-brit invázióját. Az USA indoka kettős volt az atombomba bevetésére: a jspáni partraszállás amerikai áldozatainak megspórolása, illetve a Szovjetunió megfélemlítése.

A pontosítást köszönöm, nem voltam kellően körültekintő.

Eisenhowerről annyit mondtam, "később indokolta", nem azt, döntött a bevetésről. Az atombomba eredetileg a németek hasonló igyekezete miatt volt elsősorban fontos, ha pedig már megvolt, ki kellett próbálni, amihez indok kell. Azt nem állítottam, hogy az indok valós volt.

Ugyanakkor ha már az ember veszi a fáradságot egy válaszhoz, fogalmazzon pontosan, ebben maximálisan egyetértünk. Egyébként pedig nem is olyan egyszerű szétszálazni politikusok kijelentéseinek igazságtartalmát. Ezért se árt az óvatosság.

Köszönöm.