A második világháborúban az USA, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió hogyan állapodtak meg Magyarország háború utáni sorsáról?




válasza:Magyarország eg volt a több legyüzütt ország között, nem volt külön jelentösége.
Másrészt meg a térképen megjelölték, hol lesznek a határvonalak az egyyes zónák között.




válasza:Churchill úgy vélte, Anglia nincs biztonságban addig, míg a hitleri Németországot le nem győzik. Ehhez összefogásra volt szükség egymást nem kedvelő és egészen más érdekek mentén gondolkodó vezetők között. Rávette Rooseveltet és Szálin ilyen megbeszélésre, amely több körben zajlott. A végeredmény, Anglia és főleg USA hadianyaggal és technológiával támogatja Sztálint, aki az emberanyagot adja. Mindhárom ország folyamatosan egyeztet, és támadja Hitlert. Mindhárom ország a befejezés után az általa felszabadított területeket érdeszszférájának tekinti, és az a másik kettő elismeri. Senki nem szegi meg szavát.
Ez megtörtént. Tudni kell, Olaszország Hitler szövetségesének számított, Tito viszont saját országát (Jugoszlávia) külső segítség nélkül, maga kívánta felszabadítani. Olaszország felől a támadás ezét és az Alpok miatt technikailag lehetetlen volt. Próbáltak tárgyalni Titoval, de ő elzárkózott. Ezért alakult úgy, ahogy alakult. Berlint a Szovjetunió foglalta el, azért lett NDK.
1955-re enyhült a helyzet, Ausztria szerette volna a Szovjetunió kivonulását, amelyet végül Ausztria örökös semlegesség vállalásával elért, így akkor onnan kivonultak a szovjetek.




válasza:# 3
IDÉZLEK: "Ez megtörtént. Tudni kell, Olaszország Hitler szövetségesének számított, Tito viszont saját országát (Jugoszlávia) külső segítség nélkül, maga kívánta felszabadítani. Olaszország felől a támadás ezét és az Alpok miatt technikailag lehetetlen volt. Próbáltak tárgyalni Titoval, de ő elzárkózott. Ezért alakult úgy, ahogy alakult. Berlint a Szovjetunió foglalta el, azért lett NDK."
Bocs, de ez nem igaz. Olaszország felől azért nem lehetett behatolni a briteknek és az amerikaiaknak Közép-Európába, mert a németek egészen 1945 elejéig relatíve sikeresen tudtak védekezni Észak-Olaszországban. Hogy Tito mit akart, nem számított, mert nem volt akkora katonai ereje. Tito úgy szabadította fel Jugoszláviát, hogy a németek onnan kivonultak, nem pedig kiverték őket a jugoszláv partizánok.
IDÉZLEK: "1955-re enyhült a helyzet, Ausztria szerette volna a Szovjetunió kivonulását, amelyet végül Ausztria örökös semlegesség vállalásával elért, így akkor onnan kivonultak a szovjetek."
Ausztria nemcsak szovjet, hanem brit, amerikai és francia megszállás alatt is állt, Ausztria keleti felét a szovjetek, a nyugati felét a britek, amerikaiak és franciák tartották katonai megszállás alatt.
Abban állapodtak meg, hogy mind a négy megszálló hatalom kivonul Ausztriából, cserébe Ausztria semleges lesz.
SZÖVETSÉGES MEGSZÁLLÁSI ZÓNÁK AUSZTRIÁBAN 1945-1955 KÖZÖTT:




válasza:# 3
Bécs is szövetséges megszállási zónákra volt osztva, pont mint Berlin.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2026, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!




