A magyar államberendezkedés miért ennyire legalista?
Nem vagyok jogász vagy történész, így megpróbálom a saját szavaimmal megfogalmazni, amire gondolok: a magyar történelmen azt látom, hogy valahogy nagyon csak a jog írott betűje számít, ellentétben pl. az angolszászokkal, ahol a hagyományoknak, közös megegyezéseknek van óriási súlya, és az képeződik le a jogban. Itt meg mintha a jog valami önálló entitás lenne, ami egy pillanat alatt át tud formálni mindent fentről lefelé, a nép akaratától függetlenül. Nálunk nincs olyan, hogy az emberek kikövetelik a törvény megváltoztatását, vagy ellenszegülnek neki polgári engedetlenségből (mint mondjuk a franciáknál), itt ha a törvény el van fogadva, az olyan, mintha szent lenne, és kellő jogászkodással mintha bármit el lehetne érni.
Lehet, hogy tévedek, de szerintem ez nem a fidesz munkájának az eredménye, hanem valami sokkal régebbi működés.




válasza:A jogban alapvetően 2 fő iskola van: ahogy írod is az angolszász "common law" az egyik amit az Egyesült Királyságban, Egyesült Államokban, nemzetközi kereskedelemben alkalmaznak.
A másik meg a kontinentális "civil law", vagy német-rendszer amit Japán, Kína, Dél-Amerika és egész Európa - beleértve Magyarországot - átvett. Németország egyik fő exportterméke sokáig a gépek mellett a jogászok voltak - minden országba hívták őket, hogy miképp ültessék át a helyi gyakorlatba a német jogot.
Az a megállapítás ha egy nagy és erős államot akarsz építeni aminek nehéz ellenszegülni akkor inkább a kontinentális rendszert veszed át, ha meg egy demokratikusabbat akkor az angolszászt nagyjából helytálló.




válasza:Idéznék az alaptörvényből:
" ALAPVETÉS
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja."
Költői kérdésem. Vajon akár betű szerint, akár szellemében mennyiben teljesül az utolsó két bekezdés? Hozzátenném, hogy a világháború óta nagyjából pont így kezdődnek az alkotmányaink. Üres frázisok, amelyek ellehetetlenülnek a további jogszabályok miatt. És éppen a legkiemeltebb jogszabályok frázissá aljasítása megszabja a jogrenddel szembeni társadalmi elvárásokat. Mindenki pontosan tudja, hogy ezen frázisok puszta propaganda célt szolgálnak, amelyek teljesülését jogi eszközök teszik lehetetlenné. Így válik a jog a társadalmi összefogás csontvázából a demokrácia elleni bunkósbottá.




válasza:Nem üres frázisok, a kampányidőszak éppen ezért van, nemcsak nálunk, a világon mindenütt.
A német jog átkát nyögjük jó ideje, másutt ha át is vették, magukhoz alakították.
A kérdésben felvetett önállótlanság oka a fejlődés más iránya, emiatt az intézményrendszereink nem befogadók, hanem elhárítók. Ez kezdődött a középkori pestisjárvánnyal, mikor mellesleg uralkodói interregnum volt itt, a főurak garázdálkodtak. Minden királyunk, már az Árpád kor végén is, ezzel küzdött alapvetően. Ezért alakult 1526 úgy, hogy onnantól gyarmat voltunk, előbb a töröké, aztán a Habsburgé, majd a 20, században eklőbb a németé, aztán a szovjeté. Most a nagy önállóság se megy, megszoktuk a diktatúrákat.
Az nem úgy van, hogy valakik "önállóbbak". Magyarország fontos utak középpontja, de a gyarmattartók haszna nőtt ezáltal. Anglia éppen akkor építette ki flottáját, mikor a kereskedelmi utak a tengerre irányultak, és ezt rögtön kihasználták törvényekkel.
Nem igaz kérdés állítása sem, rengeteg "összeeaküvés" forradalom és szabadságharc volt, de leverték. társadalom nem tanulta meg az önállóságot, mert ideje, munkája zöme a megélhetésre ment rá. Angliában csak az ipari forradalom után lett a társadalom önálló, ki is használta, és a hatalom (korona) támaszkodott is erre.
Lehet ezt hosszabban kifejteni, de az sok lenne itt.




válasza:#1,#3 Te mit akarsz ezzel a német jog mantrával?
Az ugye megvan, hogy a civil law az a római jog alapja is, tehát Euróbán az ókortól kezdve ez a meghatározó, nem a gonosz németek erőltették rá mindenkire...




válasza:Szeretném megtudni, mi téves a válaszomban.
Bár nyilvánvaló, azok pontoznak le ilyesmit, akik tudása ahhoz is kevés, hogy megértsék. Az a primitívség megnyilvánulása. Örömre semmi ok, ha ilyen mennyiségű senki veszi körül az embert. De ez nem számít, az igen, hogy amíg itt vannak, ez az ország egy lépést sem tesz előre, inkább hátra.
Kapcsolódó kérdések:
Ugyanazt a helyzet csak modern kiadásban?
Egykor Magyarország része voltak, most is élnek ott magyarok. Ausztriának, mint az első világháborúban szintén vesztes államnak, nem lett volna joga területeket kapni. Pláne nem egy olyan államtól, amellyel előtte reálunióban állt. A nyugat-magyarországi felkelés és a...
A szocializmust követő rendszerváltás utáni időszakból jelenleg benne van a történelemkönyvekben említés szintjén Magyarország NATO csatlakozása, Magyarország EU-s csatlakozása, a választási rendszer működése, a média szerepe. Egyetemes történelemből pedig említés...
Magyar történelemben tanultunk arról, hogy a Magyar Királyságban nem alakult ki jelentős polgári réteg a Nyugat-Európától eltérő fejlődési út és az olyan akadályozó tényezők miatt, mint a jobbágyok röghöz kötése, az ipar megrekedése céhes szinten, a török pusztítás,...
Minden jog fenntartva © 2026, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!




