Kádár Jánost szerette a magyarok többsége az 1970-es években?

A városi lakosság egy része szerette vagy legalábbis legitim vezetőnek fogadta el. Különösen a városi munkások, akik a munkahelyükön is indoktrinációt kaptak a párttól a munkásmozgalmakban, szakszervezetekben. A Csepel Művekben valószínűleg még Rákosi Mátyásra is azt mondták volna, hogy kiváló szakember, a magyar népet szolgálta.

A városi polgárság már kevésbé rajongott érte, de megalkuvó volt és nem szólt be, ha tudta, hogy olyan környezetben kerül elő a kérdés ahol nem érdemes kritikát megfogalmazni.

A vidéki lakosságból akinek a szocializmus előtt nem volt földje inkább szerette. A korábban saját földből élők viszont jellemzően inkább gyűlölték az egész rendszerrel együtt.

A '80-as, '90-es években több öreg falusitól hallottam (több településről) ilyen értelmű kijelentéseket, hogy ha ezt tudták volna, milyen jó életet hoz nekik ez a rendszer, akkor dehogy tiltakoztak volna a téesz ellen, hanem egymást tiporva akartak volna belépni.

Egyéni parasztként reggeltől estig dolgoztak, hogy megéljenek. Mégse éltek jól, mert nekik ugye nem volt rendszeres bevételük, így kuporgattak, csak a legszükségesebbekre költöttek, mert nem tudták, mit hoz még a jövő. Ha véletlenül megmaradt valami pénz, akkor azt visszaforgatták a mezőgazdaságba, vettek egy új ekét, új lovat az öreg helyett, vagy ha nagyon jól ment, még egy darabka földet. Sokaknak volt cselédje, de nem éltek sokkal jobban, mint a cseléd.

Aztán 20 év alatt, Kádár idején, elérték azt, hogy napi 8 óra munkával, fix keresettel ugrásszerűen jobb életszínvonalat értek el, megismerték a szabadidő fogalmát, mindenkinek (vagy mindenki gyerekének) saját háza épült, ahol be volt vezetve a villany és a víz, meg mindenféle háztartási gépeik lettek. A téesztől a földért kapott terményből (háztájiból) gyakorlatilag ingyen megvolt a disznó- és baromfi, a kertből meg a zöldség. Aki nem volt lusta, az még vett is terményt a téesztől, gyakorlatilag önköltségi áron, és eladásra is tartott állatokat. Vagy pedig a téesz által maszekba kiadott részmunkákat végzett. (Az ilyen dolgos emberek vettek először saját autót minden faluban.) A mezőgazdaság nagyon megérte, mert a hús 5x, a zöldség-gyümölcs átlag 3x annyiba került, mint most. Jövedelemadó természetesen nem volt.

A '80-as évek a falusi embereknek aranykor volt, így Kádárnak is nagy volt a népszerűsége. Hogy '56-ban mit csinált a "bajkeverőkkel", azt általában nem tudták, vagy ha tudták, nem érdekelte őket a semmirekellő városiak sorsa. (Nálunk, egy nagy faluban amúgy annyi volt '56, hogy a falu munkakerülői puskákat szereztek, és elkezdtek hepciáskodni, hogy majd most megmutatják. És meg is mutatták, a falu vezetőit a puskák védelmében megverték, elszedték a pénzüket, és a rend helyreállításáig a kocsmában ittak ebből a pénzből. Akkor jött a rendőrség, jól megverték őket, és elvitték 2-3 évre.)

# 4

IDÉZLEK: "Volt akinek sikerült elkerülnie a TSZ -be kényszerítést?"

Volt olyan komplett falu is, amely teljesen elkerülte 1956 után. Abod község Borsod-Abaúj-Zemplénben. Ott magán parasztgazdaságok működtek a rendszerváltásig.

Kádár népszerűségét az adta, hogy jelentősen növelte az életszínvonalat városban és a vidéki falvakban egyaránt

A falusiak is földpadlós, zsúptetős, pottyantós udvari budis házacskákból fürdőszobás, angol WC-s Kádár-kockákba költözhettek.

Kádár népszerűségét fokozta a társadalom depolitizalása a híres "aki nics ellenünk, az velünk van" jelszó értelmében. A párt kivonult az emberek magánéletéből.

Kádár bűne az 1956 utáni megtorlás, a diktatúra puha formában való fenntartása, és az, hogy az életszínvonal enelése csak nyugati hitelekből volr biztosítható.

Kádár alatt, az 1960-as évekre érte el Magyarország először a történelmében, hogy megszűnt a lakosság jelentős részénak addigi krónikus alultápláltsága. Olcsó és bőséges lett az élelmiszerellátás.

# 16

Kádár kifejezetten törekedett az életszínvonal folyamatos emelésére, nála ez prioritás volt. Ahogy a saját népszerűségét is fontosnak tartotta.

Én még azt is hozzátenném, hogy az egykori jobbágyság elzselléresítése az már jóval korábban elkezdődött. De itt már szentfazekokat is elő kéne venni.... A Kárpát medence alapvetően egy földi paradicsom.

kűrasszír

Erről nem is tudtam hogy egy kis falu megúszta a kolhozosítást, de gondolom az újabb módszerváltás után már ők sem tudak ellenállni az akkumulátoros fogpiszkálónak. Meg aztán Francis Fukuyama óta tudjuk, hogy beköszöntött az egész világra minden rendszerek létezhető legjobbika.

# 19

Magyarország az elmúlt ezer évben mindig félperifériának számított.

A magyar jobbágyok mekapták az addigi jogaik korlátozasát, már Mátyás király uralkodásától, majd a második jobbágyságot akkor, amikor nyugaton már kezdett megszűnni a jobbágyság.