Az 1526 előtti magyar lakosság és a 18. század eleji (török hódoltság utáni) magyar lakosság között mekkora volt a folytonosság?

A magukat 18.század elején magyarnak vallók elsöprő többségben az 1526 előtti magyarok egyenes leszármazottai voltak. A közben eltelt kb. 200 évben még nem volt nagymérvű keveredés, sem asszimilációs ereje a magyarságnak.

Leginkább a 18.század középső harmadától indultak meg a vegyesházasságok és az önkéntes asszimiláció. Akkor kerültek be tömegesen más nemzetiségűek a magyarlakta területekre. Azelőtt földrajzilag elkülönültek a magyarok lakta tömbök és a német, szlovák, horvát stb. tömbök.

Leggyorsabb asszimiláció viszont az OMM idején történt, itt màr némi állami ösztönzés is volt a dologban és tömegesen magyarosodtak a zsidók, németek, magyar tömbökben szigetszerűen élő szlovákok. De a közhiedelemmel ellentétben az akkori és mai magyarok is simán több mint felerészben még mindig ,,old stock" magyarok voltak(bár ez erősen régiófüggő).

Alapvetően nagyfokú folytonosság volt/van. Ha nem lett volna, kihalt volna a magyar nyelv. A török által elpusztított, később magyarlakta területekre zömmel a peremvidékre elsősorban az Erdélybe és Felvidékre menekült magyar jobbágyok települtek. Nem elsősorban telepítéssel, hanem ezek a jobbágyok elszöktek, illetve nagy munkaerőhiány is volt az országban, emiatt nagy szükség volt a munkaerőre. A jobbágyok földesurai is gyakran a felvidékre menekültek, ezért van sok 16.-17.századi magyar nemesek építtette kastély a mai Szlovákia területén. Persze sok svábot, tótot is betelepítettek, de számos vidéken a magyarság maradt többségben. Másképpen fogalmazva, ha jól tudom a mai Magyarország területén magyar többség volt, ha nem is a mai mértékben, a 18.században is.

Példa a dunántúli megyék magyar többségére:

“ A 18. század harmadik harmadára vonatkozóan vannak adataink egyes dunántúli megyék településeinek nemzetiségi hovatartozásáról. Az udvari kancellária 1772-ben rendeletben utasította a megyei hatóságokat, hogy az igazgatásuk alatt álló helységek nevét, a helyi nyelvhasználatot és a felekezeteket írják össze. Bár az elkészült felmérés nem tartalmaz részletes demográfiai adatokat, nem tájékoztat bennünket a lakosság és az egyes felekezetekhez tartozók számáról, komoly forrásértékkel használható fel, hiszen adminisztratív célokra készült, s bizonyos fokig lehetőséget nyújt az etnikai határok hozzávetőleges felvázolására.

Sopron megye

235 helység

120 magyar

82 német

32 horvát

Vas megye

623 helység

1 szlovén

302 magyar

153 német

121 szlovén

48 horvát

Esztergom megye

51 helység

33 magyar

12 szlovák

6 német

Veszprém megye

168 helység

130 magyar

31 német

7 szlovák

Zala megye

563 helység

401 magyar

120 horvát

22 szlovén

18 német

Somogy megye

305 helység

227 magyar

45 horvát

14 szerb

11 német

1 szlovák

Baranya megye

349 helység

209 magyar

70 német

31 szerb

15 horvát

Tolna megye

103 helység

7 szlovén

52 magyar

46 német

1 szlovák

Fejér megye

75 helység

50 magyar

14 német

6 szlovák

5 szerb,

sokác

Komárom megye

51 helység

31 német

11 horvát

8 magyar

Győr megye

84 helység

78 magyar”

Forrás:

Előző válaszoló vagyok:

forrásom: [link]