A neoliberális kapitalizmusnak rendszerszintű hibái és igazságtalanságai vannak, vagy valójában ezek nem hibák, hanem az igazságosság netovábbja?

Question

Hallottam ezt is, meg azt is más-más közgazdászoktól. Mi ennek az oka? Egy szocialista, szociáldemokrata vagy bármi hasonló közgazdász simán azt mondja, hogy az óriási vagyoni egyenlőtlenségek rendszerszintű hibák, amiket redisztribúcióval kell orvosolni. Olyat is hallottam régi mikroökonómiai és makroökonómiai közgazdászoktól is, hogy alapvetően nem hibás elv a szabad piac, de feltétlenül szükséges a monopóliumok és a hasonló multik ellen fellépni, hogy ne jöhessen létre monopolkapitalizmus. És hallottam olyan véleményt is neoliberális közgazdászoktól, hogy alapvetően ezek nem rendszerszintű hibák, hanem ezek a fejlődés, a fellendülés, a gyors fejlődés és a munka utáni igazságosság központi lehetőségei.Melyik igaz objektíven?

Válaszadó #5 · Accepted Answer

Az, hogy miért mondanak az egyes közgazdászok mást, annak az oka egyszerű, más nézőpontból és más értékrend szerint tekintenek a gazdaságra és annak funkcióira. Van, aki szerint elsődleges az, hogy a gazdaság minél jobban teljesítsen, és ennek az oltárán teljesen fel lehet áldozni azt, hogy lesznek-e egyenlőtlenségek, mert egy mellékes körülmény. Más meg azt mondja, hogy az az elsődleges fontosságú, hogy ilyenek ne alakuljanak ki, és ennek érdekében akár az se baj, ha a gazdaság nem teljesít a maximumon. A harmadik szerint meg mindez lényegtelen, mert az az elsődleges, hogy a környezetet megvédjük, minden más sokadlagos szempont... egyiknek sem lesz "objektíven" jobban igaza a másiknál abban a tekintetbenk, hogy melyik megközelítés a "jobb".

Válaszadó #1 · Answer

rosszabb, ha az állam beavatkozik

Válaszadó #2 · Answer

Az igazságosság netovábbja.😆😆😆
Na hagyjuk már! A kapitalizmus még ez egyenlő piaci feltételek előteremtésére se hajlandó.

Válaszadó #3 · Answer

A szabad piacot sztem kevesen támadják. És nem is a kapitalizmus körül keresném a problémát, hanem a demokráciának hívott rendszer nem képes a piacot normálisan felügyelni és szabályozni. A demokratikus rendszerek nem tudnak ellenállni a gazdasági szereplők nyomásának.
A fogyasztói társadalom, nem egy fenntartható és nem egy egészséges rendszer, de egyelőre még működik.

Válaszadó #4 · Answer

#3
"demokráciának hívott rendszer nem képes a piacot normálisan felügyelni és szabályozni"Miért egy autoriter rendszer talán tudja? Egyszerűen amíg az ember része az egyenletnek, addig a kizsákmányolás is része a piacnak.
Nem véletlenül tekintette még Lenin is megvalósíthatatlan ábrándnak a kommunista ideológiát.

Válaszadó #6 · Answer

Ami a matematikát illeti, itt is ugyanaz az eredmény azoknál a kérdéseknél, ahol számszerűsíteni lehet az eredményt. Azt senki nem vonja kétségbe, hogy egy állami beavatkozásnak, pl. egy adónak, egy vámnak, vagy a különféle újraelosztási folyamatoknak piactorzító hatása van. A vita azon van, hogy ez összességében jó vagy sem, és ha jó, milyen mértékű és milyen formájú állami beavatkozás szükséges, mi az, ami még elfogadható, és mi az, ami már káros.
Ezek viszont elsősorban nem olyan problémák, amiket színtisztán matematikai modellekkel le tudsz írni. Ezek filozófiai, szociológiai, etikai kérdések. A közgazdaságtannak és a matematikának arra van válasza, hogy a gazdasági kibocsátást hogyan lehet maximalizálni rövidtávon. Arra viszont nincs, hogy mi lenne az ideális társadalmi berendezkedés, vagy mi lenne a végső cél, ami felé haladunk, mert ezek inkább társadalom- és politikai filozófiai kérdések, és ezeket nem tudod számszerűsíteni, ergo a matematikai módszertan itt nem működik.

Válaszadó #7 · Answer

A matek mindig ugyanaz. De nem mindegy, hogy a matek eredmenyeit ki es milyen szempontok szerint interpretalja. A 37 az mindig 37. De hogy ez a 37 jo vagy rossz eredmeny, az mar nezopont kerdese.

A neoliberális kapitalizmusnak rendszerszintű hibái és igazságtalanságai vannak, vagy valójában ezek nem hibák, hanem az igazságosság netovábbja?

Kapcsolódó kérdések: