Sarlatán az a közgazdász, aki nem kizárólag a profitmaximalizálásra törekszik, hanem a közjóra, környezetvédelemre és az erkölcsi helyességre is?
Úgy véli, hogy a közgazdaságtan képleteibe ezeket a tényezőket is be kellene emelni fontos tényezőként: egyszerre fejlődjék a gazdaság, de legyen biztosított a minél szélesebb körű társadalmi/szociális jólét, a profitot ne etikátlan módon (pl.: monopol helyzettel, gyerekmunkával, létminimum alatti bérekkel stb.) teremtsék meg, s ne zsákmányolják ki a természetet teljesen, mivel ez esetben a rendszer önmaga ellenségévé válik: monopol helyzetben nincs verseny, ergo nincs fejlődés, rendkívül erős kizsákmányolás esetén az lesz, mint a 19. század végén: a nép nem tűri az elnyomást, s jönnek a sztrájkok, a munkásmozgalmak stb., ami a piacot összeroppantja, valamint a természet végtelen kizsákmányolása alapvetően az emberiséget veszélyezteti, ekképp a piacot is veszélyezteti. Emellett a közgazdaságtan céljának elsősorban a jólétet teszi meg, amihez az alapot (profitot) megteremti a piac, ugyanakkor annak természete a tőkecentralizáció, emiatt szükség van a szociális szervezetekre akár magánszemélyek, Ökumenikus Segélyszervezetek stb. formájában, akár újraelosztás felől.
Ezek az elképzelések mennyire sarlatánságok a közgazdaságtan terén? Mennyire tartozik ez a közgazdaságtanra és a gazdaságtudományokra?




válasza:



válasza:Nincs abszolút nézet, csak relatív.
Igen, a profitmaximalizálásra törekvő közgazdászok a sarlatánok. De jobb hibás nézetet vallónak nevezni őket. Ezer jel mutatja, ez a nézet nemcsak kontraproduktív, hanem össze fog omlani. Mint a kommunizmus, amelyről szintén nem hitték el ezt az összeomlás bekövetkezéséig.
Észre kéne venni (nem, ezek nem fogják), hogy a véges készlettel rendelkező földön nem lehet tartósan növelni a versenyt, és a profitot. De azt mondom, értelmes emberek még ezt is kikerülik. Az éhes és felkészületlen hiénák majd nem értik, mitől halnak meg. kellemetlen, de jól van ez így.




válasza:"....egyszerre fejlődjék a gazdaság, de legyen biztosított a minél szélesebb körű társadalmi/szociális jólét..."
Paradoxon. A tőkés koncepció bármely kipróbált változata(a szovjet rendszer is az volt) teljesen szembemegy a földi élet alapvető működésével. Az alapvetően rosszat jobban csinálni, az csak problémafenntartó problémamegoldás. Legfeljebb arról szólhat a vita, hogy a "jóléti" létrákról milyen lesz a zuhanás meredeksége. Talán a skandináv modell lesz a legrezisztensebb, míg mondjuk a száhel övezetben helyből a földnek csapódnak. Ezt a szekeret már régen túltoltuk az átbillenési pontokon. Talán majd a jövőbeli túlélők megtanulnak különbséget tenni jólét és jól lét közt.




válasza:"Észre kéne venni (nem, ezek nem fogják), hogy a véges készlettel rendelkező földön nem lehet tartósan növelni a versenyt, és a profitot. De azt mondom, értelmes emberek még ezt is kikerülik. Az éhes és felkészületlen hiénák majd nem értik, mitől halnak meg."
Mindenhol verseny van, egyszerűen az élet elidegeníthetetlen része, legfeljebb nem az egyének szintjén, hanem csoportok szintjén zajlik. Az pedig, hogy miből lesz profit, azon múlik, hogy mi jelenti az értéket. Az talán nem verseny, hogy minél inkább felkészülni igyekszel arra, hogy egy esetleges apokalipszis esetén sokkal jobb túlélési esélyeid legyenek, mint másoknak? Dehogynem.
Ami a Földet és annak véges erőforrásait illeti, fajunk története során rengetegszer kerültek kisebb-nagyobb embercsoportok abba a helyzetbe, hogy kinőtték a számukra hozzáférhető erőforrásokat. Ilyenkor az ember bízik benne, hogy sikerült új erőforrásokat találni és ez által folytatni a gyarapodást, vagy lehet, hogy nem sikerül, és beüt a krach és jön a visszaesés egy korábbi színvonalra. De senki nem mondta azt, hogy zuhanás megelőzendő, önként visszamegyek a korábbi színvonalra. Hisz az egészen biztosan krach. Lehet, hogy a jövőben az ökör és az eke lesz a legfejlettebb eszközünk, de ha most visszatérnénk rá, az ország a mai lakosság kb. felét tudná úgy-ahogy élelmezni (és azt is csak úgy, hogy majdnem mindenki naphosszat a földeken gályázik).




válasza:"Mindenhol verseny van, egyszerűen az élet elidegeníthetetlen része, legfeljebb nem az egyének szintjén, hanem csoportok szintjén zajlik. Az pedig, hogy miből lesz profit, azon múlik, hogy mi jelenti az értéket. Az talán nem verseny, hogy minél inkább felkészülni igyekszel arra, hogy egy esetleges apokalipszis esetén sokkal jobb túlélési esélyeid legyenek, mint másoknak? Dehogynem."
A természet működése a verseny és együttműködés dinamikus egyensúlya. Ami az evolúciónk túlnyomó részében a (túl)élésünket jelentette az ma már kontraproduktív, mivel a modern ember nem élni, hanem megélni akar a Földből. A mókus is raktároz, a hód is épít gátat stb., de csak a szükségletei szerint. Ha mégis túlburjánzik egy faj, akkor jön a visszacsatolás. A modern ember az utóbbit kapcsolta ki, előidézve a hatodik nagy Földtörténeti kihalási hullámot. Persze most már nincs más hátra, mint előre. Mindenki a lehetőségei szerint igyekszik majd túlélni. Már nem lehet úgy belenyúlni ebbe a komplex rendszerbe, hogy azt ne egy súlyos hanyatláskánt éljük meg.




válasza:#5 jól mutatja, a relativitás fontosságát. Ez az ember esetén a cél, amit elérni kíván. Az okossággal is ez a baj. Ha a cél rossz, akkor az okosság gonoszabb, mint a butaság. Mert utóbbi nem olyan minőségben, tehát rossz hatékonysággal végzi a rombolást. Orbánról csak a buták mondták, hogy buta. és most is azt mondom, az ország egyik legokosabbja (volt). Kár, hogy egy végletesen gonosz céllal. Mengele is nagyon okos volt, sok sok halálos áldozatának kárára, mérhetetlenül gonosz léja miatt.
#5 azt is bemutatja, hogyan tud az okosság egybemosni, ezáltal ostobának titulálni fontos és jó dolgokat. Amit a buta tömeg benyal. Ez is egy gonosz cél.
De mit tépem itt én a számat, mikor #6 higgadtan, okosan, tömören mutatja be, mi a rejteni próbált hiba az #5 érvelésében. Köszönöm neki.




válasza:7#
Én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy az intelligencia és a józan ész nem jár kéz a kézben. Nem vagyok a technológiai fejlődés ellensége, csak a léptéke és módja nem mindegy. Lehetett alakítani a környezetünket együttmüködő módon is. Valamikor létezett olyan, hogy fokgazdálkodás. Nem kell feltalálni a csövön a lyukat. Meg 30 kereskedőn keresztül beszerezni a világ végéről ugyanazt, amiért csak le kéne hajolni. Csak nyilván ez nem érdeke a jelen rendszernek. Ami abból él, hogy fenntarthatatlan legyen. Az a lényege




válasza:Ugye gazdasági szakemberek vannak a cégeknél is és az állami felügyeleti szervekben is. A céges dolga, hogy működjön a cég, legyen minél több profit. Az állam dolga, hogy az állampolgárait képviselje, és e szerint szabályozza a cégek működését.
Ha monopóliumokat, kizsákmányolást, környezetkárosítást, stb látsz, azt elsősorban az államon kérd számon, az ő feladata a szabályok betartatása, erre van egy csomó állami szerv.




válasza:"A természet működése a verseny és együttműködés dinamikus egyensúlya."
Az együttműködésben is ott a verseny. Akinek az együttműködés hátrányos, az le fog maradni, el fog tűnni. Együttműködés akkor van, ha az érintetteknek előnyös. Az együttműködésben is természetszerűleg ugyanúgy ott az önzés.
"A mókus is raktároz, a hód is épít gátat stb., de csak a szükségletei szerint."
Nem igazán jó a példa. A mókus azért nem fog több kaját raktározni, a hód azért nem fog több gátat építeni, mert az ő módszereikkel eléggé melós dolog kaját raktározni és gátat építeni, hatékonyabb módszerek kifejlődése meg az állatvilágban hosszú idő. Ellenben a kutyád elé ha leraksz egyheti kaját, és beindul az ösztön, akkor nem fog mértéket tartani, egyheti kaját fog felhabzsolni egy szempillantás alatt.
Kapcsolódó kérdések:
Én azt mondom fogja be a pofáját!!!! Nincs joga a véleményéhez. Ez nem tudományos. Szerintem meg a skandináv modell sokkal jobb, mint a libertárius gazdaság. A konzervatív libertárius söpredékben semennyi együttérzés nincs a szegények felé. A történelemből...
Volt fizikai, majd kémiai, majd biológiai fejlődés, majd jött a történelmi, gazdasági és társadalmi, aminek célja a dialektikus materializmus forradalmi felborítása és a kommunista végkifejlet. Mi erről a vélemény?
Javier Milei gazdasági intézkedései mennyire képviselik a közgazdászok konszenzusát?
Eléggé ez a benyomásom, ha a jobboldali libertáriusok oldalait olvasgatom... Viszont én szeretném figyelembe venni a társadalmi igazságosságot, az egyenlőbb elosztást, a jóléti államot, az erős szociális hálót, az újraelosztást, az állami támogatásokat, valamint úgy...
Minden jog fenntartva © 2026, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!




