Az Első Világháború előtti években mai értékben kifejezve körülbelül mennyit ért 1 korona?

Hát ez nem is olyan egyszerű, megpróbálom három megközelítés alapján kifejteni.

1. Az osztrák-magyar korona, a kor többi, akkor modernnek számító valutarendszeréhez hasonlóan, aranyalapú valuta volt. 1 korona 0,3280 g aranynak felelt meg, ugyanez a márka esetében 0,35842 g volt. Az egyik lehetséges módszer, az arany mai árának ezzel való beszorzása. Ez azonban nem ad pontos eredményt, mivel az arany ma már áru, így értéke ez alapján változik (eszerint 1 korona kb. 2700-2800 Ft lenne). 1 koronás érmék akkoriban sem értek 1 koronát, 835-ös finomságú ezüstből készültek, teljes súlyuk 5 g volt, így a bennük levő fém értéke nem felelt meg az arany-ezüst korabeli megállapított értékarányának, váltópénzek voltak (a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy bizonyos értékhatár fölött (1 és 2 koronásoknál ez 50 korona volt) magánforgalomban nem volt kötelező az elfogadásuk, azaz váltópénzek voltak. Értékpénzek voltak, és korlátlan kielégítési értékkel rendelkeztek az arany 10, 20 és 100 koronások. Ez azért lényeges, mert főként a nemzetközi kereskedelemben az aranypénzek ázsióval bírtak a papírpénzekkel szemben, tehát magasabb értékkel számították őket.

2. Közgazdaságtanban bevett vásárlóerő, fogyasztói árukosár számítással kapott érték már használhatóbb erre a célra, ha mai forintban szeretnénk kifejezni az értéket. A 1 márka értéke a Hamburgi Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint 1913/14-ben 4,87 euró volt. Körülbelül 85 Pfennig, 0,85 márka ért akkoriban 1 koronát (a valuta aranyparitásán túl, ami fix arányt eredményezett, ez csekély mértékben ingadozhatott a két ország kereskedelmi mérlegének alakulása tekintetében, itt a két valuta egymással szembeni ázsióját ill. diszázsióját láthatjuk a kereskedelmi mérleg alapján, de gyakorlatilag az árfolyamok akkoriban csekély mértékben ingadoztak). A márka euróban megadott értékét átváltva 0,85-ös szorzóval 4,14 eurót kapunk 1 korona értékére. Mindez 2005. évi euró értékben, tehát körülbelüli érték adható meg csak, ami 1100 Ft.

Egy osztrák számítás kicsit magasabb érték állapított meg az 1914-es évre: 4,68 €, 1260 Ft körülbelül. Mivel először egy német statisztika alapján számoltunk, ez pedig osztrák, és bizonyos áruk értéke természetesen eltért a Német Birodalomban és a Monarchiában, de a Monarchia osztrák és magyar felében is, ezért a végső értéket 900 és 1200 Ft között ingadozónak tartom helyesnek.

3. A harmadik módszer a legérdekesebb, melynek során ki sem mozdulunk a korabeli viszonyok közül. Ez annyiban nehezebb, hogy azon túl, hogy kigyűjtjük az 1 koronáért megvásárolható termékek körét, és megnézzük, hogy mennyi munkával lehetett hozzájutni, ismerni kell a korabeli társadalmi viszonyokat is, amelyek jelentősen eltértek a maitól.

1 kg liszt 43 fillér, 1 kg kenyér 30 fillér, 1 l tej 20-28 fillér, tojás darabja 6 fillér (bár az évszaktól erősen függött), 1 l tejföl 1 korona, 1 kg marhahús 1 korona 20 fillér és 1 korona 60 fillér között volt.

Ahhoz, hogy értsük a fenti árakat, meg kell nézni a korabeli társadalom egyes szereplőinek jövedelmi viszonyait is.

A társadalom legalján helyezkedtek el a béresek, uradalmi cselédek (bár köztük már komoly hierarchia volt). A napszám országrészenként változott, férfiaknál 1 korona 60 fillértől (ősztől tavaszig), 2 esetleg 3 koronáig terjedt. A két magasabb érték nyáron, aratáskor volt szokásos. Mindez 13 órányi munkaidővel és az adott napra szóló ellátással. Nők és gyermekek napszáma 50 fillér-80 fillér- 1 korona között mozgott. Azonban nem volt egész évben munka, kb. 80-100 napon át volt szükség egy uradalmon napszámosokra egy évben.

Az uradalmi cselédek bérük nagy részét természetben kapták. Egy uradalmi cseléd egy évben (!) mindössze 250-300 koronányi készpénzhez jutott, és további 500-550 koronányi természetbeni juttatást kapott egy évben.

Egy munkás 100-130 korona körül keresett havonta, képzettsége szerint, a szakmunkások többet. Ehhez néhány korona hozzájött még, ha a felesége, gyermekei végeztek valamilyen, akár otthon is végezhető munkát (pl. ingeket varrt). Egy idősebb tanító havi 200 koronát, vállalati elnökök, országgyűlési képviselők havi 1000-2000 korona körül kerestek, akik mögött általában nagy vagyon állt, tehát megélhetésüket esetenként nem is ez biztosította.

Az előző válaszomhoz még pár gondolat.

1 korona értéke az egyes társadalmi csoportok életében nagyon különböző volt, és a szakadék köztük nagyon nagy volt. A béresek, uradalmi cselédek asztalára hús ritkán került, ennek a rétegnek a rossz táplálkozási és lakhatási lehetőségei komoly problémát jelentettek, ráadásul a családok is nagyobbak voltak, mint ma. Több gyermek, a nagyszülőkről is gondoskodni kellett. Így az ő életükben 1 korona sok pénznek számított, viszonyítva pl. a hús árához.

A városi polgárság körében ez az érték máshogy alakult. Egy ebéd ára egy vendéglőben, a fogások számától függően biztosan 1 koronánál több volt, 2 korona körül. Egy kávé 40 fillér volt.

A korabeli elit által kedvelt elegáns pesti szállodákban (Ritz, Bristol, Hungária, Grand Hotel Royal) egy reggeli 1-2 korona, egy villásreggeli 4 korona körül volt, egy ebéd ára pedig 4-8 korona volt. A szállodai szobák ára egy éjszakára a Hungáriában és a Grand Hotel Royalban 4-5 koronától kezdődött, a Ritz-ben 10 koronától és kb. 25 koronáig tarthatott.

Ezek között a viszonyok között 1 korona egészen más értéket mutat.

Érdekességként a kor legnagyobb luxus cikkének, az autónak az ára: egy kétüléses, 8 lóerős Opel "Doktorwagen" 4500 korona, a négyüléses, 20 lóerős Benz 10 ára pedig 14000 korona volt. A legnagyobb, legerősebb modellek ára elérhette a 20000 koronát is.

Van még egy módszer az érték meghatározására.

Mégpedig maga az azanykorona mint értékmérő ma is létezik, mégpedig a termőföld nyilvántartásokban. A monarchia idején az egész országot felmérték és minden darab földet felértékeltek!!! Ez komoly. nnyira nagy munka volt, hogy ma is ezt használjuk. Az értékelés szempontja az volt, hogy az a darab föld ha búzával lenne bevetve hány aranykorona hasznot hozna egy évben.

Nekem vannak földjeim, 12 és 17 aranykorona per hektár. Régebben holdban számolták de a téeszesítéskor átszámolták hektárra. Magát az aranykoronát ha valaki nem "vette ki" föld formájában ma is el lehet adni és lehet is venni úgy harminc ezer forint körül. A nem vette ki azt jelenti, hogy amikor a rendszerváltás környékén szétcsapták a TSZ-eket Akik annak idején (vagy az örököseik) a hatvanas évek elején "bevitték " a TSZ-ekbe a földjüket az bement a "közösbe" de az hogy ki hány aranykoronát vitt be azt nyilvántartották, mint ha egy gazdasági társaságba ma beviszünk forintot. Amikor szétverték a rendszerváltás után a TSZ-eket elővették a nyilvántartásokat és megnézték ki hány aranykoronát vitt be. Az én nagyapám 120 aranykoronát vitt be és én annyit 110 aranykorona értékű földet "vettem ki" 17 aranykoronás föld volt a nagy része ez gyümölcsös meg egy kevés 6 aranykoronás az ártéri erdő. Ma hektáronként olyan egy milió forintot érnek. Felmerül a kérdés honnét az értékkülönbözet?

Ha ma valaki ezen a területen földet akar venni, olyat ami még a TSZ jogutódjának számító nem tudom milyen nevű RT tulajdonába van, akkor "adni kell " az aranykoronát plusz a TSZ-esítés óta elvégzett értéknövelő beruházásokat ki kell fizetni készpénzben. Tehát, ha valaki földet akar venni a mi falunkban először kinézi a földterületet amit meg kíván venni, és megnézi a földnyilvántartásokban az hány aranykorona. Mondjuk egy 1.5 hektáros földdarab, hektáronként 14 aranykoronás. Akkor az egész 21 aranykorona. Nekem van még 20 aranykoronám, azt megveszi tőlem 600 000 forintért, és kifizeti, az értéknövelést, mondjuk gyümölcsös van rajta aminek a telepítési költsége 300 000/hektár. tehát kicsenget még érte 450 000 forintot és övé a föld.

Tehát ma is létező valódi értékkel bíró, fizetőeszköz az aranykorona.

A rendszerváltáskor eggy aranykoronát ezer forintért adtak-vettek. Ma 30 000 forint.

Bocs úgy látom rosszul magyaráztam.

1 aranykorona nem egy hektár föld, hanem ahány aranykoronás a föld.

Van olyan gyenge homokos föld vagy szikes ami csak 3- 4 aranykoronás. de egy jó alföldi feketeföld lehet huszon valahány is.

18:20

Nagyon jó elemzés.

"Egy munkás 100-130 korona körül keresett havonta, képzettsége szerint, a szakmunkások többet."

1901-ben a munkások majdnem harmada heti 10 korona alatt keresett, azaz havi 40 alatt. Ezek a segédmunkások. Életmódjukra jellemző, hogy barakkokban, termekben aludtak sokasával, vagy pedig ágyat béreltek valahol, pl. más munkások bérlakásain. A másik véglet a munkáselit, havi 160 K felett (a munkások 2%-a 1901-ben), pl. nyomdászok, esztergályosok. Elit életformájuk azt jelentette, hogy albérlő és ágyrajáró nélkül, egyedül laktak egy komplett szoba-konyhás lakásban, és többnyire a feleségük sem dolgozott. Ez azt jelentette, hogy kispolgári életstílusuk volt. A többi munkás ezek között helyezkedett el, havi 60-80 K körül, amiből rendszerint nem jött ki a családnak az egyszobás lakás bérlete és az evés is, úgyhogy rendszerint a feleség dolgozott és volt albérlő/ágybérlő is. Az elemi iskolai tanító 1900 körül 100-150 K körül keresett, egy kezdő orvos 400-500 K körül keresett 1910 körül.

Mai élethelyzetekkel összevetve ez alapján szerintem 1 K értéke inkább valahol 500-600 Ft körül lehet, akkor viszont a kétféle becslés (1000 Ft és 500 Ft) között lehet valahol az igazság, tehát 700-800 Ft környékére tenném a korona értékét.