Assassinok tényleg léteztek? (Assassin's Creed, a játék)

A keresztes háborúk által létrejött kulturális csere az iszlám világot sem hagyta érintetle-nül. Az őslakosok teljes joggal tekintették a világukba behatoló idegeneket barbároknak, de kiszorításuk Szaladin szultán 1174-es fellépéséig lehetetlennek tűnt.

A Szentföld elfoglalása idején ismertek meg a nyugatiak egy titokzatos iszlám közösséget, az aszaszinokat. Ez a közösség a nyugati invázió előtt ugyan már létezett, de tevékenysége a keresztes uralom idején teljesedett ki annyira, hogy példájuk a mai napig meghatározza a muszlim gondolkodásmódot. Az eredetileg magukat nizáritáknak nevező közösségre később ragasztották az aszaszin, vagyis orgyilkos nevet. Lakhelyük a mai Libanon és Szíria határvidékén elterülő hegyekben lévő várakban volt, s a keresztesek érkezése előtt "szolgáltatásaikat" az egymással rivalizáló közeli és távoli fejedelemségek sűrűn igénybe vették. Mai szóval élve "öngyilkos terroristák" voltak, akik életük feláldozása árán is teljesítették vezetőik parancsait abban a hitben, hogy tettük őket az iszlám paradicsomba juttatja. A keresztény túlvilággal szemben ebben a paradicsomban nagyon is földi örömök vártak az önkéntes mártírokra: gazdagon terített asztalok, finom borok és az üdvözültek kívánságait leső gyönyörű nők. E túlvilági jutalmon kívül nagyon is határozott földi vá-gyakat követtek - Rudolf Pörtner szerint -: céljuk egyfajta társadalmi egyenlőség, az állam megszűnése és a közös tulajdon megvalósítása volt.

Módszereik szinte azonosak voltak a mai öngyilkos merénylőkével: feltűnés nélkül a ki-szemelt áldozat közelébe férkőztek, majd egy alkalmas pillanatban megölték. Feladatuk végeztével nem próbáltak menekülni, így sorsuk az általuk megöltekével azonos lett.

Farhad Daftary történészprofesszor "Aszaszin legendák" című könyvében részletes képet fest erről az iszlám szektáról, s szerinte ők tekinthetők a síita vallási irányzat szellemi elődeinek. A moszlim vallás két fő ága, a szunnita és a síita közül az utóbbi ma is sokkal agresszívabb és önfeláldozóbb a másiknál. Irán a síita irányzatot vallja magáénak, s a hír-adókban is láthattuk, hogy az irak-iráni háborúban a perzsa forradalmi gárdistákat ho-gyan küldték szinte fegyver nélkül, ágyútöltelékként az iraki betolakodók elé. Ezek a fiatalok önként vállalták ezt abban a hitben, hogy aszaszin elődeikhez hasonlóan tettükért ők is a paradicsomba kerülnek.

Amikor a keresztes állam megalakult, tovább színesedett a közel-keleti hatalmi színkép. A hegyek védelmében élő rejtélyes nizáriták kegyeit most már nemcsak az egymással háborúzó helyi fejedelmek keresték, hanem Tengerentúl új urai is. Mindkét táborban szaporodtak az öngyilkos merényletek, s az aszaszinok úgy vélték, céljaik megvalósításához közelebb kerültek, mint valaha. A nyugatiakra olyan mély benyomást tettek, hogy az aszaszin név bekerült a francia nyelvbe, melyben máig is a "gyilkos" szó megfelelője, de az angol "assasination" szó is orgyilkosságot jelent."

Népszava magazin 2001 Szept. :)