A Szózat megzenésített változatában a második versszakban miért mondjuk úgy a harmadik sort, hogy "itt élned, élned halnod kell"?

Viccből írtam a választ, ezért a végén a mosolygós fej :)

De ha már ennyire komolyan vetted a választ, akkor:

" Mellesleg kiemeltem, hogy a ZENEI sor szótagszáma nem egyezett meg a verssor szótagszámával"

Ezt összevetve azzal, hogy a vers előbb született meg mint a zenemű (vagyis a zenét komponálták a vershez, és nem a versszöveget írták a zenéhez) logikailag teljesen rendben van az, hogy a zeneszerző elronthatta a vershez írt zenét. Valószínűleg nem így történt, de ez nem bizonyítható.

Lehet firtatni vagy találgatni, hogy miért úgy írta meg a zenét a szerző, ahogy; de nem hinném, hogy létezne 100%-ig biztos válasz. A neten legalábbis nem találtam erre vonatkozó infót.

Úgyhogy maradok a valószínűsíthető okoknál:

1. Zeneszerzői szabadság.

2. Egressy Béni sajátos stílusa. (Kifejezetten jellemző rá a sok hajlítás, trillázás, cifrázás.)

3. A zene egy pályázatra készült, azaz "pályamunka". A pályázók célja pedig – nem meglepő módon – az, hogy nyerjenek, ezért Egressy talán a szokásosnál is különlegesebb dallamot talált ki.

(Ha megnézitek, egyik sor sem hasonlít a másikra, tehát a szerkezeti képlete ABCD.)

A pályadíjról két különböző adatot találtam, nem tudom, melyik igaz:

"A Szózat keletkezéstörténete különös és egyszerű; a ma embere aligha képzeli ilyennek egy nemzeti imádság születését. Bartay András zeneszerző, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban pályázatot hirdetett a Vörösmarty-versre komponálandó legszebb népmelódia írására. A bírálóbizottságban helyet foglalt maga Vörösmarty is, mellette az akkori Pest-Buda legkiválóbb két muzsikusa: Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály. Egybehangzó ítéletük szerint a pályadíjat, 20 aranyat, Egressy Béni műve nyerte el."

[link]

"1843-ban a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett Vörösmarty Mihály Szózat című versére komponálandó „népmelódia” írására. A pályázatot és a 70 arany pályadíjat Egressy Béni nyerte el."

[link]