Szerintetek helyes kifejezés-e a "sötét" középkor? Valóban sötét volt és illik ez a jelző a korszakra?

Hát, őszintén szólva van benne némi igazság, hogy "sötét" volt. Ha megnézzük az előző korszakot, vagyis a Római Birodalom időszakát, akkor ahhoz képest valóban "sötétnek" tűnik.

Vagyis összeomlott Európa politikai egysége, az ókori civilizáció megsemmisült (pl. a milliós város, Róma lakossága a középkorban 20 ezer alá csökkent, és a hajdani dicsőséges Capitoliumon pásztorok legeltettek - ez szerintem nagyon beszédes kép :D), a pompás vízvezetékeket, a hatalmas építményeket lebontották, a követ pedig házak építésére használták fel... lásd pl. a Colosseumot. Vagyis teljesen tönkre ment egy hatalmas civilizáció, aminek a romjain éltek tovább az utódok... Aztán ott voltak a barbár királyságok, a sorozatos háborúk, betörések (arab, viking, magyar támadások), az egyház és a dogmái, az eretneküldözések stb. Az az Európa, ami régen a Mediterráneum kereskedelmébe bekapcsolódott, most elzárkózott, és rátért a földművelésre, megjelent a földesúri-paraszti világ. Kereskedelem helyett inkább önellátás volt, nagyvárosok helyett inkább földművelés, vidék. Az előkelők nem hatalmas városokban, hanem vidéki toronyházakban laktak. A királyoknak nem volt főrávosuk, hanem járták az országot és felélték a nép terményeit. Nem volt pénzgazdálkodás, hanem legtöbbször terménycsere. Csak az egyháziak tudtak írni-olvasni, a világiak nem, még a királyok sem. Ha összehasonlítjuk ezt a Római Birodalommal, akkor tényleg sokkal fejletlenebbnek, visszamaradottabbnak és sötétebbnek tűnik.

Viszont ez, amit írtam, mégis le van sarkítva. Ugyanis a Római Birodalomban is csak az előkelők, egy szűk elit tudott írni-olvasni, és ők jártak fürdőzni is. A nép nagy része, vagyis az átlagos római alattvalók ugyanolyan sötét körülmények között éltek, mint a középkorban. A rabszolgák, a colonusok ugyanúgy földet műveltek a latifundiumokon. Nyugat-Európa már az 5. század előtt is kezdet elvidékiesedni, kezdett a kereskedelem visszaszorulni. A pestisjárványok, éhínségek ugyanolyan pusztítóak voltak, mint a középkori betegségek, járványok stb.

Aztán a barbár királyságok sem voltak olyan "barbárok". Mert a római jogrendszert átvették (igaz, csak a régi római polgárokra vonatkozott, a germánoknak saját germán jogrendszerük volt), a régi római vívmányok egy részét megtartották, pl. a keleti gótok; a barbár királyok diplomáciai kapcsolatban voltak egymással, és egyáltalán nem úgy kell őket elképzelni, hogy vadak stb. voltak. Tehát annyira nem voltak ezek sem borzasztóak, egy akkor élt átlagember nem igazán vette észre a különbséget mondjuk 450 és 490 között (pedig a mi szemléletünkben az egyik még ókori évszám, a másik pedig már középkori, de egy akkor élt embernek ezekről nem volt fogalma). Ráadásul már a Római Birodalomban is súlyos inkvizíció folyt, az akkori egyház ugyanúgy üldözte az eretnekeket, mint a középkorban, vagy még talán durvábban is (lásd. ariánusok). Úgyhogy a késő Római Birodalom és a sötét középkor nem nagyon különbözik szerintem egymástól.

Az előzőn kívül még egy dolog:

nem igazán nézték jó szemmel a tudományt. Volt, hogy üldözték is. Egészen pontosan csak azt a tudományt fogadták el, amelyik feltétel nélkül behódolt a vallásnak.

Az meg úgy már nem igazán tudomány.

Én meg még azzal egészíteném ki, hogy mi európaiak kicsit nagyképűen mondjuk, hogy abban az időben "sötétség" uralkodott akkor. Mert ez igazából csak Európára igaz. A Bizánci Birodalom tovább virágzott a középkorban is, és olyan kultúrát valósítottak ott meg, amely méltán viszi tovább az ókori elődeit. A Bizánci Birodalomban egyáltalán nem volt "sötétség", mint amit fentebb leírtam.

Ugyanez igaz az arabokra is, akiknek a civilizációja az akkori világ élvonala volt. Olvass bele az Ezeregyéjszaka meséibe, és rájössz, hogy ott általános volt, hogy fürdőbe jártak a közemberek is, a kereskedők tudtak írni-olvasni (ami mondjuk a munkájukkal járt), az uralkodók műveltek voltak és költőkkel-írókkal, zenészekkel vették körül magukat. Persze a mesék azok mesék, de ahogy le van írva az emberek életmódja, annak biztosan volt valóságalapja. Ezenkívül az araboknál virágoztak a tudományok, egyetemek jelentek meg ebben az időben és az ókori görög-római tudományos eredményeket is megőrizték, felhasználták a saját civilizációjukban.

Mondjuk, ha már a tudományoknál járunk, azért Európában is voltak tudományos eredmények, hogy kicsit vitatkozzak az előttem szólóval. A nyugati-gótoknál ott van Sevillai Izidor, aki összegyűjtötte az ókor fellelhető munkáit, és lejegyezte ezeket. Munkájáért II. Pál Pápa szentté avatta (ő lett az internet védőszentje :D). Egyébként Sevillai Izidor maga is írt történeti művet, néhány germán nép történetét jegyezte le. És ő egyházi ember volt... És ugyebár ott van a rengeteg névtelen szerzetes is, akik rengeteg munkával másolták a régi iratokat, hogy az ókor gazdag irodalmából, tudományából legalább valamennyi megmaradjon az utókornak. Mi az ő munkájuk alapján ismerjük az ókori szerzőket, a szerzetesek nélkül szinte semmit sem tudnánk az ókorról! Persze erre lehet mondani, hogy 500 és 1000 között igazából a legnagyobb tudományos eredmény "csak" ez volt, hogy a régiek munkáit másolták le. Nagyrészt ez igaz is, de akkor is legalább valami... De azért megemlíteném Nagy Károly birodalmát, ugyanis 800 után a Frank Birodalomban egy ideig fellendült a tudományos élet. Nagy Károly az udvarában ugyanis fellendítette az írni-olvasni tudást, azt szerette volna, hogy megint olyan műveltség legyen, mint az ókorban. Ismét költők, történetírók jelentek meg, az egyházi emberek számára is kötelező volt visszatérni a Cicerói latinhoz (mert az idők folyamán a latinság nagyon megromlott az egyházon belül is). És még ezen kívül is sok példát is meg lehetne említeni a Frank Birodalomban, ami azt bizonyítja, hogy a tudományos, kulturális életben azért a "sötét" középkornak is voltak kevésbé sötét időszakai, néha kivilágosodott egy kicsit. Igaz, Károly halála után szétesett a Birodalom és a belharcok, a külső támadások (amiknek mi is részei voltunk :D) megint sötétített a korszakon.

"egy akkor élt átlagember nem igazán vette észre a különbséget mondjuk 450 és 490 között "

a sötét középkor legnagyobb problémája nem is ekkor bontakozott ki igazán

a vikingek a magyarok és az arabok miatt a kereskedelem túl nagy kockázatot jelentett, nem alakultak ki új városok, sok régi elnéptelenedett, és erre rájön a "kis jégkorszak"

mit követett ez a korszak? fallal körbevett zsúfolt városok, hideg és nyirkos lakótornyok

A középkornak három szakaszát szokták elkülöníteni.

Az első a kora középkor vagy sötét középkor, Róma bukásától kb. a clyni reformokig, tehát 1000 környékéig.

A második az érett középkor, a keresztes hadjáratok, a skolasztika, az egyetemek elterjedésének időszaka...- kb. az 1300-as évekig.

A harmadik pedig az érett középkor, amikor megjelenik a reneszánsz, illetve Nyugat-Európa egyes területein a városiasodás szétfeszíti a jobbágy-földesúri viszonyt, a mezőgazdaságot felváltja a kereskedelem és pénzgazdálkodás és előtérbe kerül a városi polgárság - lásd ehhez pl. a Dekameront, ahol már a szerelem, a világi örömök számítanak és nem a hitbuzgó vallásosság.