Létezik olyan példa, ami cáfolja ezt az ok-okozat törvényt?

?

Egyetlen ok-okozati törvény van, és az azt mondja, az ok váltja ki az okozatot. Pl. a kerék feltalálása váltotta ki az üvegházhatást.

Egy jelenség van, ami szegről-végről érinti az ok-okozat törvényének kérdéskörét, ez pedig a kísérteties távolba hatás, az összefonódott részecskepárok témája.

Ugye tudunk két olyan részecskét kreálni, aminek a kvantumos állapota összefonódott, tehát ha megméred az egyik részecske adott tulajdonságát, akkor a másik részecske tulajdonsága pont az ellentéte lesz ennek.

Ugye alapvetően kétféle ok-okozati összefüggés lehet két dolog között. Az egyik, hogy az egyik az ok, ami egy akár bonyolult, többlépcsős ok-okozati láncon kivált egy okozatot. A másik, hogy mindkét dolog egy harmadik jelenség közös okozata. Az egyikre példa, hogy azért fáj a lábam, mert belerúgtam az asztalba. A másikra példa, hogy azért vagyok jóllakott, és azért van egy mosatlan tányér a mosogatóban, mert nemrég ebédeltem. (Nem a jóllakottságom okozza a mosatlan edényt, és nem a mosatlan edény okozza a jóllakottságomat, hanem közös okuk van.)

Anno az összefonódott részecskékre is ez a kétféle magyarázat létezett:

1. A két részecske állapota a szétválásuk pillanatában eldőlt, tehát van egy közös ok, ami miatt az egyiknek ilyen, a másiknak olyan az állapota. Olyan, mintha legyártottam volna egy balos és egy jobbos kesztyűt, így nem attól lesz balos az egyik, hogy a másikat jobbosnak mértem. Ezt az álláspontot képviselte Einstein.

2. A két részecske állapota nem dől el a szétválásuk pillanatában, a mérés valamilyen módon hat a másik részecskére, így az egyik állapotának oka a másik állapotának megmérése. Ezt az álláspontot képviselte Bohr.

Életükben sajnos nem találtak módot, hogy a kérdést eldöntsék. Viszont haláluk után sikerült egy olyan kísérletet megalkotni, amivel a kérdés eldönthető. Ennek az az eredménye, hogy az 1-es eset kizárt. Ha viszont a második eset áll fenn, akkor az meg abban mond ellent az ok-okozat törvényének, hogy azt valamiféle hordózónak kell megvalósítania. Ha most két egymástól egy fényévnyire lévő részecske azonnal hat egymásra, akkor mégis hogyan teszik? Nincs közvetítő közeg, amin keresztül az ok-okozat lánc felépülhetne. A relativitáselméletből meg tudjuk, hogy információ nem terjedhet a fénysebességnél gyorsabban.

De erősen valószínű, hogy itt sem az ok-okozat törvénye sérül, hanem a jelenséget nem értjük igazán, nem jól implementáljuk azt, illetve valószínű, hogy kvantumfizika elmélete nem teljes. (Ezt részben tudjuk is, részben meg azért érdekes ez, mert amúgy meg rengeteg olyan előrejelzése volt a kvantumfizikának, ami később igaznak bizonyult, tehát egy nagyon jól használható modell.)

#3: Igen, valami ilyesmi lesz majd. Bár azt kétlem, hogy hamarosan – mondjuk a következő 10 évben – megszületne ez az elmélet.

#4: Sajnálattal értesítjük, hogy Ön valószínűleg Ctrl+V áldozata lett. :-)