Ezt a három történelmi fogalom hogy van röviden?

Polgári átalakulás: átmenet a feudalizmusból a kapitalizmusba.

Közteherviselés: Mindenki fizessen adót és járulékokat, jövedelméhez, vagyonához mérten.

Liberális nemesség: a nemesség gondolkodó része látta, hogy fejlettebbek, gazdagabbak azok az országok, ahol már régen nincs feudalizmus, ezért nálunk is ilyen irányba kell menni, akár még az ő kárukon is, hiszen elveszítve kiváltságos voltukat nekik is adózniuk kellett.

Gondolom a reformkorról van szó.

Polgári átalakulás: a reformkor célja a rendi társadalom átalakítása polgári társadalommá. A rendi társadalom ugyanis úgy működött, hogy a születés határozta meg, hogy kinek milyen jogai vannak. Aki beleszületett egy privilegizált társadalmi csoportba, annak voltak jogai, aki viszont parasztnak született, annak nem volt joga. Ez egy középkori, rendi társadalom jellemzője. A polgári társadalomnak viszont az a jellemzője, hogy születésétől fogva mindenki egyenlő, és az egyénen múlik, hogy az életében mire viszi, nem pedig azon, hogy kinek születik. A polgári átalakulás a rendi társadalomból való áttérés a polgári társadalomba. Ez a reformkor egyik legnagyobb célja volt.

Közteherviselés. A rendi társadalomban 1848 előtt aki nemes volt, annak nem kellett adót fizetni, nem kellett vámokat fizetni stb. Az ország terheit a parasztság viselte a vállán, akik viszont szegények voltak. A földterületek 50%-a az arisztokrácia kezén volt, akik viszont nem fizettek adót. A nyilvánvaló igazságtalanság és aránytalanság eltörlésére találták ki azt, hogy a nemesség is fizessen adót, hiszen a nemzeti vagyon nagy részét a nemesség birtokolta. A közteherviselés azt jelenti, hogy mindenki adót fizet, mindenki fizeti a vámot stb., ez tehát megint a társadalmi egyenlőség felé vezet.

Liberális nemesség: 1830-as évek előtt kétféle nemesség volt Magyarországon. Az aulikusok, tehát az udvarhű, császárhű nemesek, és a sérelmi ellenzék, akik "kurucos" módon mindig a Habsburgok ellen foglaltak állást, és a rendi jogokat védték mindenáron a kormányzati előretörés ellen. A reformkorban azonban megjelent egy újfajta politikai elképzelés, a liberalizmus, amely túllépett ezen a kétpólusú gondolodáson, és célja a rendi keretek lebontása (vagyis ezzel a sérelmi ellenzék sem értett egyet!) és a polgári, liberális Magyarország megteremtése, ahol közteherviselés van, mindenki születésénél fogva egyenlő, nincsenek nemesi privilégiumok, jogkiterjesztés van, tehát a parasztnak is vannak jogai, nemcsak a nemesnek. Azok a nemesek, akik rájöttek, hogy ez a záloga Magyarország modernizálásnak, liberálisok voltak, ők alkották a liberális nemességet.

Az előbbiekhez egy kis adalék.

Az emberek elég régóta társadalmakban, csoportokban élnek. Sokféle fajtája van a csoportok együttműködésének. Az újabb korokban például egy ország alkot egy csoportot, amelyben sokféle ember él különféle tagoltságban. Ezek a hierarchiák, vagyis szervezeti kapcsolatok időnként megváltoznak, ennek sokféle oka lehet. A modernnek nevezett kor (Angliában az ipari átalakulás következtében az 1600-as évek közepén, nálunk az 1848-as forradalom hatására és után) kialakulását nevezik polgári átalakulásnak, ahogy fentebb más nézőpontból is megvilágították.

Az előbbi átalakulás egyik fontos programpontja volt a közteherviselés. Az emberek csoportjának irányítása, a tevékenységek szervezése, egyszóval az állami feladatok elvégzése pénzbe kerül. Ezt a pénzt az idők során az emberektől adók formájában hajtották be. Az adók nagyon sokféleképpen szervezhetők. Amikor azt mondják ki, hogy az adókat mindenkinek kell fizetnie valamilyen arányban, akkor ez a közteherviselés. Ennek ellentéte az volt, amikor a nemesség ez alól kivonta magát, nem fizetett adót.

A polgári átalakulás azért mehetett végbe, mert akadtak emberek, akik észrevették, hogy a fejlődés következtében a régi államirányítási módszerek nem működnek elég hatékonyan. Mivel ekkor a nemesség privilégiuma volt a tanulás is, ezért nyilvánvaló, többségében az okosabb, tanultabb nemesek voltak azok, akik ezt először észrevették. És azt is kitalálták, hogyan javítható az állam hatékonysága. Azokkal a módszerekkel, amiket fentebb mások felsoroltak. Ezt a gondolkodásmódot hívták liberalizmusnak, vagyis a szabadságjogok kiterjesztése, a szabadság (az ember nem származásából, hanem emberi mivoltából következően rendelkezik vele) és a felelősség (közteherviselés, jogegyenlőség) egyidejű arányos egyensúlyának létrehozása. A nemesség azon részét, amely ezeket a nézeteket hangoztatta, nevezték liberális nemességnek.

Hogy aztán e fogalmak mára hová torzultak, az egy másik, hasonlóan bonyolult kérdés.