Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Van alapja ezeknek a magyaroka...

Van alapja ezeknek a magyarokat dicsőítő kijelentéseknek?

Figyelt kérdés

Csak ránk mondtak ilyesmit vagy más nemzetekre is?

Esetleg ezekről csak mi tudunk?

Van bármiféle jelentősége is?

Törődik ezekkel bárki is?


Rólunk, magyarokról írták, mondták...

„Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. /.../ Nincs fényesebb történelem mint a magyar nemzeté.”

Th. Roosevelt (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke mondta, 1910-ben.

„Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak.”

II. Murad szultán (1404-1451).

„Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.”

Galeotto Marzio (1427-1497) és Antonio Bonfini (1425-1502) olasz humanisták.

„A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van.”

Montesqieu (1689-1755), francia filozófus.

„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”

Grim Jakob (1785-1863) az első német tudományos nyelvtan megalkotója.

„Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése. …Magyarország nem halt meg és nem halhat meg. Ez a kiváló nemzet majd kitör sírjából ahová az önkény fektette.”

Victor Hugo (1802-1885) francia költő, író.

„Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”

Frencesco Forgione (1887-1968) olasz kapucinus szerzetes.

"A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben."

Albert Camus (1913-1960) francia Nobel-díjas író, Párizs, 1957 októberében.

„Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak.”

Ismail Galaal (1914-1980) szomáliai költő.

„Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni.”

Tanpai Rinpoce, a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája 2007-ben.

„…A 21. század erkölcsi sivatagában megdöbbentő lehet szembesülni a hagyományos értékek, hazafias hozzáállás és az igazi szabadság tiszteletének ilyen drágakövével. Nem csoda, hogy Brüsszel és Washington erőszakkal vissza akarják vonatni, de olvassanak egy kis magyar történelmet, mielőtt ilyen hiábavaló próbálkozásba fognának.”

Bill Jamieson (1945-) – Scotland on Sunday (2012. január 15-én).

Az itt közölt idézetek az intermatrix.hu honlapon megjelent összeállítás részletei.



2015. nov. 9. 11:18
 1/10 anonim ***** válasza:
56%

Ma senki nem utálja a magyarokat annyira, mint a magyarok...


[link]

2015. nov. 9. 12:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
40%

Természetesen minden alapja meg van ezeknek a kijelentéseknek. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az nem járt középiskolába, mert nem tanult történelmet.


Persze le lehet menni a kocsmába, ahol a növekvő alkoholárak mellett téma a magyar identitás szidása is, de hát ennek valljuk be semmi értelme nincs. Nagy a ahangja ezeknek és kész. Magyarország abban a kivételes helyzetben van szerencsére, hogy a lakosság legnagyobb része megbecsüli az identitását és nemzeti érzelmű.

2015. nov. 9. 18:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
23%

"Esetleg ezekről csak mi tudunk?"


Nem hinném, hogy erre a kérdésedre igen-nel lehetne válaszolni. Sőt! Inkább nem tudunk ezekről, vagy: inkább MI nem tudunk ezekről..

Divattá vált, mert divattá tették - sajnos, magyarországiak is (magyaroknak nem nevezném őket) - hogy ne nagyon legyünk mi ezekre büszkék. Valamint "hathatósan" tesznek arról is sokan, hogy ne is legyenek értékeink köztudottá téve. Mert esetleg megsértenénk más népek érzéseit....


Erre a Vésztő-Mágori régészeti helyünk példáját hoznám föl.

E lap olvasói, beírói közül vajon hányan tudják, mi található ott? Remélem, egyre többen...


De az 1990-es években több KÜLFÖLDI látogatója volt még, mint magyar. (!!) Ugyanis a külföldön ismertebb volt - a híradásoknak köszönhetően -, mint itthon, nálunk. Ezt a tapasztalatát a múzeum őre mondta el...

2015. nov. 10. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 A kérdező kommentje:

Én sem tudom mi van ott. Nem is hallottam róla.:-(


A portugálok vagy a hollandok talán kevesebbek?


Amit nem értek az egészben,hogy úgy van beállítva, mintha mi magyarok értékesebbek lennénk.

A kishitűségből átesünk a ló másik oldalára.

A lengyelek jobban megtépte a történelem.

A szerbeknél tovább voltak az oszmánok és amúgy is folyamatosan háborúztak.


Nekem a kitűnni vágy is felsejlik ebben. De nem vagyunk érékesebbek. Kevesebbek sem, de többek sem


Nem európát védtük a töröktől hanem magunkat.

De más is. és a többi

2015. nov. 11. 23:08
 5/10 anonim ***** válasza:
17%

Kérdező:

neked is azt tanácsolom, hogy légy türelemmel. Nem tudom milyen középiskolába jársz, én mindenesetre egy 8 éves gimiben 11. osztályban tanultam a trianoni békediktátumról. Azt javaslom várd meg a 11. osztályt és akkor tanulni fogsz a témáról.


Magunkat védtük a törököktől? Igen, hát hogy a fenébe ne. Csak ugye rajtunk keresztül vezet az út Európa többi részére is, mi voltunk Európa védőbástyája számos alkalommal. Úgy vélem ez a történelmi tudásban egy olyan minimum, amellyel minden felnőtt, értelmes magyar embernek rendelkeznie kell.


A történelmi szerepvállalásaink degradálása maradjon csak meg továbbra is kocsmatémának.

2015. nov. 12. 00:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
0%

Egyébként pedig nem súlytotta jobban a történelem Lengyelországot. Tőlük elvették a területei 2/3-át? Én nem úgy tudom, bár meg kell valljam nem dániel pétertől tanulom a történelmet, szóval ki tudja milyen összeesküvés elméleteket gondolhatnak emberek helyesnek.


Gondolom most azzall fogsz jönni hogy a hitleri Németország meg a kommunista szovjetunió miket tett a lengyelekkel, csak azt tudni kell hogy a területi veszteség mindig sokkal megrázóbb egy országnak, mint az emberi veszteség. Gondolom a török idők nagy szaktudója is lehetsz ha már egyszer erős kritikákat fogalmazol meg a köztudat ellen, szóval azt is tudod hogy a lakosság ngy része odaveszett, mégis talpraálltunk, mert a lakossági veszteség "bepótolható" (csúnya szóval), a területrablás viszont nem.

2015. nov. 12. 00:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
18%

"A portugálok és a hollandok kevesebbek?"


Az állampolgáraira nem mondanám. Főként a maiakra.

Az országok történelmében sem tehetünk ilyen kijelentést.


A mai portugál vagy holland állampolgár azonban nem lehet büszke arra, amit elődei pl. a gyarmatosításai és a rabszolga-kereskedelmeivel tett.


Míg a magyarok a törökök ellen védték saját és a keresztény Európa határait, addig a keresztény portugálok és a keresztény hollandok éppen ennek a vallásnak a tanításaival mentek szembe, ha csak ezt a nézőpontot vizsgáljuk.

2015. nov. 12. 08:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
41%

Vésztő - Mágor Történelmi Emlékhely.

Ezen a néven keress utána! Vagy itt is ír róla a Wikipédia:

[link]


Az az érdekessége, hogy a földhalomból egy cikket vágtak ki a feltárás során. Így természetes körülmények között láthatók az egykori, több mint 5000 év (!!!) óta itt lakókra utaló földrétegek.

Egy-egy időszakban ott éltek, majd valamilyen ok miatt onnan elmentek vagy nagyobb valószínűséggel elpusztultak. A Sebes-Körös által körbevett halmokra az idők során szépen rárétegeződtek hordalékok.

E korok földrétegei egymástól jól elkülönülnek, vannak az emberek által lakott földrétegek, és az egy időre lakatlanná vált földrétegek.

Mint régészeti ásatási módszer is egyedülálló, de a kikerült leletek miatt is kimagasló jelentőségű.

2015. nov. 12. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim válasza:
65%

Minimális igazság van bennük, ami pedig igaz, az lényegtelen.

Roosevelt, amennyire látom, ez az idézet igaz, de alapjában véve elég PR. Egy látogatáson a vendég MINDIG mond kedves dologat a vendéglátónak, színtiszta diplomácia.

Murat szultán. Emögé csak egy idióta látna bármilyen hungarista mondanivalót. Igazából még az sem érdekes, hogy igaz-e, közel 600 évvel ezelőtti dolog, és semmi mást nem jelent, mint azt, hogy akkoriban a világot nagyjából egynek tekintették Európával, amihez pedig Magyarország volt a kapu.

Marzio Galeotto és Antonio Bonifin Kik ezek? Már világszinten nézve. Galeottoról konkrétan még Wikipédia cikk sem létezik angolul, Bonifinről meg csak annyit írnak, hogy Mátyás udvarának volt a tagja.

A Német-Római császár kancellárja 1444-ben... Még egy nevet se írnak hozzá, de tegyük fel, hogy tényleg mondta. És? Most komolyan. Majdnem 600 év telt el azóta, és akkoriban a Magyar királyság tényleg nagy volt. Nagyjából akkoriban volt utoljára releváns Európában. Ez jelent valamit a jelenre nézve? Nem.

Montesquieu Semmi nyoma nincs az idézetnek a Világ Titkaihoz hasonló közismert álhíroldalakon kívül. (azt meg hadd ne mondjam, hogy elírták a nevét, és MINDENHOL ahol felmerül ez az idézet, ugyanúgy van elírva...)

Jacob Grimm A hsz alján linkelt cikkben is írják, hogy nincs nyoma SEHOL az idézett szövegnek (a bizonyított kamuoldalakon kívül), azt meg már hagyjuk is, hogy Jacob Grimm a neve, nem Grim Jakob.

Sir John Bowring Mondjuk úgy, erős érdeke fűződött a fenti idézethez. Ettől még tény, hogy nagyjából pontosnak tekinthető ez az idézet.

Victor Hugo idézet. Csak és kizárólag ehhez hasonló oldalakon van nyoma akár magyarul, akár más nyelven.

Saint-René Taillandier Az egy dolog, hogy francia létére a francia wikipédia oldala is csak pár bekezdés (magyarán jelentős történelmi személynek távolról sem lehet nevezni), de ehhez még hozzájön az is, hogy semmi nyoma a fenti idézetnek sehol az ilyen jellegű oldalakon kívül.

N. Erbersberg Ez ki? Az még csak hagyján, hogy nem írják le a keresztnevét, de konkrétan még ilyen nevű embert se találni SEHOL. Az egyedüli forrás, ahol felmerül, az MINDIG ez az egyetlen idézet a hasonszőrű kamuoldalakon.

Francesco Forgione (mert, hogy FrAncesco, nem FrEncesco) de mondhatjuk a Pietrelcinai Szent Pio nevet is. Ez legalább egy valós idézet, de hogy mennyire lehet komolyan venni egy hagymázas vallásos jövendölést az már más kérdés.

George Bernard Shaw sosem mondott hasonlót. Megint csak, kizárólag az ilyen oldalakon van rá utalás, a hsz alján linkelt cikkben ki is fejtik, hogy az erdeti idézetről SEHOL nincs nyom.

Camus végre egy bizonyítottan igaz idézet egy jelentős történelmi személytől. Mondjuk az 56-os forradalom kapcsán írta, és igazából a magyarság, mint nép kapcsán nagyon semmit sem tartalmaz. Szabadságban hívő költőként üdvözölt egy szabadságharcot. Ezzel az erővel Petőfit is idézhetnének a franciák.

Asimov idézet, egymás után két valós idézet releváns embertől, nem hittem, hogy ezt megélem! Mondjuk csak egy vicc volt részéről, de akkor is.

Kohl idézet. Igazából lusta vagyok ennek már utánajárni, valószínű igaz. Egyébként tipikus diplomáciai PR szöveg.

Grover Sanders Krantz Um... Na most az a helyzet, hogy ez egy igaz idézet. Egy olyan "tudóstól" aki hit az Óriásláb létezésében, és munkássága jelentős részét annak megtalálására szentelte, illetve olyan egyéb antropológiai és nyelvtörténeti állításai voltak, amiket nem hogy soha nem is bizonyított senki. Röviden sültbolond.

Hans Kuitert Most figyelmen kívül hagyva, hogy konkrétan egy nyomorult Wikipédia oldala sincs egy ennyire NEVES, JELENTŐS és nemzetközileg elismert újságírónak, sőt, a Google már az első oldalon is Facebook, meg Insta profilokat dob ki, az megvan, hogy ez az idézet tiszta gyíkemberes összeesküvéselmélet hívős baromság?

Nicholas Lezard Azon kívül, hogy ez megint egy olyan idézet, aminek semmi hiteles oldalon nincs nyoma, megint csak egy olyan ember szájába lett adva, aki épp csak megugorja az ismertség minimális küszöbét.

Arnaldo Dante Marianacci Amellett, hogy ismét egy olyan idézet, aminek shol nincs nyoma, bizonyítottan baromság, tekintve, hogy tele van a magyar idegen eredetű kifejezésekkel. Nem csak újabban, elég megnézni, hogy mennyi szláv és germán eredetű régóta használt szavunk van.

Joachim Meisner, akit a frissen megírt, és hosszasan kutatott cikk élőnek jelez, már nyolc hónapja halott, csak úgy mondom... Egyébként ennek sem találtam nyomát, nem néztem jobban utána, mert igazából diplomáciai finomkodás, ami ha igaz, sem jelent nagyon semmit. A magyart behelyettesítva írrel, skóttal, wallesivel, horváttal ugyanezt jelentené, és semmivel sem lenne kevésbé igaz.

Bill Jamieson Ez igaz idézet. Mondjuk elég megnézni a fickó egyéb írásait, de ettől még tényleg mondta ezt.


[link]

2018. ápr. 4. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
39%

Figyelemre méltó ez a fenti elemzés több szempontból is.

A 2/9, a 3/9, az 5/9 vagy a 7/9 számmal ellátott hozzászólások inkább a történelmi vonatkozások szempontjából védik vagy erősítik meg a fenti idézeteket, és a Kérdezőt arra bíztatják, hogy ismerkedjen meg minél mélyebben a magyar történelemmel, és akkor maga is belátja, hogy ezekre az elismerő mondatokra oda kell figyelni és azokat érdemes komolyan nem túlzásoknak venni.


Ám az előttem író határozott és összegző véleménye nem ez, hanem az, hogy amit rólunk, magyarokról külföldiek írtak "Minimális igazság van bennük, ami pedig igaz, az lényegtelen. "


Magyarán mondva, a Kérdező ne vegye ezeket komolyan.


A magyarokról szóló elismerő szavak komolytalanságát – okfejtése ezt mutatja - a következők támasztanák alá Azok, akik mondták, vagy

- nem világhírű személyek,vagy

- ha azok volnának is, kötelező udvariaskodásból vagy érdekből mondták, vagy

- amit montak, az nem jelentős elismerés, vagy

- amit mondtak, annak hozzzáférhető vagy elérhető bizonyítékai nincsenek, vagy

- aki mondta, és mondása helye megtalálható, az egyébként félnótás személy, sültbolond.


Sajátságos pl. ez az okfejtés is II. Murat szultán mondásával kapcsolatosan, már mint az, hogy ne vegyük már semmiképpen sem elismerésnek, mert "akkoriban a világot nagyjából egynek tekintették Európával, amihez pedig Magyarország volt a kapu." -  

A kapuban őrködni, és azt önfeláldozóan, hősiesen zárva tartani, nem kis dolog. És a sikeres őrködésért hálaként a déli harangszó?!? No. De ehhez történelmi tudás és továbbgondolás szükségeltetik, és nem ez az Előző Hozzászóló szempontja.


Nézzük a magyar nyelvvel kapcsolatos dicséretek CÁFOLATÁT, amit Előző Hozzászóló a figyelmünkbe ajánl, itt: [link]


".....A lista apropóján megkerestem Czibere Mária nyelvészt, aki a Groningeni Egyetem oktatójaként vizsgálta a nyelvi mítoszok szerepét a nemzeti identitás kialakulásában. Szerinte a fenti példák egy folyamatba illeszkednek bele: a magyaroknak mindig is fontos volt az önreklámozás, ami különösen akkor volt értékes, ha a dicsérő szavakat külföldiek szájába adhattuk. A nyelvi mítoszok célja az identitás erősítése, a különlegesség érzetének fenntartása – mutat rá Czibere."


Ha ragaszkodunk Előző Hozzászóló eddigi egyik szempontjához, mármint ahhoz, hogy a hivatkozott, idézett személy legyen mérvadó, hiteles, a hivatkozás időpontja is számítson, akkor föltesszük a kérdést, ki ez a Czibere Mária nyelvész, és miért egy 2013-ban írt cikkből idézik őt, - közvetve a Hozzászóló - akiről egy 2008-ban megjelent cikkből [link]

megtudhatjuk, hogy Groningen Hollandia legészakibb, közel 200 000 lelket számláló városában van a magyar kultura fellegvára, a Groningeni Egyetem, mivel ennek Bölcsészettudományi Karán 1973-tól lehet magyar nyelvet, irodalmat és kultúrát tanulni és ebből diplomázni.

"Dr. A. D. Kylstra professzor, az Ógermanisztikai Tanszék vezetője személyes érdeklődésének köszönhetően a 60-as években alakult ki a magyar és a finn nyelv meg irodalom, valamint a finnugor nyelvtudomány oktatásának programja."

"Három hölgy oktatja a magyar részleg hallgatóit: dr. Czibere Mária nyelvész, akinek szakterülete a szociolingvisztika: többek között az anyanyelv és az idegen nyelvi környezet kölcsönhatásáról végez kutatásokat."


Egy már megdöntött nyelvészeti elmélet oktatója, aki nem a nyelv eredetét, hanem társadalmi nyelvészetet oktat, s mint fentebb olvashatjuk tőle, a magyaroknak fontos volt mindig az önreklámozás...stb. Hadd ne folytassam.


Ugyanakkor van Hollandiában más, a magyar nyelvvel foglalkozó nyelvész is, Marácz László, igaz, ő nem itt, hanem Amszterdamban oktat. Ezeket, ld. pl. itt:

[link]

S az Előző Hozzászóló k(m)ételyeivel:

"Sir John Bowring Mondjuk úgy, erős érdeke fűződött a fenti idézethez."

ellentétben ezt írja:


"Az angol nyelvész s diplomata Sir John Bowring 1830-ban a következőket írta a magyar nyelvről: A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött, és struktúrája visszanyúlik arra az időre, mikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzatokkal. Az angol ember büszke lehet anyanyelvére, mely az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredetén meglátszik az a különböző nemzetektől származó réteg, melynek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral változik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben. Az egyiptomi templomok mennyezete - mely egyetlen szikladarabból készült - megmagyarázhatatlan. Senki nem tudja, honnan származik, melyik helységből hozták ezt a furcsa, bámutatos masszát. Hogyan szállították és emelték föl a templom tetejére. A magyar nyelv eredete ennél csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni, és a titok első tézise: Kezdetben vala az Ige, és az Ige az Istennél vala, és az Ige maga vala az Isten."

"Ezt csak olyan embertől tudhatta meg, aki magyar anyanyelvű volt, nyelvész volt, ismerte az indiai elméleti nyelvészet alapjait Panini grammatikát a szanszkritról, jártas volt az ősi kultusz-nyelvekben, sumér, szanszkrit stb., melyeket összevetette a magyarral, s ismerte az ősi kultúrákat és ismerte a szellemi világbeli bölcsességeket. Ezek a képességek 1830 körül csak egy emberben lehetett meg, ti. Körösi Csoma Sándorban. Ezt a feltevésemet az erősíti meg, hogy Bowring ismerte, sőt támogatója volt Körösi Csomának. Így feltételezhetjük, hogy Bowringot csakis Körösi Csoma avathatta be a magyar nyelv isteni titkaiba. De mi is ez az isteni titok? Minden magyar gyök tagja valamilyen nagyobb egységnek, a szóbokornak, s így minden gyök képviseli a nagyobb egységet. Így a pars pro toto elv érvényesül. A kisebb egység képviseli egyben a nagyobb egységet is. Tegyük fel, ha a világmindenség, a teremtés is erre az elvre épül, akkor megérthetjük, hogy miért boncolgatunk a magyar szótár kutatásakor isteni titkokat."

S mi volt ez az erős, Browning-i érdek vajon?!?

2018. ápr. 10. 01:41
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!