1700-as évekbeli Magyarországon mennyire foglalkoztak azzal, hogy ki milyen származású? Pl: Tót, sváb, szász, rác, stb
A 18.században a török uralom vége után nagyobb betelepítések és népességmozgások voltak hazánkban.
A szlovákok egyre délebbre vándoroltak és sokan meg sem álltak az Alföldig.
A svábokat ekkoriban telepítették hazánkba.
A románok átjöttek Erdélybe a szerbek pedig észak fele vándoroltak.
Egy átlag magyarországi lakos mennyire foglalkozott azzal,hogy a szomszédja tót,sváb,szász,román,szerb,stb..?
Házasodáskor foglalkoztak ezzel vagy többet jelentett akkor hogy ki milyen vallású és milyen társadalmi pozícióba tartozik?
A nemzetiségi kérdések ekkoriban is jelen voltak,vagy majd az 1800-as években kap nagyobb hangsúlyt?
válasza:
válasza:Nem létezett a mai nemzetfogalom, az majd az 1790-es évek körül alakul ki először Franciaországban, ide pedig az 1830-as évekre kezd nagyjából elérni.
Az első jól mondja: ilyenkor az embert elsősorban 3 dolog határozta meg: kinek az uralma alatt élt (király, földesúr...), rendbe tartozott (már ha tartozott, mert a jobbágyok nem tartoztak bele) és, hogy milyen volt a vallása.
válasza:Az anyakönyvek szerint foglalkoztak vele, nem házasodtak más nemzetiségűvel.
Még talán nem is laktak különböző nemzetiségek egy faluban, ha igen, akkor külön Alsó.... és Felső... helyen.
Akiket meg a földesurak áttelepítettek, sokszor visszaszökdöstek testületileg.
Nemzetiségi kérdések csak annyiban voltak, hogy ha egy felvidéki faluban 3 nemzetiség volt, akkor hiába volt Mo., a magyarok -ha ők voltak kevesen- jártak a szomszéd faluba iskolába. Mert ott volt több magyar.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!