Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Magyar nyelvemlékek a honfogla...

Magyar nyelvemlékek a honfoglalás előtti Kárpát-Medencében?

Figyelt kérdés

Mit szóltok ahhoz, hogy Csallány Dezső, a Jósa András Múzeum évkönyvében megjelent tanulmányaiban a ladánybenei szarmata edényen lévő, és a környei avar íjmarkolat rovásjeleit magyar nyelvű szövegként értelmezi?


Előre bocsátom, hogy nem turáni vs finnugor, meg szíriuszi vs honfoglalás vitát akarok provokálni.



2016. ápr. 19. 10:45
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
65%

Mert egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy esetünkben u.n. "kettős honfoglalás" történt, és az Árpád vezette honfoglalás már a második kör volt.

Ezzel magyarázzák azt is, hogy a magyar nyelv, mint annyira egyedi, másokéval nem azonosítható nyelv nem veszett el, nem olvadt bele más, korábban itt lakó népek nyelvébe... mivel már gyakorlatilag "haza-jöttünk", és Árpád atyánk a magyarjait az itt lakó magyarokhoz vezette haza.

2016. ápr. 19. 10:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 EagleHUN ***** válasza:
62%

Jól mondja előző. Annyival kiegészítve hogy lehet nem is második hanem harmadik vagy negyedik visszatérő kör volt. (Szkíták, Hunok (Attila), Avarok, Magyarok (Árpád))

És utána még volt egy a Kunokkal is.


[link]


"Szkíta leletek a Kárpát-medencében


A Kárpát-medencében elsősorban a Vekerzug-kultúra (Szentes-Vekerzug lelőhely után),[14] ill. az erdélyi Csombord-csoport (Ciumbrud) népességét szokás szkíta eredettel összefüggésbe hozni. Jelentős leletanyagú temetőket tártak fel például Hetény, Kustánfalva, Szentes-Vekerzug határában. Kiemelkedő leletek például a tápiószentmártoni és a zöldhalompusztai aranyszarvasok.[15]"

2016. ápr. 19. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:
37%
Eszembe jutott, régen olvastam valahol: nyugati régészek egyptomi ásatásokról hazavitt cserépedények talált hieroglifákat akartak megfejteni: a székelyföldről származó cselédlány bevitte az uraknak az uzsonnát, ránézett a cserépedényre, és símán elolvasta, ami rá volt írva. Az ősi magyar rovás-írás annyira hasonlított az egyiptomi hieroglifákhoz...
2016. ápr. 19. 14:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:
46%

Hun sumér,szkíta egyiptomi párthus Jézus-mágyár-vót baromságokat csak képzettség nélküli önjelölt táltos-tudósok terjesztenek tanulatlanabb egyszerűbb ezért fantasztikumra csodákra fogékonyabb néprétegek (proletárok szakmunkások) részére turáni fantasztikus könyveikben.


A valódi külföldi és magyar tudósok (egyetemi professzor történészek nyelvészek régészek genetikusok) legfeljebb röhögnek rajta.

2016. ápr. 20. 17:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
59%

Utolsó. Még szerencse hogy te nem mágyári vagy , hanem valamilyen etnikum, esetleg nemzeti erőforráshoz tartozol.

Tóth Imre írt egy remek könyvet "nem jöttük mi sehonnan sem" címmel. Amelyben leletekkel, adatokkal, stb.....alátámasztja ezt az elméletet.

Hozzáteszem a Kádár korszakban tilos volt ezzel a témával foglalkozni. Leleteket semmisítettek meg annak érdekében hogy erősítsék a nemlétező finnugor elméletet.

2016. ápr. 20. 19:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat. Kíváncsi lennék további véleményekre.


Az egyiptomi sztorit nem tarthatom valósnak. A székely-magyar rovásírás olyan messze van a hieroglifáktól, mint Makó Kairótól.

2016. ápr. 20. 19:40
 7/16 anonim ***** válasza:
44%
Kérdező, szerintem nem találsz olyan rovásjelekkel írt feliratot, amit valamelyik "tudós" ne "tudná" magyar nyelvű szövegként értelmezni. Ezek majdnem minden esetben botcsinálta "szakemberek" komolytalan, áltudományos próbálkozásai. Horribile dictu, bizonyos körökben van erre is igény...
2016. ápr. 22. 10:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 anonim ***** válasza:
13%

Atya ég milyen válaszok vannak itt így felpontozva.


"Jól mondja előző. Annyival kiegészítve hogy lehet nem is második hanem harmadik vagy negyedik visszatérő kör volt. (Szkíták, Hunok (Attila), Avarok, Magyarok (Árpád))

És utána még volt egy a Kunokkal is. "


Egyik említett népnek sincs semmi köze a magyarokhoz. A korabeli források gyakran keverték a különböző sztyeppei népeket, mivel alig volt velük kapcsolatuk, egyszer csak megjelentek, hasonló taktikával kifosztották a környéket, majd mint a villám el is mentek. A "hun" szót nem is egy népre használták a nyugati népek ez inkább pejoratív jelző volt, az első világháború alatt például a németeket hívták hunoknak az antant hatalmak.


[link]

[link]

[link]

(A plakátokon mindenhol német egyenruhát viselő alakra használják a hun szót.)


Nagyon egyszerű és sokkal kevesebb buktatót kínáló, jóval földhözragadtabb magyarázattal tudok szolgálni: kereskedők, kalandozók, utazók által került ide a honfoglalást megelőzően (már amennyiben elfogadjuk azt, hogy tényleg magyar szöveg van rajta). Soha senki nem állította, hogy ne járhatott volna magyar a Kárpát-medencében a honfoglalást megelőzően (sőt, ha ezt kijelentenénk, azzal minden létező állásponttal szembemennénk).


Már a honfoglalás előtt is fosztogattak/vívtak háborúkat a mai Magyarország területén magyar törzsek.


A kettős honfoglalás ELMÉLETE meg soha nem állított olyat, hogy a hunok, avarok vagy akár a kunok magyarok, vagy a magyarokkal rokon népek lennének. Csupán azt, hogy elképzelhető, hogy a tényleges honfoglalás előtt is élt egy kisebb számú magyarság a Kárpát-medencében.

2016. ápr. 22. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 EagleHUN ***** válasza:
56%

Kedves 8-as nagyon jól fújod az Osztrákok által írt tankönyvi verziót.

Egy a gond az említett népek közül kevés nevezte önmagát annak amiként most hívjuk őket.

Sokszor pont a nyugati és keleti írásemlékekből vették/emelték ki ezeket a neveket, akik viszont gyakran váltogatták a megnevezéseket sőt egyszerre többet is használtak ugyanarra a népre/népcsoportra/csoportra/vezetőre. Néha az épp aktuális vezető nevét használták, sőt önmagukra is így tettek. Másrészt meg az utókor "történészei" is elég sok nevet kitaláltak!

De ez nem azt jelenti hogy totálisan különböző népekről/népcsoportokról van szó. Inkább a kultúrát, művészetet és tárgyi emlékeket kellene figyelembe venni és SAJÁT fönnmaradt krónikáinkat! Mert ilyenek is vannak, de a történészek szeretik figyelmen kívül hagyni az abban leírtakat, vagy legendának leavanzsálni stb...

És ezek együtt mind azt mutatják meg hogy igenis minimum "unokatestvéri" közelségben lévő rokon népekről beszélünk!

Azt én sem állítottam hogy pont ugyanarról.

De tudod a rokonokat ma is beengeded háború nélkül a házadba, míg az "idegeneket" nem szereted ha csak úgy bejönnek.

Na itt pont erről van szó!

Ma ugyan Magyarnak Identifikáljuk magunkat a 890-es évekbeli bejövetelünk óta. (Egyébként Magor népének neveztük magunkat nem Magyarnak!)

De a "legenda szerint" hogy is jöttünk be, egy kulacs víz egy marék fű és egy marék föld? Semmi háború?

Nahát!


Mostanság a jelenlegi lakossághoz viszonyítva csak kis számban pár százezren akarnak ide bejönni, többé kevésbé fegyvertelenül és lám mekkora balhé van belőle.


Az akkori több százezer "Magor" meg az akkori lakosságszámhoz viszonyítva ugyancsak nem volt többségben, és fegyverrel jött. És semmi...

Magyarázd meg ezt kérlek...

2016. ápr. 24. 11:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 anonim ***** válasza:
37%

Utolsó: ha a magyar nyelvhez is ennyire értesz, akkor bizonyára azt is tudod, hogy az "osztrákok" nagybetűvel való írását semmi sem indokolja. ;)


Ennyi erővel minden sztyeppei nomád nép "unokatestvéri" közelségben van egymással. Mégsem rémlik, hogy a tatárjáráskor a magyarok kitörő lelkesedéssel fogadták volna a mongolokat...


A víz-fű-föld nyilvánvalóan annak a magyarázata, hogy milyen módon próbáltak volna a bejövő magyarok igényt formálni adott területre. De mondd csak, 1.) hol található és mikori ennek az első feljegyzése? 2.) Hol írja ez a történet - ahogy te mondod, legenda -, hogy a magyarok ne harc árán jöttek volna be a Kárpát-medencébe?


Sajnos láthatóan nem vagy képben...

2016. ápr. 24. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!