Magyarországon a szerviens réteg miért szűnt meg?

Nem szűnt meg átalakult kisnemessé, familiárisokká.

(Azaz máshogy kezdték nevezni.)

Wikicikk szépen leírja hogy miért mikor:

[link]

[link]

Magyarországon elég sokáig, kb. a XIV. századig eléggé heterogének voltak a társadalmi csoportok, nem volt egységesen rendezve az ilyen-olyan jogállású emberek helyzete. Ez a földművelő parasztokra is igaz, és igaz a középrétegekre is.

A szerviens társadalmi csoport azokat jelentette, akik a királynak katonai szolgálattal tartoztak, cserébe a király földet adott nekik, aminek jövedelméből felfegyverezhették magukat.De persze nemcsak a szerviensek katonáskodtak, rengeteg más fegyverforgató csoport is volt, pl. a székelyek, a várak katonaságai stb., és mindre más-más törvények vonatkoztak, más-más jogaik, kiváltságaik voltak.

Hosszú folyamat volt, amíg ezekből kialakult a jogilag egységes nemesség. Törvények sorozatát lehetne ide venni, 1222-től 1267-en át 1351-ig. A lényeg, hogy kialakult egy olyan réteg (nemesség), amely a földjének tulajdonosa lett (a szerviensek pl. nem voltak tulajdonosai a földjeiknek, a király tetszés szerint visszavehette tőlük), adómentességet élvezett, a földjén immunitást gyakorolt, bíráskodott a jobbágyok felett, nem lehetett korlátozni bírói ítélet nélkül a szabadságát stb. 1351 után ezek a jogok minden nemesre egyaránt vonatkoztak, előtte viszont össze-vissza voltak társadalmi csoportok, akikre más-más vonatkozott. Ez a jogilag egységes nemesség főként a szerviensi, várjobbágyi rétegből alakult ki.

Hasonló volt a helyzet a jobbágysággal is, a jogilag egységes jobbágyság is csak a XIV. században jött létre. Előtte mindenféle jogállású ember dolgozott a földeken, a rabszolgáktól kezdve a félszabadokon át a jobbágyokig. Nagy Lajos idején rögzítették, hogy milyen kötelességei vannak egységesen jobbágynak. Ez a jobbágyi réteg a volt félszabadokból, ilyen-olyan jogállású parasztokból, és lecsúszott szerviensi, várjobbágyi rétegekből jött létre.