Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Hogy hívják a tudományos...

Hogy hívják a tudományos életben ezt a jelenséget? "Ingerküszöb kitolása" "Szoktatás"

Figyelt kérdés
Azért kérdezem, mert szakirodalmat szeretnék ezzel kapcsolatban olvasni. Arra gondolok, hogy például a régi filmek alig voltak egy-két látványelemmel megspékelve, már egy Drakula-smink után is horrorisztikus élmény volt a nézők számára. Az első mozifilm levetítésekor a vásznon feléjük tartó vonat elől a nézők sikítva elhajoltak. Manapság nem ijedünk meg semmitől, a vér látványa semlegesen hat ránk, mindenféle kitekeredett testű torzszülöttre is csak legyintünk. Amerika sorra adagolja a látványos, puccos, díszes 3D filmeket, és mi békében ropogtatjuk a popcornt. De ott van még az a jelenség is, mikor valakinek egyre durvább és betegebb pornót kell néznie, mikor még eleinte egy meztelen test látványa is szexuális reakciót váltott ki belőle. Vagy még egyszerűbb az, hogy gyermekként, mikor először vittek bölcsibe még anya szoknyájába kapaszkodtam és féltem az idegen emberektől, felnőttként pedig már sok száz kilométerekre a szülői háztól önállóan szocializálódom, a saját társaságomban érzem jól magamat. Vagy az, hogy gimiben hatalmas falatnak tűnt az érettségi anyaga, egyetemen pedig egy éjszaka alatt elsajátítottam azt a mennyiséget, mindenféle stresszelés nélkül.
2017. okt. 17. 12:22
 1/3 anonim ***** válasza:
100%
Deszenzitizáció, habituáció, adaptáció vonalon indulnék el.
2017. okt. 17. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
Ez olyan, mint az ember első találkozása egy oroszlánnal. Ma már nem fèlünk tőle mert ismerjük a viselkedèsèt.
2017. okt. 17. 15:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

Hát a magyarázatban több dolog keveredik.

Mégis, itt nincs ingerküszöb és szoktatás. Másról van szó.

Az ember alaptulajdonsága az életösztön. Ha veszélyeztetve érzi magát ösztönösen reagál. De mivel az ember tudatos lény, képes tapasztalni, emlékezni, ezáltal megismerni, majd cselekedni, megoldást találni problémákra. Ha veszélyt érez, nemcsak ösztönösen reagál, hanem tudatosan megoldást keres a veszély elhárítására. Ha nem talál, félni kezd. A félelem annak a kifejeződése, hogy olyan veszélyt észlelünk, amit nem tudunk elhárítani.

A csecsemő attól nem fél, amit ismer. A bölcsiben csak ismeretlenek vannak (eleinte), ezért fél. A szoktatás itt közönséges megismerés. A filmeknél minden első veszélyt jelentő elem félelmetes. Aki sok mindent ismer, hamar megérti a jelenséget, ezért nála a félelem csak a másodperc töredéke. A mai horrojelenetekről mindenki tudja, miként készülnek, nincs mitől félni. A vértől se, mert irreális. Amikor valakibe ötezer töltényt lőttek és még mindig vonaglik, kifolyt húsz liter vére, az nem horrorisztikus, hanem röhejes.


A sikítozás más, az egyszerűen balhéból van. Csoportjelenség.

2017. okt. 18. 23:51
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!