A történelem során miért olyan államok alakultak ki ahol minden létező hatalommal a férfiak rendelkeztek? Például az antik világban a nők születésnapját meg sem ünnepelték.

A politika és közélet sokáig nem a nők asztala volt. A nőknek a hagyományos feladata a család fenntartása. Igazából a politikai egyenrangúság (választójog stb.) 20. századi nyugati dolog, tehát eléggé újkeletű, és a világ egy részén még ma sem elterjedt teljesen. Ezzel együtt a tudományból is sokáig ki voltak rekesztve a nők, az, hogy egyetemeken tanulhatnak, szintén 20. századi "újítás". Még Madách Imre is azt fejtegette, hogy a nők butábbak, mint a férfiak. Persze, ez nem így van, de sokáig mégis így tartotta a közvélekedés.

Ez van. Én sem értek vele egyet, de a történelem folyamán sokáig így gondolták. Más volt a nemek feladata, a férfiak foglalkoztak a közösség ügyeivel, a nők pedig a családi élettel. Ez egyébként az ősközösségekből jön, sőt, a főemlősöknél is a hímek közösségben vadásznak, a nők pedig izoláltan élnek, és a hímek utódjait gondozzák. Tehát ez a dolog biológiailag is öröklött tulajdonság, és az sem véletlen, hogy mai napig mindig többségében vannak a politikában a férfiak, és ez így is fog maradni.

Persze kivételeket mindig lehet mondani (mint felettem írták Boudicát, Kleopátrát stb.) de általánosságban mégis azt lehet mondani, hogy a közélet a mai napig inkább a férfiak asztala.

Régebben léteztek nőuralmi társadalmak.

Mivel férfiuralom közé voltak beágyazva, általában elég durvák voltak. Pl. volt egy olyan, ahol időnként rituálisan gyilkolták a férfiakat, és egyszer sikerült megölni az összeset. Utána elég nagy gond lett belőle, végül külföldről sikerült szerezni újakat.

Ha őszinte akarok lenni, nem is igazán alkalmasak a nők vezetőnek. Sem a versenyszférában, sem a politikában... kb át kell alakulni férfivá, ha érvényesülni akarnak. Kegyetlen eltaposó mentalitás (is) kell a vezetéshez, ami jobban illik a férfi ősi biológiai és társadalmi felépítéséhez.

Természetesen le lehet csupaszítani az egészet ha kivesszük a berögzüléseket, de akkor is bizonyos tekintetben az igazság ez.

A nőket sem az ókorban, sem a középkorban nem oktatták, nem volt számukra iskolai képzés, így ha figyelembe vesszük, hogy a tanulással az intelligencia fejlőlik, a nők valóban nem csak tanulatlanok, hanem butábbak is voltak a férfiaknál. Amikor a lánynevelő intézetek kialakultak a tehetősebb rétegek gyermekei számára, kissé változott a kép, de még mindig nem teljesen, mivel a számukra kijelölt tananyag teljesen más volt, mint a férfiak számára szánt oktatás.

Természetesen egyenlő esélyekkel a nők sem kevesebbek, mint a férfiak, de sokáig még írni, olvasni sem tanították meg őket, helyette a nők számára előírt viselkedésminták elsajátítása volt a cél.

Valójában a háztartás vezetése, a gyermekszülés és nevelés volt a feladatuk.

Annyit tudunk, hogy a modern gyógyászat előtt a megszületett csecsemők fele egy éves kora előtt meghalt, de a gyermekbetegségek azután is taroltak, a nagykorúsággá válásig megint a fele elpusztult az utódoknak.

Így csak nyolc gyermekszülésen felül volt szaporulat.

Ha azonban azt nézzük, hogy a fiatal felnőttek között is nagy volt a mortalitás, a szokásos járványokon kívül az ifjúkat a háborúk, a menyecskéket a bábák piszkos kezei, a gyermekágyi láz tizedelte, akkor elképzelhetjük, hogy ez is kevés volt, a nők szinte állandóan terhesek voltak, még Mária Teréziának is tizennyolc gyermeke volt, így valóban szükség volt a sok gyermek kormányzására, ellátásának biztosítására az egyik szülőre, aki természetesen csak a nő lehetett.

Mindezt megerősítették a vallások, a szokások, a jog, nem volt egyenló a két nem társadalmi állása, helyzete.

Mindezeken felül a fizikai erőkülönbség is számított, sem a katonáskodás, sem a szakmák tanulása során igényelt fizikai erőnek a nők kevésbé voltak birtokában, pedig gépesítés hiányában az többnyire szükséges volt, de esetenként adódtak azért olyan területek, ahol a nők voltak előnyben a férfiakkal.

Különösen a lovagkor hozta ki a nők nagy tiszteletét, a nőideál imádata a férfiakat versengésre késztette, az idősebb nagyasszonyok hatalma is szinte korlátlan volt a családon belül.

Egyes királyságokban sikerült elfogadtatni a női ágon öröklődő uralkodást, de ez nem ment minden nehézség nélkül, bár mi már tudjuk, a történelem bizonyítja, hogy tehetséges nők semmivel sem kevésbé rátermettek a politikai vezetésre, mint a férfiak, az angol Erzsébet és Viktória királynők, vagy a már említett magyar Mária Terézia sikeres uralkodása bizonyítja, de azt is hozzá kell tenni, hogy ők a társadalmi helyzetüknél fogva kiemelkedő oktatásban részesültek és minden erőforráshoz hozzáfértek, így a korabeli férfiak tehetségével és támogatásával is számolhattak.

Tacitus annyit ír a szóbanforgó törzsről, hogy egy nő az uralkodójuk. Ebbe egyesek szeretnének matriarchátust vizionálni de a szöveg nem támasztja alá. A korabeli történetírók amúgy sem tudományos igényeknek megfelelően alkották meg a műveiket. Az olyan művek mint Tacitus Germániája, források tudományos módszerrel történő, történeti rekonstrukciókhoz, és nem történelemkönyvek.

Az amazonok történetének is annyi a valóságalapja, hogy a Fekete-tenger északi partján élő telepesek olyan nomád törzsekkel kerültek kapcsolatba, ahol a nők lovagoltak, tudtak íjat használni, régészeti leletek tanúsága szerint olykor harcoltak is. Ezen meglepődtek. Hogy levágott mellű női bandák férfiölésre szakosodtak az mese habbal köré.

Pedig ezekben a társadalmakban ez magától értetődő volt, nem jelentette azt hogy felcserélődnek a nemi szerepek vagy matriarchátus alakul ki, egyszerűen alapvető készségek voltak. Mellesleg nem csak ők voltak mobilisak hanem az ellenséges törzsek akik a semmiből is rajtaüthettek ha épp a férfiak java távol volt.

A baskírok legkedvesebb nemzeti legendája is hét nővérről szól akiket elraboltak egy ellenséges törzs tagjai. Megszöktek lóháton, felfegyverkezve és felvették a harcot az üldözőikkel. Nem bírván a túlerővel végül egy szikláról a folyóba vetették magukat hogy ne kerüljenek az ellenség kezébe. Van több változata is, mindegyikben mennybe jutnak a hősiességükért és fenn ragyognak az égen mint a Göncölszekér hét csillaga.