Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet

A kérdés

A sok ókori Itália nép közül mint például a szabniok, vagy az etruszkok miért a Rómaiak emelkedtek ki? Hogyan tudtak egy olyan államot létrehozni aminek számos öröksége még a mai modern világukban is megtalálható?



 2018. júl. 15. 15:34  Privát üzenet  

A válaszok
1 2

Ezen már maguk a rómaiak is sokat töprengtek. Leszámítva azt, hogy kedvelték őket az istenek stb., kiemelték azt, hogy képesek rugalmasak lenni, azaz mindig az adott helyzethez igazodni, és az ellenséget pedig nem a földdé tették egyenlővé, ha legyőzték, hanem "szövetséget" kötöttek velük, illetve megvizsgálva a társadalmukat, gazdaságukat, hadseregüket, ami használható volt, azt átvették. A római kultúra egyik alapeleme, hogy folyamatosan változik, az új helyzethez igazodik, és egyszerre innovatív és tradicionális. Ennek köszönhetően a társadalmi rendszer (ami alapvetően militarista volt), a hadsereg, a gazdaság az adott kor legmodernebb újításait ötvözte, ezért nagyon szervezett és hatékony volt az állam és a sereg is. Maga Róma is több civilizáció határán feküdt, tőlük északra az etruszkok és a gallok voltak, délre a görög civilizáció és a főníciai (pun). Mindegyikből átvették azt, ami jó, és a haszontalant nem alkalmazták.


Ugyanez igaz a kultúrára, az építészetre és a művészetre is. Azért maradandóak ezek a mai napig, mert mindent felhasználtak a legyőzött népek ismereteiből, és a Római Birodalom inkább olvasztótégelye volt a civilizációknak, és nem egy nép erőltette rá a maga dolgait a többire, eltiporva, megsemmisítve azokat.


És igazából tökéletesen csinálták, több, mint 1000 éven át folytonosan működött a római állam, míg rengeteg birodalom, ami a más népek eltiprására épült, hamar elbukott a történelemben.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/19Időpont 2018. júl. 15. 16:02 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Több mint 1000 éven át hol volt birodalom Róma? Birodalomnak max 400 évig volt. Mikor Hellászt provinciává tették i. e. 150, akkor már talán birodalomnak nevezném. De igazából Cézártól lehet igazi birodalomról beszélni. Így nézve pedig van más ekkora birodalomra példa ilyen hosszú időn keresztül.

Az tény, hogy a szemlélet tényleg alap volt a latinoknál, hogy fas est ab hoste doceri, de azért azt nem mondanám, hogy olyan békés szimbiózis lett volna a népekkel.

De valóban Róma legnagyobb fegyvere az adaptálódási képessége volt. Az összes háború eltérő népekkel katalizátorként hatott rá. Az itáliai népekkel szembeni fölény azért az is volt, hogy nem voltak olyan erős városállamaik és szövetségük. A latinok már hódítottak, mikor az etruszkok is ligát alapítottak. Szóval egy erős központból kezdett el terjeszkedni, ami a többi itáliai népre nem volt igaz. Azt is hozzá kell tenni, hogy a többi nép ragaszkodott a kultúrájukhoz ami a görögből jött. Ez a fegyverhasználatban a legfontosabb. Azért azt ne felejtsük el, hogy a görög kultúra és hadviselés határozta meg az ókort. Görög kolóniák nem csak Dél-Olaszországban és Szicíliában voltak. Az Ibériai-félszigettől egészen a Fekete-tenger egész partvidékéig görög kolóniák voltak és mindegyik népre hatottak. Az etruszkok ebből nem tudtak kilépni, de a latinok igen. Első olyan katalizátor amit említettem a gall betörés volt Caspalpina felől. Igazából ez után lépett Róma a hódítás útjára. A kard szerepe ez után értékelődött át náluk. Így vegyes hadrend volt kardal és a triáriuszok lándzsájával. Majd a pun háborúk alatt az ibér scutariuszoktól átvették a pilumot és késöbb a gerinccel rendelkező rövidkardot. A 3. nagy katalizátor pedig szintén ez volt, a 2. punháború vége. Gaiusz Máriusz hadireformjával és az első hivatásos hadsereg felállításával ami olyan formában működött mint ma.

De azt is meg kell említeni, hogy a gallok betörése olyan sokként hatott Rómára, hogy megváltozott a szemlélet. Az egész látásmódjuk megváltozott és agresszív lett. Az alap mentalitásuk lemérhető a valláson. Görögben Árész egy negatív isten, míg latinban Mársz az egyik legfontosabb istenség. Kornosz görgöben szintén az, míg latinban Kronusz már bonyolultabb. Mert szükséges szerepe lett. Halál nélkül nincs élet és az egész egy körforgás. Máshogy látták a halált.

Most rátérnék arra ismét, hogy miként is álltak más népekhez. Mindenki alsóbbrendű aki nem római. Hiába veszünk át tőlük technológiákat, költészetet, filozófiát, akkor sem érnek a rómaiak nyomába. A cohorszt rendszer felállítása után még jobban kiéleződött az auxiliárisok használata, vagy is a meghódított területeken élő szövetségesek szerepe a hadseregben a saját magukra jellemző fegyvernemben. Ugyanis fogyóeszközök voltak. Egy ilyen ember 25 év szolgálat után családjával együtt állampolgárságot kapott. De azért mertek ilyen kegyet kínálni, mert nem sokan élték meg, ellenben a légiósok közül viszonylag sokan megélték a nyugdíjat. Tényleges nyugdíjról és földkapásról beszélnük. Továbbá egy nem állampolgár, vagy friss állampolgár mindig lenézett volt. Ennek ellenére valóban provinciától függően azért nem olyan volt a helyzet mint a filmekben. Annál azért sokkal jobban bántak velük, mivel ha mind fellázad, akkor nem tudták volna megtartani a birodalmat. Bár végül ebbe bukott bele Róma, de annak a túlterjeszkedésből fakadó fenntarthatóság volt a legfőbb oka. De azért akadtak példák, mint pl. Dákia ahol tényleg népirtás volt.

De a lényeg, hogy egy agresszív, elszánt és alkalmazkodó nép volt a latin.



A válasz 50%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 65%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/19Időpont 2018. júl. 15. 17:00 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Azt én sem mondtam, hogy békés szimbiózis volt a népekkel.


Egyébként én sokkal korábbra tenném azt, hogy mikortól beszélhetünk Rómáról, mint birodalomról. Szerintem a Kr. e. III. századtól, amikor Kárthágót legyőzve a Földközi-tenger számottevő tengeri hatalma lett, valamint kialakultak a latifundiumok, amiket rabszolgákkal műveltettek meg (amit egyébként a punoktól vettek át).


Egyébként én nem a birodalomról beszéltem, hanem magáról a római államról, amikor azt írtam, hogy több mint ezer évig állt fenn.


És ha azt nézzük, hogy a Bizánci Birodalom "jogfolytonos" Rómával, akkor inkább 2000 évet kéne mondani.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/19Időpont 2018. júl. 15. 21:49 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

A fentieken kívül megemlíteném azt a különleges harci módszert, ami sikeressé tette őket a legtöbbször, ez pedig a kialakított és megkövetelt katonai fegyelem volt, amellyel egy szintig esetleg más népek is rendelkeztek, de nem olyan erősen, mint a rómaiak.

Ennek a fegyelemnek a birtokában olyan hatékony taktikákat alkalmazhattak, amivel kivívhatták a győzelmet, vagy vereség esetén csökkenthették a saját veszteségeiket, illetve az ellenfélét megnövelték ez által, lásd pürrhoszi győzelem.

[link]

Ennek a fegyelemnek a birtokában olyan formációkat, alakzatokat tudtak felvenni rugalmasan és gyorsan, amivel eltudták érni, hogy csapatként funkcionáljanak és ezzel komoly előnyre tettek szert.

A legyőzött népek integrálódására bőséges időt hagytak, az idegen vallások iránti toleranciáról is híresek és a következetesen igazságos jogrendszer adta az alapját a hódításaik megtartására.



A válaszíró 66%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/19Időpont 2018. júl. 16. 03:31 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Ha magáról az államról beszélünk és "jogfolytonosságot" mondasz olyan formában, akkor a makedon állam is 600 évig állt fent, vagy igazából ilyen alapon akkor a perzsáktól kéne számolni és már elég ingoványos, hogy akkor a szászánidákig, a Bagdadi kalifátusig, vagy az oszmánig számolom. Azért húzzuk már meg a határt! Bizánc egy görögül beszélő, nem Itália területén működő állam volt. Ráadásul nem latin uralkodókkal, sőt igazából 1054 után már a vallás sem kapcsolta a valaha volt Rómához. Tényleg semmin nem osztozott a kettő. Ilyen alapon, akkor rengeteg 1000 évekig fennálló birodalmat lehetne emlegetni.

A válaszíró 65%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/19Időpont 2018. júl. 16. 06:40 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Szerintem Iustinianus, aki a VI. században visszafoglalta Africát, Hispániát és Itáliát, valamint a római jogrendet összefoglaltatta egy nagy munkában, valamint latinul irányította Konstantinápolyt, római császárnak mondható.


Az igaz, hogy a következő évszázadban Bizánc áttért a görög nyelvre, de a közigazgatás, a jogrend, a hadsereg a Római Birodalom alapjain élt tovább. Maguk a bizánciak is úgy tekintettek a birodalmukra, mint a Római Birodalomra.


A folytonosságot én úgy értem, hogy 395-ben, amikor Theodósziusz kettéosztotta a Birodalmat, akkor a Nyugatrómai és a Keletrómai Birodalom is Római Birodalom volt, ugyanannak a birodalomnak a két része (mint ahogy korábban is volt már arra példa, hogy több részre osztották a birodalmat). Ez a Keletrómai Birodalom pedig folytonosan ugyanaz a politikai formáció maradt 1453-ig (1204-ben ugyan elfoglalták Bizáncot a velenceiek, de ezt most hagyjuk), így igenis ki lehet jelenteni a kontinuitást.


A makedónok és a szasszanidák nem jó példa, mert ezek a birodalmak elbuktak, a helyükön pedig új politikai formációk jöttek létre. Nagy Sándor halála után szétesett a birodalma több államra, és ezek az államok idővel eltűntek a térképről, mert más birodalmak kebelezték be őket (sokat pont a rómaiak). A Szasszanida Birodalmat pedig az iszlám hódítás kebelezte be.


A Bizánci Birodalom viszont egyenes folytatása a Keletrómai Birodalomnak, a politikai folytonosság megvan, vagyis ugyanarról a birodalomról beszélünk. Az egy dolog, hogy időközben a kormányzás nyelve a latin nyelvről a görögre változott... (egyébként már 395 előtt fontosabb szerepet töltött be a birodalom keleti felében a görög nyelv, mint a latin).



A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/19Időpont 2018. júl. 16. 13:40 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A hadsereg? Olvass akkor ennek utána! Se kiképzés, se rendszer(nem is volt már fenntartható), se fegyverzet. Köze nem volt már a római hadsereghez.

A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 65%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/19Időpont 2018. júl. 16. 13:51 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Tényleg az olvasás sok mindent megoldana, de a te esetedben.

Kezdetnek ez is megteszi:

Katus László: Európa története a középkorban. Pécs, 2014. 199-205.


A hadseregről pedig annyit, hogy az, hogy egy hadsereg hogyan változik, nem befolyásolja azt a kérdést, hogy maga az állam folytonos-e (igazából a vallás és az állam nyelve sem, ezek igazából csak példák arra, hogy ugyanarról az államról van szó, de nem a politikai folytonsság bizonyítékai, mert az más kérdés)... És egyébként már a késő-római hadsereg sem volt olyan, ahogy a filmek alapján elképzeled.



A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/19Időpont 2018. júl. 16. 14:09 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Én azt hiszem jobban tudom, hogy milyen volt mint te olvasásnak és nem filmeknek köszönhetően. Neked van egy olyan problémád, hogy van egy fixációd, ami miatt ragaszkodsz valamihez. De mondom, ilyen alapon, akkor nem 1000 év. A Német-Római császárság is hozzátartozik. Attól, hogy én legitimizálni akarom a hatalmam és visszanyúlok, attól még a folytonosság megszakad. De viccesen hangzik, hogy azért mert teljesen más emberek, teljesen másik helyen, teljesen másik nyelven, teljesen másik vallást követve, teljesen más állami rendszerben, teljesen máshogy élve, harcolva alkotnak egy államot, attól még az ugyan az. Végül is az üzbégek is azt mondják, hogy Nagy Sándor leszármazottai, de kicsit még Temüdzsiné is. Szóval akkor ők egyben makedón és mongol állam a mai napig. Ha ezzel tudnák politikai hatalmukat alátámasztani, ne félj azt is mondanák!

A válaszíró 65%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/19Időpont 2018. júl. 16. 15:19 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Amit az üzbégek mondanak, az valamiféle etnikai leszármazás akar lenni, ami önmagában vitatható...


Én az állam folytonosságáról beszélek, és nem látom, hol szakadt meg a Bizánci állam folytonossága 395 és 1453 között... De egyébként felvilágosíthatnál erről, ha már a semmiről vitatkozol jó ideje...


És még egyszer mondom: attól, hogy más volt az állam adminisztrációjának nyelve, ez nem jelenti azt, hogy maga az állam más lenne. A magyar állam adminisztrációjának is latin volt a nyelve 1844-ig, mégsem vonja senki kétségbe azt, hogy a mai magyar állam ugyanaz, mint amit Szent István létrehozott. Pedig más az adminisztráció, más az állam nyelve, más a hadsereg (ha már erről is vitázol a semmiért), és igazából minden más, ami természetes is 1000 év távlatából. De az állam folytonossága miatt mégis ugyanaz az állam. Kb. hasonló ez a Bizánccal és a Keletrómai Birodalommal is.



A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/19Időpont 2018. júl. 16. 20:47 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Római kori császárok és a plebs viszonyáról szeretnék írni szeminárium dolgozatot. Tudnátok segíteni?
Az egyesült Német, és Olaszország létrejötte hozzájárult az első világháború kitöréséhez, hogy felborította az addigi európai hatalmi egyensúlyt?
A 15. Szazadi Italiaban varosallamok voltak?
Megtalálható online a Pannon enciklopédia. A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája?
Itália meghóditásánál a tanár valami Pünoszi győzelmet említett. Miről szól? Valaki irja le kérem hogy miről szól, vagy egy oldalt linkeljen ( nem találtam sehol se )
Milyen könyveket és egyéb forrásokat tudnátok ajánlani a nők életéről különböző korokban, Mint például az ókori róma, vagy a reneszánsz itália?

Kérdések a Tudományok rovatbólKérdések a Társadalomtudományok és bölcsészet rovatból








Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!