Milyen viszonyban áll a materializmus a tudományokkal?

A materializmus egy filozófiai irányzat, illetve világnézet, a tudomány a világ megismerésének egy módszere, illetve a világról megszerzett ismereteink rendszere.

A materializmus, illetve az azt képviselő emberek mutogathatnak a tudományra, hogy nézzétek, a tudomány materialista, nekünk van igazunk. Miközben a tudományt nem érdekli a materializmus és nem is materialista. Bár természetesen módszertani okokból végső soron mindig az anyag megfigyelésével nyeri az információit, de hát máshonnan nehéz lenne. De pl a tudomány már évszázadokkal ezelőtt láthatatlan, anyagtalan erőkről regélt a testek között, ami igen kevéssé materialista dolog.

A tudomány számára a materializmus egy alap.

A materializmus számára a tudomány egy megerősítés, mivel hatalmas sikereket ért el ezt a filozófiát véve alapul. Ha egy filozófiára ilyen jól lehet építkezni, az növeli annak a filozófiának az erejét.

"Miközben a tudományt nem érdekli a materializmus és nem is materialista."

Dehogynem. A materializmus azt jelenti, hogy az anyagi világot ismeri el elsődlegesnek, minden más abból következik. Ez alapfeltevés a tudományos munkánál.

"Bár természetesen módszertani okokból végső soron mindig az anyag megfigyelésével nyeri az információit"

=materialista

"de hát máshonnan nehéz lenne."

A tudomány előtti időkben általános volt máshonnan nyerni az információt. Ima, madárjóslás, álomfejtés, stb.

"De pl a tudomány már évszázadokkal ezelőtt láthatatlan, anyagtalan erőkről regélt a testek között, ami igen kevéssé materialista dolog."

Már miért lenne "igen kevéssé materialista dolog."? Soha egy materialista se mondta, hogy mondjuk a gravitáció nem létezik, mert az egy láthatatlan erő. Azt mondták, hogy a gravitáció eredete valamilyen anyagi dolog, nem pedig "szellemi". És így is van.

@2: A tudomány megfigyel, rendszerez, modelleket alkot stb stb és pont tesz a filozófiára magasról, materializmusostól.

Igen, anyagi dolgokat figyel meg, ez a módszertanának az alapja. Az, hogy elsődlegesnek mit ismer el, értelmezhetetlen. A tudomány nem vizsgál szellemi/transzcendens világokat, sem pro, sem kontra nem tesz állításokat vele szemben, nem érdekli őt. A materializmus, ha nem tévedek, viszont erősen kizárja ezeknek a létezését, ami erős különbség.

A gravitációt, amikor megismerte és leírta a tudomány, azt látta, hogy anyagi testek keltik, de a másik testre mégsem egy anyag hat, hanem... hanem semmi, csak van kölcsönhatás. Nem anyag az anyaggal, csak úgy van. Ez nem materiális. Most a gravitációt a téridő görbületeként írjuk le. Itt sem anyag közvetít.

A matematika, a csillagászat fejlődésével már az ókorban megjelent egyfajta materializmus, aminek fő képviselői többek között Démokritosz, Epikurosz volt. Ekkor a vallásos felfogás háttérbe szorította a materialista gondolkodást, egészen az Újkorig, amikor a természettudósok egy része, pl. Galilei, Spinoza az egyházi tekintély és skolasztika ellen fellépve természettudományos érveket fogalmazott meg, fellendítve ezzel a materialista filozófiát.

A XVIII. században már jellegzetesen megjelenik az ateizmus a materializmusban ez folytatódik Marx és Engels dialektikus materializmusában.

Az idők folyamán az idealista és a materialista filozófiák számtalan összeütközése a természettudomány képviselőinek többségét elriasztotta ezektől a filozófiai irányzatoktól, bár nem mindegyiket, hiszen van ateista és vallásos természettudós is, de mivel meg akar szabadulni a befolyásoltságtól, lemond a filozófiáról a tudomány. Az idealista befolyásoltságot már régen elvetették, de a materializmus sem volt mentes ezektől, például a szovjet szemlélet tartalmazott direktívákat, pl. Liszenko esetén, amelynek követése szintén nem volt szerencsés.

A materializmus különféle ágazatai ellenben gyakran támaszkodnak a természettudomány eredményeire, érvként használva azt az idealizmussal szemben.

Én csak egy példát emelek ki: A materializmus tagadja a lélek, elme, érzelmek, művészeti értékek, stb. önálló voltát, az embereket (ahogy az egész világot) gépeknek tekinti, amik óraműként követik az őket irányító törvényeket.

A tudomány nem tagadja ezeket, nem megy bele ilyen filozófiai vitákba, mert a módszertana nem teszi lehetővé a teljes körű vizsgálatukat. Ahogy fentebb is írták, a materializmus egy világkép, tehát a világnak az a képe, ami az ember fejében kialakul róla. A tudomány egy olyan módszertan (kb. eszköztár), amivel a épp az emberi szubjektumot, a fejünkben kialakuló világképet tudjuk elkülöníteni a nyers valóságtól. A tudósok ettől még elámulnak a csillagos égbolt láttán és megkönnyezik a szép dalokat.

Másként: A materializmus a belső világképünket vetíti ki a valóságra, a tudomány pedig a tőlünk független valóságot hozza be a világképünkbe.

"Az, hogy elsődlegesnek mit ismer el, értelmezhetetlen."

Nem.

A materializmus elsődlegesnek az anyagot (és az energiát) tételezi fel. Az idealizmus pedig a szellemi világot.

ELVILEG mindkettő lehetne használható kiindulás.

"A tudomány nem vizsgál szellemi/transzcendens világokat, sem pro, sem kontra nem tesz állításokat vele szemben, nem érdekli őt."

Ez így nem igaz.

Tudják is vizsgálni, és vizsgálják is. AZT a részét, ami ránk is hat.

"A materializmus, ha nem tévedek, viszont erősen kizárja ezeknek a létezését"

Tévedsz.

Nem zárja ki, csak azt feltételezi, hogy amit tapasztalunk, az VALÓSZÍNŰLEG a saját világunk fizikai törvényeiből következik. Ebből indul ki - és, ha ez alapján nem tudja megmagyarázni a jelenséget, akkor leáll, és nem találgat tovább. Lásd: gömbvillám.

"A materializmus tagadja a lélek, elme, érzelmek, művészeti értékek, stb. önálló voltát"

Mármint: FELTÉTELEZI, hogy ezek az anyag tulajdonságaiból következnek.

"az embereket (ahogy az egész világot) gépeknek tekinti, amik óraműként követik az őket irányító törvényeket."

Ez így nem igaz: lásd pl. a határozatlansági elvet.

"Másként: A materializmus a belső világképünket vetíti ki a valóságra"

Ezt a butaságot honnan vetted?

Tudod, VALAMIBŐL ki kell indulni. De utána ezt folyamatosan ellenőrizni kell, és ez az, amit az idealizmus nem csinál meg.

#1 : "Bár természetesen módszertani okokból végső soron mindig az anyag megfigyelésével nyeri az információit, de hát máshonnan nehéz lenne. De pl a tudomány már évszázadokkal ezelőtt láthatatlan, anyagtalan erőkről regélt a testek között, ami igen kevéssé materialista dolog."

A tudományokban használt objektumok legnagyobb része nem anyagi.

A társadalomtudományok szinte csak fogalmakkal dolgoznak. Az anyagi világgal annyi kapcsolatban áll, hogy anyagból áll az, akit megkérdeznek.

Fizikában is nehéz mutatni anyagot. Hogy mást ne mondjak, elég megnézni a mértékegységeket, a legtöbb lazán sem kapcsolódik anyagokhoz. (idő, energia, hőmérséklet, entrópia, EM mező, stb stb)

Matematikában meg elő se jön.

#2: "A tudomány előtti időkben általános volt máshonnan nyerni az információt. Ima, madárjóslás, álomfejtés, stb."

Ha a madárjóslás nem “végső soron anyag megfigyelése” akkor semmi nem az.