A középkorban nem voltak annyira szorosak a családi kötelékek, mint ma? Azért jutott eszembe mert töriórán sorra hallani a sztorikat uralkodókról, akik megölték, megölették a testvérüket, hozzátartozóikat a királyi címért.

A hatalom, a politika sajnos keményen át tudja értékelni a rokoni kapcsolatok értékét.

Nem csak akkoriban.

[link]

"Egyes feltételezések szerint a gyilkosság mögött a phenjani vezetés állhat.

Kim Dzsongnam, Kim Dzsongil néhai diktátor legidősebb fia régóta száműzetésben élt, és többször bírálta az észak-koreai rezsimet."

Az adott bűnnek azért van némi történelmi hagyománya régebbről is. Káin?

Éppen, hogy szorosabbak voltak, de általában az emberi kötelékek is. Az emberek sokkal erősebben támaszkodhattak egymásra, mint ma, hiszen a mai ember, modern körülmények között el tudja látni magát, de ez a középkorban nem így volt. Pl. falun sok helyen volt olyan, hogy felosztották a jobbágyföldet és évente váltogatták egymás között, mert a földnek nem mindegyik része volt egyformán jó minőségű, és igazságosan rotálták, hogy mindenki megművelje a jó és a rossz földeket is. De ha a városi céhekre vagy kommunákra gondolsz, az is arról szól, hogy azonos foglalkozású emberek érdekközösségeket hoztak létre, a céhek mesterei egymás családjára vigyáztak, ha meghalt az egyik mester, az árvái neveléséről gondoskodott a többi mester, és a város céhei katonailag is védték a várost, azaz a közösséget. Ilyen emberi összetartás, érdekközösségek ma már nem igazán vannak, max. szűk családi körökben. Régen az ember élete sokkal bizonytalanabb, biztonságtalanabb volt, nagyobb szükség volt tágabb értelemben is arra, hogy segítsék egymást az emberek. Az egész életfelfogásuk a közösségekben való létezésben alapult, nem a saját életükért éltek, hanem valamilyen közösségért, ebbe beletartozott a család, az azonos foglalkozás, azonos társadalmi jogállás, vallás (nemzet nem igazán). Az emberek világlátását az határozta meg, hogy milyen közösség részei, és nem az individuum, önkiteljesítés. Ez teljesen ellentétes a mai felfogásunkkal.

Az, hogy a magas politikában mit csináltak az uralkodók, más kérdés, mert a hatalmi érdekek mindig is felülírták a családi érdekeket, de nem ez alapján kell megítélni a középkori emberek világszemléletét. Bár az Árpád-házi testvér vagy apa-fiú, unokatestvér stb. viszályokat úgy is felfoghatjuk, hogy igazából egy-egy herceg azért akart a trónra törni, mert a saját embereinek, familiárisainak érdekeiben is cselekedett ezzel, azaz itt is megvan a közösségi gondolkodás, hiszen a familiárisai iránt felelős volt (pl. ha az uralkodó familiárisai zaklatták az ő familiárisait, akkor máris ott volt a konfliktus, amiből polgárháború lehetett). Ilyenkor a felelősség a saját emberei iránt szétzúzhatta a testvéri érzéseket. Bár sok uralkodó egyszerűen a hatalomvágy miatt támadt rá az uralkodói rokonára, és ilyenkor sem számított a rokoni kapcsolat. Ha Szent Istvánt nézzük, az ő számára pedig komoly politikai kérdés volt az, ahogyan a rokonaival bánt, az, hogy merre indítsa el az új Magyarország útját egy keresztény Európában, sokkal fontosabb kérdés volt, mint hogy az ezt akadályozó rokonait felnégyeltette vagy kiszúratta a szemét... Ezek nagypolitikai kérdések, ilyenkor a rokoni kapcsolat nem releváns.