A történelem során volt boszorkányüldözés, de miért nem volt varázslóüldözés?

A keresztény egyház alapvetően nő ellenes volt, a eredendő bűn is Éva miatt van stb. Ezért kiáltották ki könnyebben a nőket boszorkánynak, de a férfi kuruzslókat, táltosokat sem kímélték ettől még.

Ami Galileit illeti, ő egy óriási egoval megáldott, öntelt, (közepesen) nagy tudós volt, akit a felvilágosodás idején tettek sztárrá, mint az egyház ellen kiálló nagy tudóst. Az igazság, hogy a pápa anyagi támogatásával adta ki az első könyvét, csak nem kellet volna abban kigúnyolnia a pápát. Az állításaival kapcsolatban pedig az egyház sem kért mást, mint amit ma egy tudományos kijelentés esetén elvárnánk, azaz "bizonyítsa". Galilei erre képtelen volt, nem tudta megmagyarázni, hogy ha mozog a föld, akkor miért nem érezzük. Ezt, majd csak Newton tudja megmagyarázni Galilei halála után majdnem fél évszázaddal. És mint írtam Galilei nagyon öntelt volt, és több olyan dolgot is állított biztosra, amiről már a saját korában is tudtak, hogy hülyeség(pl árapály jelenséget a nappal magyarázta, stb.) szóval nem volt olyan nagy csoda, hogy nem hittek egy kijelentésében bizonyítás nélkül.

Galilei nem volt varázsló. Tudós volt, a pápa barátja. Fogságát luxusvillában töltötte, pápai nyugdíjat kapott.

A varázslókat, táltosokat is boszorkányság miatt ítélték el világi hatóságok.

Nem nőellenes volt a legtöbb társadalom, hanem csak patriarchális, vagyis szimplán nem foglalkoztak velük. Hogy mekkora különbség is van a között, hogy valamelyik csoporttal nem foglalkozunk, vagy egyenesen ellene vagyunk arra itt egy példa: a nazik zsidóellenesek voltak.

Volt varázslóüldözés. A varázslat mint olyan ördögtől való dolognak volt kiáltva. Szemben a zsidó és muszilm kultúrával a kereszténységben nincs helye a varázslatnak, az ember számára az nem elérhető. Vagy Isten teszi egy próféta, netán egy szent közvetítésével, vagy az a sátán ad erőt valakinek. Férfiakra ugyan úgy rámondták, hogy boszorkány nálunk. Könyves kálmán a szivolákra, vagyis ilyen incubus/sucubus lidércekre mondta, hogy nem léteznek és nem a mai értelemben gondolt boszorkányokra.

Nyugaton viszont tudhatja mindenki, hogy nagyonis meg voltak különböztetve a witchek, warlockok és invocerek. Folytottak vízbe szép számmal férfiakat is.

Visszatérve a zsidó vallásra ott pl. Salamont lehet varázslónak számítani úgy, hogy nem volt próféta. Bár tudása a démonokkal való küzdelemre korlátozódott.

Az iszlámban is sok ilyen van akik a djinnekkel és hasonló démonokkal küzdöttek. A misztériumok ezekben a vallásokban sokkal elfogadottabbak voltak, bár e 3 vallás gyökere ugyanaz.

Galileit pedig eretnekséggel és nem boszorkánysággal vádolták, persze az elmélet szerint az eretneket is a sátán buzdítja, hogy menjen szembe a dogmákkal. Viszont egy boszorkány, vagy varázsló már egyenesen lepaktált vele és így kapott erőt.

A varázslás fogalma pedig elég kusza. Mert gyakran nehéz különbséget tenni, hogy ki alkimista és ki mágus. Gyakran a kettő ugyan azt jelenti és ezért voltak megtűrve mágusnak említett emberek. De rendes varázslók csak a felvett kereszténység hajnalán voltak elfogadva, mikor még az adott nép eredeti vallása és a kereszténység össze volt mosva