Az 1956-os forradalomnál miért hagyta magára a világ Magyarországot?

Jaltában a Szovjetunió érdekszférájához csatoltak minket.

Mindenki tudta, hogy itt vannak az oroszok és eszükben sincs kivonulni.

Túl sok idejük nem is volt a töprengésre, mit kellene tenni, csupán tizenkét napig tehettek volna valamit, de eleinte nem is gondolták, mi nálunk a helyzet, csak utólag vették észre, hogy valamit lehetett volna csinálni, de hogy mit, azt még akkor sem sejtették.

Amikor egy hatalom (mindegy, mekkora) a világ egy eseményét figyeli és a reagálást elemzi, a következőket vizsgálja.

1. Mennyire van rám hatással (főleg veszéllyel)?

2. Ha beavatkozom, mire számíthatok?

3. Ha nem avatkozom be, mire számíthatok?

Mindegyiknél a saját érdeke szempontjából vizsgál.

Az 1956-os magyar események esetén:

1. Egyetlen országra sem volt veszéllyel nyugat felé. A Szovjetunió felé viszont rettenetes károkat okozott volna. Ha hagyják, erejük gyengülését mutatják, azaz kikezdhetők. Kilépés a Varsói szerződésből annak összeomlásához vezethet. Ez pedig akár a Szovjet uniós bomlást is eredményezheti. Politikai és gazdasági kár egyszerre.

Na persze a demokrácia bővülése jól jött volna, de az csak a maszlag. A piac jött volna jól.

2. A beavatkozás a nyugat részéről akár a III, világháborúhoz is vezethetett volna. Ez senkinek nem hiányzott. A Szovjetunió szempontjából a beavatkozás közönséges zavarelhárítás. Elemi érdek.

3. A be nem avatkozás a nyugat részéről, ha nekünk sikerül, hatalmas előny, ha nem, minden maradt a régiben. A Szovjetunió szempontjából a távozás kényszerét, a hatalom gyengülését, leépülésének kezdetét jelentette volna. Ez tehát nekik nem opció.

A szuezi válság sokkal fontosabb esemény volt a világ folyása szempontjából, ezért a magyar válság döntési nyomásának felszabadulását eredményezte. Volt fontosabb, amire figyelni érdemes volt. Az csak hab a tortán, hogy éppen kicsivel korábban került egy Sztálinnál kezelhetőbb és elfogadhatóbb ember a hatalomba. Őt kikezdeni nem szerencsés, neki viszont bizonyítania kellett, nem is volt lehetősége nem lépni (engedni). Münich csak azt ismerte fel, a "bejelentkezés" nekik adja a gyeplőt, nem másnak. Kádárral való akciójuk az országon semmit sem változtatott, a személyes ambíciókon igen. (aztán el lehet gondolkozni, ez később a - kicsivel - jobb vagy rosszabb eredményt hozta-e.)

azt sem árt tudni, hogy az 56-hoz tartozó megemlékezések, információk jelentős mértékben csak Budapestre koncentrálnak vidékről meg inkább csak arra, ami belevág a budapesti értelmezésbe.

a kép azonban közel se ennyire egyszerű.

Nyugat-Magyarországon pl. Sopronban kapásból megjelentek volt Horthy tisztek és a királyság visszaállításáról kezdtek beszélni, miközben északkeleten (pl. Miskolcon) a diákság és a gyári munkások hithű kommunisták és csak az orosz beleszólást és az önkényt nem akarják.

ha semmi mással nem foglalkozunk, már csak ennek fényében is érdekes lett volna egy külföldi beavatkozás...

A szuezi válságban az történt, hogy Nagy-Britannia és Franciaország megtámadta Egyiptomot (most mindegy, miért). Ezt a konfliktust azonban az USA nagyhatalmi érdekek miatt nem támogatta, mert be akarta bizonyítani, hogy a régi gyarmattartó hatalmak most már csak másodhegedűs szerepet játszanak a világpolitikában. Ezért az amerikaiak a támadás ellen foglaltak állást, a háború le is állt. Igazából ez egy tipikus "megmutatom, ki az úr a valójában" politika volt az USA részéről. A Szovjetunió sem támogatta az Egyiptom elleni háborút, mert Egyiptom ebben az időben jó kapcsolatokat ápolt a szovjetekkel (fegyvervásárlás stb.). Ebben benne volt az is, hogy Izrael támogatói a nyugati hatalmak voltak, így az arab világ inkább Moszkva felé fordult (hozzá kell tenni, hogy ez a nagy arab-izraeli háborúk időszaka is, Izrael is csatlakozott az egyiptomi háborúba a britek és a franciák oldalán).

Mi ebből a lényeg a mi szempontunkból? Hogy egy nagyhatalmi kakaskodás alakult ki, a régi gyarmattartó hatalmak és az új szuperhatalmak között. A szuperhatalmaknak meg kellett mutatni, hogy ők diktálnak és nem a régi gyarmattartók, ezért az egyiptomi kérdésben az USA és a Szovjetunió egy platformon találta magát. Ilyen körülmények között igen csak kényelmetlen lett volna az USA számára a magyar kérdés miatt összeveszni a szovjetekkel, ezért magára hagyták a magyar forradalmat.

A Truman-doktrína értelmében azonban be kellett volna avatkozniuk az amerikaiaknak. Ha az USA beavatkozott Görögországban, Koreában, Vietnámban stb. a kommunista-nem kommunista harcba, akkor Magyarországnak sem kellett volna kivételnek lenni. Igaz, hogy itt közvetlenül a szovjetekkel találták volna szemben magukat az amerikaiak, ez pedig a III. világháborúhoz vezethetett volna...