Miért kérdőjelezik meg sohan a finnugor nyelvrokonságot?

"Hatalmas a hasonlóság,ebből látszik,hogy rokon népek vagyunk."

Egyrészt ebből csak sejthető, de a nyelvészek nem így dolgoznak, bízzuk ezt rájuk. Másrészt nyelvrokonok vagyunk ugyan (nem azért, amit írtál), de ettől nem leszünk rokonok. Nem a nyelvrokonságot kérdőjelezik meg, hanem hogy ebből egyenesen következik a közös származás is.

Mert nem értik, hogyan dolgozik a nyelvészet.

Mert úgy hiszik, hogy a nyelvrokonság genetikai rokonságot is jelent.

Mert nem tetszik nekik, hogy ilyen kis népecskékkel rokonítják nyelvünket; ezért folytatják a más, dicsőségesebb múlttal bíró népekkel való rokonítást, amit a nyelvészek már elvetettek.

Mert a nyelvünkhöz mindannyian értünk, hiszen ez az anyanyelvünk.

"A nyelvtan is ugyan olyan"

Viccelsz, úgy? Nyelvtanilag még maga a magyar nyelv sem hasonlít a magyar nyelvre, ha visszamegyünk 1000 évet az időben. Bár én nem értek hozzá, de legjobb tudomásom szerint a nyelvészek hasonlóság keresésekor soha nem indulnak ki a nyelvtanból, mert sokszor még ott sincs nyelvtani hasonlóság, ahol kéne lenni (lsd. magyar nyelv és magyar nyelv között), hát még akkor 2 különböző nyelv esetében. Régebben sok szót nem is ragoztak és csak a szótőt használták, ez a te példáidban is fellelhető: szem-szemű, hul-halat, mini-megy. Szóval nem, közel sem azonos a nyelvtan és még ha netán vannak is hasonlóságok (viten-vízen, lasinen-lassan, stb), akkor sem mérvadó, mert a nyelvtan nem mérvadó.

Egy érdekes cikk a nyelvi (valós vagy sem) hasonlóságokról:

[link]

Utolsó. Árpádék népei nem török népek voltak, mindössze eltörökösödött népek. A magyarok a honfoglalás előtt évszázadokig török/türk fennhatóságú területeken éltek, ezért volt nagy hatással ez a köznyelvre. Maga a nyelv török mivolta ellen jóval több ellenérv van, mint mellette szóló, ugyanakkor genetikailag is külömböztünk tőlük.

De váltsunk perspektívát egy kicsit, és folytassunk le egy gondolatkísérletet. A jövő régészei találnak egy 20. századi magyar temetőt. Milyen neveket látnak a sírokon? Biztos találnak sok Lászlót, Ádámot, Dávidot, Róbertet, Erikát, Esztert is.

László - a szláv Ladislaus névből.

Ádám - Bibliai, tehát ószemita név.

Dávid - Bibliai, szemita név.

Róbert - Robert, germán eredetű név.

Erika - Erika ugyanígy a németben.

Eszter - Ester a németben.

Ebből azt feltételeznék, hogy a magyarok szlávok, germánok és szemiták voltak? Nem, mivel tudják, mit jelent a kultúrális asszimiláció.

Ugyanez megtörtént a magyarokkal a honfoglalás előtt is. A török népekkel az általuk elkészített feljegyzések alapján hosszú-hosszú szövetségben és közös életmódon voltunk. De előtte is voltak ám magyarok.

A török hasonlóságok az ómagyarokban ugyanolyan behatás, mint ezer éve az európai behatás. Ez a vándorló népek sajátossága, kultúrájuk tagolható időben, mobil és sokszínű. A török is egy réteg, de nem az eredet.

Mellékesen megjegyezmém, hogy amit a hondoglalás kori helységnevekről mondtál nem igaz. Nagy részük szláv nyelvből, többi eredeti magyarból és avar-törökből (mivel ők éltek itt előttünk) származik.