Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Második világháborút lényegébe...

Második világháborút lényegében az enigma feltörése miatt nyerték meg a szövetségesek?

Figyelt kérdés
Épp most olvastam (Kombinatorika-játékelmélet) és érdekesnek tartom, hogy középsuliban meg sem említenek egy ilyen jellegű részletet. Nem, nem tudom mik történtek nagyon, de nagyon fontos szerepe volt, vagy nem?

2019. jún. 9. 22:00
 1/7 anonim ***** válasza:
59%

Igen nagyon sok szerepet játszott benne.

Meg persze Normandia ami véget vetett a háborúnak.

Ha jók az információim.

Discoverin meg par tudományos csatornán sokszor foglalkoznak a témával.

2019. jún. 9. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Köszi a választ! Nagyon érdekes szerintem az egész, hogy a tudomány milyen fontos szerepet játszik még a “poltikai” kérdésekben is. :)
2019. jún. 9. 22:12
 3/7 anonim válasza:
43%

,,Nem, nem tudom mik történtek nagyon, de nagyon fontos szerepe volt, vagy nem?"

Volt valami szerepe, de nem döntő. Az erőviszonyokat tekintve a háborúnak kódfeltörés nélkül sem lehetett volna más kimenetele. A középiskolai tananyagban ezért nem szerepel.

2019. jún. 10. 06:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
100%

A világ úgy működik, hogy sok dolog összefüggése, szövevényes láncolata dönti el, hogy egy esemény így vagy úgy történik. Ezt így nem lehet kijelenteni, hogy az enigma feltörése miatt nyerték meg a háborút a szövetségesek, hanem azt lehet mondani, hogy ez is közrejátszott benne, de voltak ez mellett sokkal fontosabb okok is. Pl. jelentősebb tényező az, hogy az USA gazdasága bírta a termelést, sőt, még fel is pörgött a háborúban. Nekik nem jelentett gondot harckocsikat, repülőket, hadihajókat gyártani tömegével, nem jelentett gondot a nyersanyag utánpótlása, a katonák élelmezése stb. A szövetségeseiket is gyakorlatilag ők látták el utánpótlással, bizonyos mennyiségben még a Szovjetuniót is. A Pear Harbor-i történtek után is újjá tudták szervezni a csendes-óceáni flottájukat.


A másik oldalon, ha a németeket nézzük, ott ilyen termelés, ilyen gazdaság és nyersanyag (főleg ez utóbbi) egyáltalán nem állt rendelkezésre, ezért is lett volna érdekükben villámháborúval legyőzni az európai hatalmakat. Amint ezt nem sikerült megoldaniuk, gyakorlatilag megpecsételődött a sorsuk, hiszen az elhúzódó háborút nem bírta Németország gazdasága. A legnagyobb baj a nyersanyaghiány volt, azon belül pedig az üzemanyaghiány. Hiába tervezték a németek a legmodernebb tankokat, amikor a háború végén olyanokat csináltak, hogy az út közepén robbantották fel a Királytigriseket, mert elfogyott az üzemanyag és nem akarták, hogy az ellenség kezére kerüljön a harckocsi.


De lehetne más dolgokat is mondani, pl. ha a németek alkotják meg legelőször az atombombát (amire egyébként volt esély), akkor valószínűleg ők nyerik meg a háborút. Ez is egy sokkal komolyabb ok, mint az enigma. De még több száz kisebb-nagyobb tényezőt fel lehetne sorolni, az enigma feltörése csak egy dolog, ami a szövetségeseknek kedvezett...

2019. jún. 10. 23:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:

Az információszerzés mindig fontos dolog volt, mi már ismerjük a történelem menetét, de akkoriban senki sem tudta merre tartanak a dolgok.

A németek is jeleskedtek ebben. a 'B' Dienst naponta tette Dönitz asztalára a brit admiralitás dekódolt üzeneteit a háború elején, ugyanis megfejtették az admiralitás BAM kódjait, így ebből is tudták a konvojok indulási időpontját, gyakran a céljukat is és ez segítette a hálót kifeszíteni az u-bootoknak a vadászathoz, bár a konvojban rádiótilalom volt érvényben, így a pontos útvonalat nem ismerték, merre haladnak.

Különféle kémkedési technikák voltak, a japánok például pontos információkkal rendelkeztek a Pearl Harbori flottáról, de az oroszok is kezdettől tisztában voltak a németek kurszki támadási szándékával és ennek megfelelően építették ki állásaikat.

Az északi vonalon Rolosszovszkij Központi Hadserege kemény ellenállásra készült. Három nappal a várható támadás előtt elrendelték a teljes harckészültséget, de a járőrök parancsot kaptak a lerakott aknák ellenőrzésére, így sikerült az oroszoknak egy német utászt elfogniuk, aki éppen az aknák felszedésével foglalatoskodott.

Sebtében kiverték belőle a támadás pontos időpontját és mivel más felderítési módszerekből tudták a németek pozícióit, a német támadás megindulása előtt egy órával az orosz tüzérség fergeteges össztüzet zúdított a német kiindulási állásokra, az utolsó cigarettát szívó rohamcsapatok komoly veszteségeket szenvedtek, így már a támadás első szakasza is balul indult, a Model vezette északi szárny nem is tudott áttörni, még komoly veszteségek árán sem.

Az igazi ütközet Poniri faluban zajlott és bár a németek elkeseredett harcok után bevették, tovább nem jutottak.

Mindezt azért írom, hogy több módja is volt a felderítésnek, az Enigma megfejtése csak az egyik volt a sok közül, de a csata a harctéren dőlt el, hadihajók, repülők, harckocsik és fegyveres emberek csaptak össze és valóban, ahogy írták, az ipari potenciál és a rendelkezésre álló emberanyag volt az igazán döntő.

1943 ban a németek havi ezer páncélost gyártottak, az oroszok kétezret, az angolszászok meg háromezer körül.

1942 nyara és 1943 nyara között, a kurszki csata kezdetéig az USA közel félmillió teherautót szállított az oroszoknak, megoldva ezzel a logisztikai gondjaikat és lehetővé tették, hogy minden kapacitást a tankok és egyéb harceszközök gyártására fordítsanak.

Ekkora világméretű folyamatban a termelési kapacitás volt a döntő ez uralta a lehetőségeket.

A háború elején a Luftwaffe a világ legjobb légi ereje volt, de mindinkább visszaszorult, mind a repülőgépek számában, mind azoknak minőségében, így elvesztették a légi fölényt, ami szintén egy komoly ok volt a háború elvesztésére, de lehetne még sorolni a különféle találmányokat, például a radart, eljárásokat, mint az ipari területek szőnyegbombázása, illetve egyéb tényezőket, amik miatt a Tengely hadereje vereséget szenvedett.

Az Enigma kód megfejtése az egyik olyan tényező, amely segítette a szövetségeseket és ezt időnként ki is tudták használni.

Az atlanti csatában sokszor az is elegendő volt, ha bemérték egy tengeralattjáró rádióadását, mert azzal elárulta a pozícióját és a konvojnak nyújtott légi kíséret lecsapott rá.

Az információk ismerete így valóban kimutatható előnyt, lehetőséget teremtett, amit vagy kitudtak használni, vagy nem.

2019. jún. 11. 12:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:

"Nagyon érdekes szerintem az egész, hogy a tudomány milyen fontos szerepet játszik még a “poltikai” kérdésekben is."


Mi az hogy politikai kérdésekben "IS"? Természetesen a tudomány az MINDIG IS a politika/hadsereg eszköze volt. Gondolj bele, hogy az ókorban vagy a középkorban egyetlen állam vagy társadalom sem engedhette meg magának, hogy egy tudós csak úgy kedvére nézegethesse a köldökét. A tudomány fő feladata jobb fegyverek és jobb védelmi építmények előállítása volt, illetve az élelmiszerelellátás elősegítése. Mechanikus szerkezetek az építkezéshez és vízvételhez, görögtűz, hajítógép, évszakok/időjárás előrejelzése (mikor kell vetni), stb stb stb. Az első nagy becsben tartott "udvari feltalálók" valójában hadmérnökök voltak. A háborúk pedig ugyanannyira technológiai versenyek, mint mondjuk ma az F1: van a sofőr akinek mindenki tudja a nevét, ő a "hadvezér", és vannak a mérnökök mögötte. A történelemben nem kevés csatát döntött el a technológiai fölény.


És persze a mai napig, a tudomány legnagyobb feladata olyan problémák megoldása, mint energiaellátás, betegségek, élelmiszerellátás (GMO!), de ugyanakkor hadi/védelmi problémák, pl kibervédelem. Nyilván a bulvármagazinok tudományos hírei közé inkább a kétfejű bárányos hírek kerülnek, úgy könnyű arra a következtetésre jutni, hogy a tudomány az valami izé ami a társadalom problémáin kívül, öncélúan játszadozik, de ha megnézed, hogy mire megy el a legtöbb pénz, hát nem a kétfejű bárányokra.

2019. jún. 11. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:

Nemcsak az Enigma-t (amit morze tóvíróhoz taktikai irányításban használtak) hanem 1943 végére sikerült a Lorenz SZ42 géptávírót is feltörni ami Berlin és a tábornokai közti kapcsolatot biztosította (a stratégiai irányításban). Mindkettőt angliában törték fel.


A Lorenz feltörését Bill Tutte és Tommy Flowers által épített első programozható elektronikuss (csöves) digitális számítógéppel tudták megtenni 1943-ban, 3 évvel az amcsi Eniac előtt. Csak ez az ezredfordulóig titkos volt. Ezért nevezik a másikat elsőnek.


De a szövetségesek legnagyobb szövetségese talán maga Hitler volt: mivel nem volt tehetsége a hadvezetéshez de tejhatalmat gyakorolt. Ha sikerült volna a lázadó tábornokainak likvidálnia őt talán ma más történelmet tanulnánk. (mindig a győztesek írják a történelmet)

2019. jún. 12. 18:16
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!