Bolyai féle relativitás elmélet?

@14:26 Ez félrevezető, ezt ide belinkelni minden magyarázat nélkül, meg nem is ott kezdeném. Nem az ott leírtakkal van a gond, hanem aki nem ért hozzá és felmerült benne a kérdés mint például a kérdezőben.

Először is kezdjük ott, hogy az ember úgy intuitíven képes azt hinni, úgy érezni, hogy van a geometria, ha nem is gondolja konkrétan tudatosan, hogy a geometria egyes számban. Régen nem is tudták ,hogy nem csak a geometria hanem geometriák vannak melyek mindegyike ellentmondásmentes. Ezek közül a legrégebben felfedezett az Euklideszi geometria.

"Bolyai féle relativitás elmélet" erről tájékoztasson valaki konkrét forrásmegjelöléssel ha van ilyen.

"De hogy találkozhatnak? Amikor a párhuzamosok nem találkozhatnak. Ennek van vmi képlete? Xd"

Igazából az euklideszi geometriában ahol minden párhuzamosra igaz hogy ugyanazon a síkon vannak és a következő kettő állítás közül pontosan az egyik igaz:

- nincs közös pontja a két egyenesnek

- minden pontja közös a két egyenesnek

A második állításból következik, hogy minden egyenes párhuzamos önmagával.

Ha a párhuzamossági axiómát lecserélem arra, hogy minden egyenespár metszi egymást akkor ez axiómaszinten van így, nincs rá képlet vagy tétel mert axióma. Valójában ezzel csak a tárgyalásmódját változtattam meg, pontosan az euklideszi geometriát kapom. Szemléletesen olyan hogy rajzolsz egy háromszöget úgy hogy bejelölöd a három csúcspontjait majd összekötöd őket. Aztán nem egy hanem sok háromszöget rajzolsz úgy hogy előre mindig bejelölöd a csúcspontjait úgy hogy kettő csúcspontja közel legyen a harmadik meg aránytalanul sokkal távolabb majd összekötöd a csúcspontjait egyenes szakaszokkal. Majd rajzolsz még egy háromszöget majd az egyik csúcspontját még sokkal messzebbre rakod a többi kettőt meg ugyanoda mint előtte majd megint összekötöd és így tovább. Ahol már át kell menned 10 utcát is már annyira távol van, a másik kettő meg 1 centire egymástól akkor látszik hogy ez már majdnem párhuzamos és minél messzebb van annál jobban közelítőleg párhuzamos. Na és itt meg a harmadik pont végtelenül távol van ekkor párhuzamos. Na jó de ezt úgy kell felfogni hogy nem metszik egymást mert csak véges távol lehet egymástól bármely két pont, legalábbis az euklideszi geometriában így van. Ha viszont nem teszünk különbséget a végtelen távoli és közönséges pontok között, akkor a projektív geometriához jutunk ahol nincsenek párhuzamosok.

Továbbá attól függ hogy értik mint például itt belinkelt valaki egy wikis linket melyből pár mondat :

"A párhuzamosság terminológiája nem egységes. ... Ezért mindig meg kell ismerni az adott helyen alkalmazott terminológiát." Továbbá meg nem írja, de kiegészítem, hogy van olyan geometria ahol nincs úgymod egyenes és geodétikus vonalnak hívják az "egyenest", de definiálhatjuk úgy általánosságban hogy az egyenes két pont között a legrövidebb út.

Annyiban tér el, hogy figyelembe veszi hiperdimenziót és az éter.

Míg Bolyai féle pontos gyakorlati számításokat tudsz végezni, addig addig az Ejstejni, csak elméleti feltételezés.