Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Melyik alkotórésze a levegőnek...

Melyik alkotórésze a levegőnek oxidálja a szilárd-fenolt először halvány rózsaszínre, majd vörösesbarnára?

Figyelt kérdés

Az oxigén? Tehát a fenol égése is ezekkel a színű lángokkal párosul? Vagy miért pont ezek a színek?

Ja és miért oldódik az összes szerves vegyületben a fenol? Nem minden szerves vegyület enyhén poláros, mint a fenol....



2019. nov. 2. 18:38
 1/4 anonim ***** válasza:
100%

Vajh mi OXIDál a levegőből? Igen, az oxigén.

Azért lesz olyan színe, mert kinonná oxidálja a fenolt. A kinonok konjugált elektronszerkezete gyakran pont a látható fény energiájával gerjeszthető, ezért általában színesek. Hogy miért pont ezek a színek, az a kapott kinon szerkezetétől függ.

Ha elégeted a fenolt, akkor CO2 és H2O keletkezik, egyikben sincsen konjugált elektron rendszer, vagy bármilyen könnyen gerjeszthető elektron rendszer, így természetesen színtelenek.

Jah, és mi az, hogy minden szerves oldószerben oldódik a fenol? Átnézted az ÖSSZES szerves oldószert??? Gondolom azért oldódik viszonylag jól sok fajta oldószerben, mert van egy poláros meg egy apoláros része is, így minden oldószer talál neki tetsző részt. De pont ugyanezért a legtöbb szerves oldószerben elég korlátozottan oldódik, ha nem tévedek. Legalábbis úgy kéne neki.

2019. nov. 2. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:

Köszi!


Én már csak azt nem értem, hogy van itt Wikipedián ez a magyarázat:


“...származtathatók páros számú –CH= csoport –C(=O)– csoportra történő cserélésével, valamint a kettős kötések megfelelő átrendeződésével, melynek eredményeként teljesen konjugált gyűrűs dion szerkezet jön létre...”


Tehát mondjuk naftalinból és fenolból jöhetnek létre egyszerűbben a kinonok. De mi az a DION szerkezet? Plusz ha mindig páros számú oxigénatommal oxidáljuk az alaparomás gyűrűt, akkor az nem csak 2, hanem lehet kondjuk 4 db (C)=O is, tehát 4 db hozzákapcsolódó oxigénatom, és akkor a gyűrűn belül a szén kettős kötéseinek száma NEM LESZ PÁROS. Mert akkor úgy jön majd ki, hogy 1db kettős kötés lesz azon a részén a gyűrűnek, ahol nincsenek Oxo atomok hozzákapcsolva (tehát pl 1,2,3,4-benzokinonnál az 5. és a 6. szénatom között lesz csak 1 db “-én” azaz szekunder kettős (konjugált?) kötés

Tehát mi is az a konjugált gyűrűs dion szerkezet?

Köszönöm

2019. nov. 3. 14:05
 3/4 anonim ***** válasza:
100%

A dion szerkezet azt jelenti, hogy két oxocsoportod van. DI=kettő, ON=keton (oxocsoport)

Ugyanígy van pl. dién (2 kettős kötés), diol (2 alkohol csoport), diklór (magától értetődően 2 Cl), stb.


A konjugált elektron rendszer azt jelenti, hogy egyes és kettős kötések követik egymást. Az ilyen rendszer nagyon kis energiájú fénnyel gerjeszthető, gyakran látható fénnyel is. Nézd meg az 1,4-benzokinon képletét, milyen szépen követik egymást az egyes és kettős kötések. Ezt egy kicsit nehéz írásban elmagyarázni, de képzeld el, ahogy egy elektron gerjesztődik, és átkerül egy másik helyzetbe. Az egész elektronrendszer utána tud mozogni, és így stabilizálni tudja a gerjesztett formát. Mivel elég stabil a gerjesztett forma, értelemszerűen kicsi az energiakülönbség az alap és a gerjesztett állapot között, tehát kis energiával is gerjeszthető, tehát színes. A legtöbb szerves színezékben ez a konjugált elektron rendszer felelős a színért.


Ha 4 C atomot is oxidálsz egy 6 tagú gyűrűn, akkor szerintem nem lesz színes. De nem is hiszem, hogy egy ilyen molekula megmaradna. Állítólag van hatszorosan oxidált gyűrű is, a ciklohexánhexon, de felhasználást már nem nagyon találni hozzá. Az ilyenek csak mutatóba vannak, azonnal elbomlanak ahogy tudnak. Az 1,2-benzokinon és 1,4-benzokinon azok, amikkel érdemes foglalkozni, ezek stabilak.

Ha rózsaszín és vörös színek jelennek meg, akkor az az 1,2-benzokinon, mivel az piros:

[link]

2019. nov. 3. 16:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:

Köszönöm!

Ez nagyon érdekes!

Szóval ha színes szerves vegyületem van, az általában konjugált kötéses (benzolszármazék), míg a 100%ban kinonizált aromás gyűrűk (1,2-dion-3,4,5,6-négykloro-ciklohexán) színtelenek, ha jól értelmezem..? Tehát minél több a konjugált kettős kötés a szerves vegyületben, annál élénkebb színeket tud produkálni, nem?

És ez amúgy csak szerves szénvegyületekre igaz? Mert vannak más szerves -nemszén vagyületek is, igaz, azok ciklikussági készségét nem ismerem... pl ciklohexanitritek vannak? És azok is színesek? Vagy milyen más nemszén szerves vegyületek a színesek?

És akkor az oxocsoportok száma NEM (vagy legalábbis csak kevésbé) inkább a konjugáltkötések száma befolyásolja egy vegyület színét?

Bocsi, de nagyon érdekel ez a téma

Előre is köszi

2019. nov. 4. 13:13

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!