Szerintetek valóban Nobel-díjat érhet az X17-es részecske felfedezése?

Más források szerint több kutatócsoport is próbálta reprodukálni a kísérletet, és senkinek sem sikerült, csak a magyar kutatóknak. Ez pedig alaposan aláássa a hitelességét, hiszen ez csak egy egyoldalú állítás.

Jó hosszan:

[link]

Érhetőbben:

[link]

A tudományos kutatásnak rendkívül lényegtelen része a "bejelentés". Az csak az újságíróknak és a laikusoknak szenzáció (értsd: beszédtéma).

A dolog (ez is) úgy működik, hogy valaki(k) vizsgálódnak a világ valamely jelenségén. Jutnak egy újnak tűnő gondolatra. Itt két probléma keletkezik. 1. El kellene végezni bizonyos teszteket annak igazolására, hogy a gondolat jó-e, igaz-e. 2. Ennek a tesztnek az elvégzése nemcsak magas képzettséget, de sok pénzt is igényel. E pénz megszerzésének egyik eszköze az ügyes "kiszivárogtatás". Itt tartunk.

A terület tudományos közege természetesen kíváncsi. Nagyon kíváncsi. Ezért megpróbálja a dolgot megvizsgálni. És a tudományos közvélemény aszerint ad hitelt az újdonságnak, mennyien és milyen módon tudták reprodukálni a dolgot, mi a vélekedésük róla. Egy idő után kialakul egy véleményrendszer (szerencsés eset, ha ez megegyezik a szenzációhajhász újságírótársadalom és követőik véleményével). Mindenesetre, díjosztó emberek addig, míg ilyen helyzet nincs, nem foglalkoznak a dologgal. Maximum érdeklődve figyelik.

Összefoglalva: azt se tudjuk, mit fedeztek fel, tényleg felfedeztek-e valamit, de a közönség a Nobel díjat osztogatná. Aki tényleg oszthat, vár. Ki fog alakulni, erre lehet mérget venni.

"Más források szerint több kutatócsoport is próbálta reprodukálni a kísérletet, és senkinek sem sikerült, csak a magyar kutatóknak. Ez pedig alaposan aláássa a hitelességét, hiszen ez csak egy egyoldalú állítás."

Viszont most már két szeparált kísérlet, két szeparált berendezésen, két eltérő atomon van azonos eredmény.

Innentől a mérési hiba cáfolat nem állja meg a helyét.

Lassan nem marad más ellenérv, mint a szándékos csalás.

Az meg azért nem túl valószínű.

Jó lenne már legalább egy független labor, ahol megismétlik.

A cikk alapján hajtanak rá mások is, szóval csak várni kell.

"Van pár dolog, ami miatt 2 vagy több független mėrės is hozhat rossz eredmėnyt (hibás mėrėsi elmėlet vagy módszer pl)."

Eltérő körülmények közt, eltérő anyagon azonos hibás eredmény? Ez nem valószínű.

"teljesen más (akár addig nem ismert) effektus miatt kapták azt az eredmėnyt, amit"

Ez speciel lehetséges.

De egyelőre nincs alternatív magyarázat, előfordulhat, hogy tényleg nem a sötét foton van meg, hanem valami más, de új, eddig ismeretlen részecske.

Vagy valami ismeretlen egyéb, konzekvens, módosulást adó hatás.

Hát az is lehet még Nobel-esélyes.