Honnan tudjuk, hogy a Nap tömör és nem üreges?

Egyik esete a "Honnan tudjuk, ha nem látjuk" kérdéseknek. :)

Onnan tudjuk, hogy az ismereteink (!) alapján az üreges csillagot nem lehet megmagyarázni, cáfolni viszont igen. A "tömör" Nap aránylag könnyen alátámasztható, egyezik a megfigyelésekkel, más fizikai kutatások alapján (is) állított elméletekkel, stb.

Aki így sem hiszi el, az arra ítéltetett, hogy a megértés helyett a fantázia világa felé induljon, és hátrahagyjon minden érvet és rációt. Nincs ezzel gond, csak egyrészt senki nem fog érdemben győzködni téged, másrészt az egy másik kategória a gyk-n.

Biztosra nyilván nem tudjuk, de az összes tapasztalati és az azokból következő elméleti tudásunk alapján nem lehet üreges.

Ha a boltban veszel egy almát, nem tudhatod, hogy nincs-e a közepében pl. egy aranygömb, egészen addig, míg fel nem vágod. Mégis, ha valaki abban reménykedik, hogy aranyat talál a bolti almákban, azt egyszerűen bolondnak néznénk.

Van egy fizikánk, amivel nem csak találgatni tudunk, de számítással igazoltan következtetni is.

A nap felszínétől befelé növekvő nyomás és sűrűség van, ahogy a szent gravitáció ezt előírja.

A nap tömege meg is felel ennek a számításnak.

Persze bele lehet képzelni, hogy belül van egy elképzelhetetlenül (vagyis mégsem elképzelhető?) kemény maghéj, ami nem csak az iszonyat nyomást bírja, de még hőszigetel is, azon belül vákuum, amiben meg középen ott lebeg egy bolygó (ami egyébként a gravitáció törvénye szerint semmilyen okból nem ülne középen, ténfereghetne faltól falig is, az meg egy lakott bolygónál elég gáz, ha néha-néha egy amerikányi területen falnak koppan), légkörrel, élettel...

Nem tudom. Süsü, a sárkány hihetőbb.

> Nem tudom. Süsü, a sárkány hihetőbb.

Nyilván… Én sokkal hihetőbb vagyok.

~ ~ ~

A kérdésre válaszolva a nap színképelemzéséből következtetni lehet az anyagi összetételére. Az anyagi összetételt ismerve lehet modellezni, hogy milyen gravitációs viszonyok uralkodnak a Nap különböző rétegeiben, mekkora a hőmérséklet, nyomás, az hogyan hat vissza a térfogatra, stb… Ezekből lehet modellezni, hogy ha a nap tömör, akkor milyen tömeggel kell rendelkeznie. A Nap gravitációs vonzóereje is ismert, mérhető. Nyilván ez összhangban van a fentebb modellezett tömeggel.

Más oldalról elindulva a Nap plazma halmazállapotú, ami a viselkedés itt lényeges szempontjából leginkább a légnemű halmazállapotra hasonlít jobban, mint a folyékony, vagy szilárd halmazállapotra. Ha Nap üreges lenne, akkor azért kellene némi magyarázat arra, hogy miért marad meg ez az üreg, miért nem tölti ki a Nap anyaga ezt az üreget, hiszen a gravitáció odavonzaná a Nap anyagát. Mi az az erő, hatás, ami ellensúlyozza ezt?

De ez még igencsak a felszín. A Napról azért annál sokkal-sokkal többet tudunk, hogy tömör, és hogy milyen a tömege. De nyilván nem ez az a kommunikációs csatorna, ahol a napkutatás összes részletével meg tudnánk ismertetni téged (lévén a legtöbb itteni válaszoló is csak főbb vonalakban ismeri azokat).

Kétféle gondolkodásmód van. Mindenkinél. Az első esetében megragadunk minden érdekes vagy szimpatikus információt. Ezeket első közelítésben elfogadjuk és akár eszerint élünk. Nagyon sok embernek csak ez a lehetőség adatott. És ezer oka van annak, miért van ez így.

Ám elég sok embernél ekkor működésbe tud lépni egy másik gondolkodásmód, nevezzük egyszerűen racionalitásnak. Ez az ember elkezd elemezni, összevetni, ellentmondást keresni. Mivel elég sok mindent tud, azt is tudja, ezt hogyan tegye. ÉS ha a megfigyelései és a gondolatai nincsenek összhangban, addig gondolkodik, míg ez az összhang létre nem jön. És máris tudja, hogy a nap nem tömör és nem üreges. A többi ember a nap belsejére vonatkozóan csak az előbbiek véleményére hagyatkozhat. Csak mivel olyanok is mondanak véleményt, akik nem kompetensek, majdnem az alapproblémához jutottunk vissza. Ez magyarázza azt a mérhetetlenül sok tévképzetet, ami a világban kering.