Fizikában hogyan bizonyítanak?

Nehezen megfigyelhető, megismételhető jelenségeknél elég a 3-5-ös elemszám is és szignifikáns hatás. Most kísérleti fizikáról beszéljünk.

Ez persze nagyban függ a jelenség vagy mérés típusán.

Általában úgy szokott működni, egyébként minden tudományos publikációnál, hogy van egy elméleted. Csinálsz rá egy kísérletet vagy modellt. Lehet szimuláció is.

Ha van elegendő mérés és elemszám, akkor elküldöd egy peer reviewed lapba, ahol az editorok vagy azon nyomban visszavágják (reject) hogy gyenge az anyagod. Vagy módszertanilag, vagy témában nem elég újdonság.

Ekkor kisebb lapok még lehozhatják.

Ha viszont módszertanilag "gyenge" de amúgy elég újdonság az anyag, akkor kapsz egy major review-et. Minden szir-szarba belekötnek, és újracsináltathatják a reviewerek a kísérleteket, modelleket stb. Akár teljesen új bizonyítást is kérhetnek. Ha nem sikerül kijavítani reject.

Ha szerencséd van akkor minor review-et kapsz, ami csak kisebb javítás de megfelelő minőségű a kísérlet, modell, az ábrák és az írás is.

Ekkor általában el szokták fogadni fél-1 éven belül.

Ez persze függ a reviewerektől, hiszen őket úgy kérik fel, szakértők a témában.

...és ebből következően a publikációd értéke és a bizonyítás módja is időben változik.

Csak egy szemléltetés: lehet 30 éve elég volt kimérni valami mechanikai műszerrel hogy 100x elgurítasz egy vasgolyót.

Ma már ennek semmi újdonságtartalma nincs, tehát találsz valami újat, és sokkal finomabb lézeres interferométerrel kell lemérjed.