A középkorban milyen nagy kiterjedésűek lehettek az erdők azon a helyen, ahol laktok, éltek?

Az 1700-as évektől kezdődően egyre jobb térképek vannak. Ami teljesen konkrét és kereshető ma már az az 1782-85 közti ún. 1. katonai felmérés térképet az Arcanumosok összerakták a google mapssel pár éve, ez kereshető lett, és meg tudod nézni, hogy ebben az időben hogyan nézett ki a lakhelyed (googlébe beírod, hogy 1. katonai felmérés és az első találatok között ott a link).

A korábbi időszakokból csak szorványosan vannak térképek, illetve amik vannak a birtok összeírások (ezek nagyrészt latin nyelven vannak meg, már ahol megvannak). Itt leírják, hogy hol van egy-egy birtok határa (amolyan telekkönyv szerűen), meg hogy kb. mi van a birtokon. Sok peres irat is fentmaradt és a peresben is érdemes kutakodni (a Magyarok már rég óta szerették a szomszédot beperelni "túlépítés" "jobbágy elcsábítás" és hasonló igen fontos okokért, de a tyúkperek is jellemzőek voltak, az ilyen peresben sok helyen vannak birtok leírások, szintén főleg latin nyelven). Ha van egy-egy konkrét terület neki lehet esni a levéltáraknak (sok sikert, mert hatalmas munka). Egyébként ha jól emlékszem valamelyik vidéki egyetem földrajz tanszékén (nekem Szeged vagy Eger rémlik, de nem 100%) csináltak kb. 10-15 éve ilyen kutatást, de hogy meddig mentek vissza nem tudom.

A 15.századról vannak becslések, hogy egy adott terület milyen százalékban volt beerdősülve.

Ebben a pdf-es tanulmányban elég sok érdekes dolog olvasható. [link] [link]

Nem jó a link:(

Inkább írd be a google-ba, hogy "Erdőgazdálkodás a középkorban pdf"

Az első helyen hozza ki, és rögtön letölti, ha rákattintassz.

A honfoglalás korában a Kárpát-medence 80-85%-a volt erdős terület, aztán a lakosság számának és a művelésbe vont területek méretének növekedésével összefüggésben csökkent ez az arány. A török korban sok helyen megcsappant a lakosság és lehanyatlott a termelés, szóval egy ellenkező irányú tendencia volt ekkor megfigyelhető(habár a Duna-Tisza közén viszont inkább sivatagosodás volt, mint visszaerdősödés). Ezután leginkább a 18-19.századi népességrobbanás és a folyószabályozások voltak döntőek ebből a szempontból,

A Felvidék északi és keleti része a szászok betelepítéséig

(12.század) gyakorlatilag egy egybefüggő erdőség volt. Ezek a szász hospesek átjárhatóvá tették a területet és megindult a szláv és magyar telepesek kolonizációja is.

Nem tudom a Felvidék melyik részén laksz, de egy viszonylag zavartalanul fejlődő térségről van szó, szóval szorgalmas levéltári kutatással biztosan találsz körülbelülre pontos adatokat.

Itt egy tanulmány lent ami elég részletes. Általánosat nehéz lenne mondani, vagy csak pontatlanul, mert a természetben sokféle növényzet különböztethető meg és azok még természetesen is változnak és lehetett adott helyen a növényzet füves szavanna, erdős szavanna, cserjés, füves puszta, trópusi esőerdő, lombhullató erdő, liget, sivatag, félsivatag, hegyvidéki erdő, stb. Nagyon nem mindegy, hogy egy füves terület volt-e ott, ahol ma mezőgazdasági vagy üzemi vagy lakó terület van, vagy pedig valamilyen erdőség. A kiindulási növényzet ismerete nélkül csak átlagolni lehet, de nagyságrendileg Európában az erdőségek a 60% és 80% környékén mozogtak, ezeket termőterületnek fogta be az ember, mert kellett enni és növekedett a népesség.

Itt egy kép például...

[link]

A tanulmány:

[link]