Az esővíz az tényleg desztillált víz?

Majdnem.

Viszont a "majdnemhez" sok hiányzik.

.

A felhőkben a cseppképződés 'magokon' jön létre, ami lehet porszemcse is.

Amúgy a "savas esőről" hallottál már?

Mint leírták. Talán egy példát lehetne hozzátenni. Egy óriási kiterjedésű mocsár fölött képződő felhők víztartalma, nem fog sarat is tartalmazni. Ennyiben tiszta, vagyis a mocsár vizénél tisztább lesz a képződött felhő vize.

Viszont a felszálló por és illóanyagok, szerves anyagok és gázok (pl. szén-dioxid) azok benne leszek, lehetnek. Igazából már a felszálló pára sem vegytiszta víz, abban is már vannak vízben oldott anyagok. A felhők kondenzációs magja, az amiben megindul a felhőképződés cseppecskéinek növekedése, az többnyire enyhén savas, csak mire csepp lesz belőle annak a cseppnek a méretéhez képest ez elenyészően kicsi.

Végülis igaz. De a majdnem az tág fogalom is lehet arányaiban véve. A talajvíz a tengerek vízéhez képest majdnem desztillált víz. Hiszen kevesebb oldott anyag van benne. Ugyan úgy az eső víz is tartalmaz oldott anyagokat, de közelebb van a desztillált víz fogalmához, mint az eredeti kiindulási pontja. Ha kiindulásnál nézed pl a tenger vizet, mikor csapadék formájában lehullik jóval kevesebb oldott anyagot fog tartalmazni, mint eredetileg, persze mivel tartalmaz valamit ettől még nem desztillált víz.

Pl a farkas is majdnem csivava, legalábbis közelebb áll hozzá, mint a jegesmedve.

Ha mindettől eltekintünk, akkor is a természetben villámcsapások hatására a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, nitrogén-monoxid keletkezik. Ezt azonban a légkör oxigénje nitrogén-dioxiddá oxidálja. A nitrogén-dioxid víz hatására salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Ezért nagy viharok alkalmával kis mennyiségű salétromossav és salétromsav kerül a levegőbe és az esővízbe.

Ezen kívül az ipari területeken az üzemek kéményei okádják a füstöt, illetve a gépjárművek kipufogógázai, vagy vidéken hidegebb időben a házak kéményei, amik különféle égéstermékeket juttatnak a levegőbe, így azok szennyezik a felhőkben lévő vízgőzt is.

Régen a kiadós esők alkalmával az akvaristáknak módja volt tiszta, majdnem desztillált vizet gyűjteni, ha az első eresztést kihagyták, ma már nem olyan jó a helyzet, de attól még távol vagyunk, hogy a savas, mérgező esők elől menedékbe kelljen húzódni.

Az állítás teljes mértékben igaz.

Az eső a felhőkből hull a földre. A felhők az elpárolgó vízből keletkeznek, miután a pára kicsapódik. A föld vizeiből kizárólag desztillált víz tud elpárologni, a benne oldott anyagok nem.

Csakhogy a felhőből aláhulló víz eközben elég nagy légrétegen halad át, szépen kimossa azt (vagyis a levegő összes szennyeződéséből ismét kiold és magával visz valamennyit), ezért mire földet ér, a benne oldott anyagok mennyisége gyakorlatilag attól függ, min haladt át az esőcsepp. Ahol tiszta levegőn, ott majdnem desztillált víz. Ahol mocskon, ott akár halálosan mérgező is lehet.

Körülbelül annyira tiszta víz, mint a tengeri jégtáblák.

Minimális oldott anyag és némi szilárd por.

Konkrétan az ásványi anyag tartalma ahhoz túl kevés, hogy pl. ivóvíznek hosszú távon megfeleljen.

De egy bolti ioncserélt vagy desztillált víz tisztább.