A homo erectusnak és a homo sapiensnek elméletileg születhetne közös utódja?

A tudományban van egy olyan szabály, vagy mondás vagy nem tudom mi, és ez különösen igaz a biológiára, hogy egy kísérlet azért kísérlet, mert nem tudjuk a kimenetelét. Ha tudnánk, akkor biztoslat lenne és nem is kellene elvégezni.

A keresztezéseknél nagyjából egyáltalán nem lehet előre megmondani, hogy mi lesz a kimenetel. Illetve nyilván békát lódarázzsal nem lehet, de például azt hogy a ló meg a szamár öszvért ad, azt semmilyen genetikai ismeretből nem lehet előre kiszámolni. Tudjuk, hogy így van, mert kipróbáltuk. De néha meglepően közeli rokonfajok sem adnak utódot, nem tudni miért. Ilyen a biológia.

De még ha lenne is valami ismert szabály, akkor is ez a szabály bizonyára magában foglalná a DNS/kromoszóma eltérések és hasonlóságok mennyiségét, vagy egyéb sejttani információkat. Marpedig a Homo erectusból nem maradt fent élő sejt, de még csak DNS foszlány sem. Úgyhogy erre a kérdésre egészen egyszerűen az a válasz, hogy nem tudjuk.

Sajnos a tudományban vannak ilyen kérdések, amikre az egyetlen becsületes válasz a "nem tudjuk", akárhogy verjük az asztalt vagy spekulálunk jobbra-balra, az igazság az, hogy nem tudjuk.

(Amúgy a Homo nagy H.)

"elméletileg"

Ehhez nem kell más, mint biztosítínod

- egyidejű létezésüket,

- párosodási hajlandóságuk,

- nemzésre alkalmas hím- és női egyed találkozását.

Aztán, ha minden összejött, akkor ELMÉLETILEG lehezne közös utód, hacsak a természetes vetélés közbe nem szól.

Legalább a genetikai egyezés százalék-arányát tudni kéne a tippelgetéshez és még az is pontatlan lenne.

De nincs kéznél homo erectus DNS.

Azt tartom valószínűbbnek, hogy igen. Ember-csimpánz hibridre ugyanis nincs teljes bizonyos válasz (a tudósok nem tartják 100%-an kizártnak a lehetőségét). Márpedig ha még az ember-csimpánz párosra sincs teljesen bizonyos tudományos konszenzus a dolog kizárására, akkor ehhez képest a Homo erectus igazán közeli rokon.

A Homo erectusról egyébként nem is tudtam, hogy ilyen soká élt. Szinte már-már elérte a történelmi időket (na jó, persze hát azt azért nem, de úgy 100 000 éve még éltek nagyon szűk élettérre, Java szigetére visszaszorulva. Sőt nemcsak a Solo-i embrre gondolok, de a nem teljesen tisztázott csatlakozású Flores-szigeti emberre is.)

Aúgy szerintem kb. a Homo habilisig menne a termékeny párosodás, legalább laborokban. Talán-talán a nagyon kései (és a Homo-hoz legközelebbi) Australopithecus fajokig is.

Most persze itt a dolgot igyekeztem a gyakorlati szempontból érdekesebb részénél megfogni, mert szigorúan véve a Homo erectus részben mi is vagyunk, hiszen elvileg abból lettünk, mint ahogy a neandervölgyi is, tehát tkp. a neandervölgyi és a Homo sapiens párosodásával (ami bizonyított tény) tulajdonképp bizonyságot és igenleges választ nyert maga a kérdés is.

De itt persze a kérdésnél vegyünk érdekesebb helyzetet, mondjuk a Java-szigeti ,,klasszikus'' Homo erectus párosodását egy mai emberrel, vagyis hagyjuk meg a kb. másfélmilliós-kétmilliós év különbséget az elágazástól számítva.

Szóval szerintem menne a dolog. Kb. a kétmillió éves távlat még beleférne szerintem, és szerintem kb. olyan lenne, mintha a bonobó törpecsimpánzt párosítanánk közönséges csimpánzzal (amúgy ők is kb 2 millió éve váltak szét). Szabad természetben gyakorlati okokból nem jönne létre, de mesterségesen (állaktkerben, alborokban) meg lehet csinálni.

Ez az ábra

[link]

és ez a cikkrészlet

[link]

arra utal, hogy a jólismert hibridizációkon kívül (a neandervölgyi emberrel és a gyenyiszovai emberre) történt még történt mai fajunk felé génáramlás más archaikus hominináktól is. A kérdés, hogy ezekkel milyen rég volt közös ősünk. Úgy veszem ki, hogy egy millió év az még eléggé úgy néz ki hogy belefér. Nem olvastam még utána, a másfélmillió vagy kétmillió év körüli távlatra szerintem még nincs adat, így többről azthiszem nincs róla bizonyság, de szerintem elvi bilológiai lehetőségként talán beleférne az is.

Valóban vannak egész friss - 2020-as - kutatások abban, hogy nemcsak a neandervölgyi vagy a gyenyiszovai, hanem akár közel kétmillió éves ,,szuper-archaikus hominiákkal'' is történhe tett génkeveredés a ,,közelmúltban'' (mondjuk a közép-pleisztocén korban):

[link]

ebből egy kicsit tömörebben kivonatolja a lényeget az alábbi videórészlet:

https://www.youtube.com/watch?v=EWaREXA8_fE&t=742s

persze az ezzel kapcsolatos vitákban negatív eredményt felmutató cikk is van:

[link]

Mindenesetre a kulcsszavak keresgéléshez: ,,super-archaic'' ,,homonins''. És esetleg még érdemes mellé venni a Neanderthal és a Denisovan szót is, mert bár ez utóbbiak ugyan szinte tegnap éltek, és persze jóval régebbi elágazás becsatlakozását keressük, de állítólag e a szinte tegnap élt népek irányába történhetett meg a keveredés.