A tudománnyal szembeni szkepticizmus miért alakult ki?

1.A legtöbb ember buta és nem tudja felfogni, amik tudományos témák.

2. A "brit tudósok" meg a kamuhírekben szerepelnek csak (MO-on, máshol nem divat), és az ostobábbak elhiszik, hogy ezeknek valami köze is van a tudmányokhoz.

A brittudósos hivatkozás egyértelműen a (messziről bűzlő) áltudományok esetében szokott felmerülni!

Pl. a minapi kérdező, hogy a kókuszolaj tuti jó a herpeszre...

Szerintem az egó miatt.

Az átlag buta (a tudósokhoz képest), viszont képtelen elfogadni, hogy nem kell mindenhez értenie, mert egoista.

Ezért nagyon örül az alternatív magyarázatoknak, amiket legalább felfog és szerinte mindenki más hazudik.

A másik ok lehet a félelem. Sokan félnek attól, amit nem értenek és gyártják az összeesküvéselméleteket mögé (pl oltásellenesség, chemtrail).

A britt tudósozás onnan ered, hogy számtalan főleg kaotikus és komplex rendszereket vizsgáló tudományág létezik.

Ilyen a szociológia, dietetika, orvosi tudományok egy része, genetika stb...

Ezek a nagy elemszámon végzett statisztikai tanulmányok a megfelelő matematikával elég sok eredményt ki tudnak hozni. Sokszor ellentmondásos eredményekkel. Megjelenik 10 study, és a módszertan sokszor baromi gyenge lábakon áll. Ezer paramétert nem vizsgálnak és sokszor az ok-okozati viszonyok sem egyértelműek.

Pl.:

"5%-al több esélyem van szívkoszorúért betegségre, ha rendszeresen vérfóka májat eszek, keddenként"

Bizony elöfordulhat, hogy kicsit más tanulmány meg antikorrelációt mutat ki 😃

Hasonló ez sok nagy elemszámú orvosi tanulmánynál, vagy akár a klímát vizsgálóknál.

Ezt a tudósok pontosan tudják, és a helyén kezelik. Részletesen le van írva a diszkusszióban mik a módszertan problémái pl.

Ennek ellenére a bulvársajtóban, pl Index Tudomány Brittudósok rovatban már így jön le:

"A vérfókamáj evés keddenként szívfaszt okoz!"

Pistabácsi meg elolvassa egy kétkilós vérfókamájat majszolva:

"Manci már megint kihozták hogy infarktust okoz. Holnap meg kihozzák hogy megelőzi az agyrákot. Beleverem a brittudósokba..."

A 4.-es válaszolóval hasonló a véleményem.

Általában minél butább egy ember annál inkább hiszi azt, hogy mindenhez ért, így pedig fél attól a ténytől, hogy nem ért az adott dologhoz, persze a tagadás könnyebb mindig, mint csendben elismerni, hogy nem ért hozzá.

És ekkor alakulnak ki a konteók és az álhírek.

Mondjam azt, hogy a kevés tudás magabiztossága miatt? Is.

A legtöbb ember "fel van vértezve" ilyen-olyan "tudással" az őt körülvevő világról. Ebből a - sokszor tapasztalatból szerzett - tudáshalmazból automatikusan gyárt egy "világképet". Az, hogy ez nagyon hiányos és/vagy torz, nem következik, hogy ne tudna (sokszor nagyon jól) megélni. Hétköznapi filozófiája, vélelmei, nem annyira hibásak, - általában(!) - hogy az életét veszélyeztetnék.

Mármost, ha a tudomány állít valamit, és nem fér bele emberünk világképébe, akkor ellenkezést vált ki belőle.

- "Ez marhaság" - reagálja.

(Egyébként a "tudósok" is emberből vannak. Náluk se megy másként, azzal a lényeges különbséggel, hogy a tisztességes tudós igyekszik minél jobban lefaragni előítéleteit, és becsületesen - a tudomány "szabályainak" megfelelően - vizsgálni a témát.)

A "laikus" legtöbbször nem teszi, csak zsigerből elutasít.

Másrészt az ötvenes-hatvanas évek hurráoptimizmusa mára teljesen megszűnt. Sőt átcsapott, a tudományt az ember, és a természet ellenségének tekintő "üzemmódba".

Érdekes módon a kétpólusú világban - míg folyt a hidegháború - inkább jellemző volt a tudomány "mindenhatóságába vetett hit. Ez persze éppoly káros, mint a manapság (utóbbi kb. harminc-negyven év) divatos tudományellenessége.

Mindezekhez hozzájárult a technológia robbanásszerű fejlődése, amely azért sok pozitívuma mellé hozott rengeteg negatívumot is.

(Az "átlagember" szemében a technika, technológia, összefolyik a tudománnyal. Némi igazság azért van ebben, hiszen a tudomány teremti az alapot a technológia fejlődéséhez. És ott vannak az alkalmazott tudományok.)

Nagyon nem elhanyagolható szempont a "környezetvédelem" mint doktrína. Teljesen rendben is lenne, ha nem nőttek volna belőle vadhajtások. Egyik pl. a "tudományellenesség". (Pedig pont a tudomány felismerései miatt létezhet környezetvédelem.)

A technológia fejlődése - csak a tudomány által! - kiskaput nyithat, hogy élhető maradjon a kis világunk.

De nem, sokan úgy vélik ez a moloch. Mármint a tudomány. (Mert a mobiljukról, az internetről, a kényelmes - nyáron hűvös, télen meleg - lakásukról, a napi háromszori bőséges étkezésről, le nem szoknának... :D)

Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a tudomány által(!) fejlődött technika létrehozott sok halálos dolgot is. Ugyanis az emberiség, a társadalmak erősen irracionális alapokon működnek. Lásd politika. (Igen, tudom. Nem megy másként, mert az ember NEM "racionális" lény. És azt is sejtem, nem is lehet másmilyen, hiszen azért "ember". Ez nem bűn, sőt még csak nem is hiba, csakhát... :D)

Tehát a "tömegpusztító" fegyverek, vagy az olyan eszközök tömeges elterjedése amely veszélyes az életre, ellenérzéseket szült a tudománnyal szemben. A pozitív oldalait hajlamosak vagyunk észre se venni, vagy elfelejteni, mert az természetes. Az jár nekem... És így tovább.

Persze van sok-sok más "nézete" is a kérdésnek, csak most hirtelenében ennyi jutott eszembe.

dellfil

1. Egyre több tudományos ismeret gyűlik össze és az emberek egyre kevésbé képesek átlátni, mert a tájékozódáshoz egyre több évnyi közoktatás kellene, de az meg ugye mégsem tarthat a 70. életévig.

2. Az egyre szűkebb specializálódás miatt ma már a tudományos emberek (kutatók, egyetemi oktatók, szakértők) is egyre kevésbé képesek átlátni a különböző szakterületek közötti összefüggéseket.

3. Az internet globálissá tette a kommunikáló közösséget, így a hülyeség is gyorsabban tud terjedni és hülyeségből még több van, mint igazolt tudományos ismeretből.