Szerves vegyületek vízoldékonysága?
1. Az alkánok, alkének és alkinok közül egyik sem oldódik vízben? Még a polárosak sem?
2. Semelyik polimer nem oldódik vízben? Pl a fa 40%-át cellulóz polimer alkotja. Akkor attól még fog a fa enyhén odlódni vízben?
3. A műanyag (és egyéb polimerek) szobahőn, standard nyomáson semmilyen reakcióba nem lépnek vízzel?
4. A nagyobb moláris tömegű éterek és észterek egyáltalán nem oldódnak vízben? A vízoldékonyság és a moláris tömeg hogyan függ össze?
5. Hidrogénhíd csak akkor alakul ki, ha OH csoport van? Tehát ha az oxigén és a hidrogén egymás mellett vannak? Mert pl a HCOOCH3 vegyületre nem írják a hidrogénhidat, pedig ez is tartalmaz oxigént és hidrogént, csak nem egymás mellett.
6. Hogy lehet, hogy a bután-1,4-diolnak kisebb az olvadáspontja, mint a toluolnak, viszont a forráspontja magasabb? Azt hittem összefügg a kettő (op&fp)
7. A kolloid rendszer definíciója a wikipédia szerint:
Kolloidnak nevezzük az olyan anyagokat, amelyek részecskéinek nagysága nagyobb, mint az atomok és a molekulák mérete, de szabad szemmel még nem különböztethetőek meg, esetleg erős felbontású mikroszkóppal láthatóvá tehetőek.
Nem értem ezt a meghatározást, tehát a szolvatált burokban NAGYOBBAK a központi atomok, mint az őket körülvevő ellentétes pólusú molekulák? Vagy egyáltalán mi a kolloid rendszer?
8. A kolloidoknál a molekuláknál lényegesen nagyobb apró szemcsék vagy cseppek azok milyen részecskék? Mi a nevük? Nem tudtam, hogy van olyan részecske, ami nagyobb az atomoknál
9. A cukor miért oldódik vízben?
válasza:Bocsi, tehát összekevertem
Az OXÁLSAVnak magasabb az olvadáspontja, mint a bután-1,4-diolnak, viszont alacsonyabb a forráspontja az oxálsavnak, mint a BUTÁN-1,4-DIOLnak
1. Az alkánok, alkének, alkinek mind apolárisak! Nincs köztük poláris molekula.
2. A fák nagy részét cellulóz alkotja, ami nem oldódik vízben, akkor maga a fa sem fog! Próbáld ki hogy egy fadarabot beleteszel a vízbe. Feloldódik? Nyílván nem.
3. Van olyan amelyik reakcióba lép a vízzel, van amelyiket hidrolízissel állitják elő. Víz oldékony polimer Pl : Poli-vinil-alkohol.
4. Minél nagyobb a moláris tömeg annál, jobban oldódik a az adott anyag vízben. Valamint az éterek és észterek többnyire nem alakítanak ki H-kötéseket így nem tudnak feloldódni vízben sem.
5. Hidrogén híd Két molekula között jön létre: az egyik molekula nagy elektronvonzó képességű atomjához kapcsolódó H, a másik molekulában lévő elektronban gazdag atom nem kötő elektronpárjához kapcsolódik.
6.Bután 1,4 diol erős Hidrogén kötések tartják össze, míg az oxálsavat gyenge dipol - dipol kölcsönhatások ezért, magasabb a forráspontja a bután 1,4 diolnak.
7. Kolloid 1-500 nanométerig terjednek, szórják a fényt, és az adszorpciós megkötő képessége a legnagyobb. Pl : fehérje oldat.
8. Durva diszperz rendszerek. 500 nanométernél nagyobbak, elnyelik a fényt kicsi az adszorpciós megkötő képességük Pl : homok, víz.
9.Azért mert poláris, ahogyan a víz is poláris.
Remélem a zöld kézről nem feledkezel meg.
Köszönöm válaszodat, és igen, ment a zöld kéz!:)
Egy pár dolog homályos azzal kapcsolatban, amiket leírtál.
3-asnál: mitől függ, hogy oldható-e egy polimer? Én úgy tudtam, hogy a legtöbb polimer nem hidrolizál, sőt pl apoláros acetátban sem oldóckodik.
4-esnél: "Minél nagyobb a moláris tömeg annál, jobban oldódik a az adott anyag vízben."
Tudtommal a víz a legapróbb oldó fázisunk, ami poláris, és hasonló hasonlóban oldódik, miért oldódnának a nagyobb moláris tömegű anyagok jobban a vízben? Arról volt szó, hogy minél NAGYOBB egy molekula, annál nagyobb arányban apoláros, annál több apoláros része van. -->Ergo minél kisebb egy vegyület, annál polárosabb. Akkor nem értem miért pont a nagyobb moláris tömegű anyagok oldódnak jobban vízben?
5-ösnél: "Hidrogén híd Két molekula között jön létre: az egyik molekula nagy elektronvonzó képességű atomjához kapcsolódó H, a másik molekulában lévő elektronban gazdag atom nem kötő elektronpárjához kapcsolódik."
Igen-igen, ezt én is így tudtam, én csak azt kérdeztem, hogy CSAK akkor alakul ki a H-híd, amikor -OH kötés van és úgy fordulnak egymáshoz a dipólus atomok (oxigén és hidrogén)? Mert pl van egy csomócsomó vegyület, ami szintén tartalmaz oxigént is ÉS hidrogént is, de NEM egymás mellet: pl- HCOOCH3 - mert például ez is tartalmazhat hidrogénHIDat, csak nem -OH kötés van ott.
6-osnál: Én azt hittem, az olvadás- és forráspontok MINDIG összefüggenek: ha magas az op, akkor magas az fp is, de akkor ezek szerint mégsem? Mikor nem függenek össze, vagy mikor magasabb az egyik, mint a másik?
7-esnél: mi az az adszorpciós megkötő képesség?
Válaszaitokat előre is köszönöm!
válasza:H-kötés akkor jön létre, ha a hidrogén nagy EN-ű, viszonylag kisméretű központi atomhoz kapcsolódik. Középiskolai szinten ez három esetben lehetséges: F, O, N.
Szerves vegyületeknél valóban az -OH csoport képes erre, de például a karbonsavak összetett csoportjánál a karbonil csoport (=O) az akceptor, míg a hirdoxil csoprot (-OH) a donor szerepét adja. Saját halmazukban ezért a monokarbonsavak dimerizálódnak, azaz H-kötéssel összekapcsolódnak.
De például az aceton saját halmazában nem, de vizes oldatban már képes a H-kötésre a vízmolekulákkal mint akceptor. Mert a saját metil-csoportjairól nem tudja lehúzni a hidrogéneket, annak ellenére, hogy karbonilcsoportja elég erős akceptor lenne. Azonban a víz hidrogénjével már könnyebben megy az osztozkodás.
Olvadás és forráspont közül MINDIG a forráspont a magasabb. Így is történnek a halmazállapotváltozások: szilárd>folyékony>gáz.
Olyan van, hogy két anyagnak az olvadáspontja eltérő, de a forráspontjuk közel azonos vagy fordítva. Ez a molekula alakjának tudható be.
pl. alkánoknál: normális láncúaknak a legalacsonyabb a forráspontja, de legmagasabb az olvadáspontja,
de a több elágazást tartalmazók inkább "gömbszerűek" ezért magas az olvadáspontjuk, de alacsony a forráspontjuk
míg a cikloalkánok esetében az olvadás és forráspont is magasabb
ezeket egymáshoz viszonyítva értelmezhetők.
Mert az oxigéntartalmúaknál, ha több elágazást tartalmaznak, akkor alacsonyabb a forráspontjuk, de ott is, ha aromás gyűrűt tartalmaznak, ami sík alkatú, akkor ez jóval megnöveli az op-t.
Oxigéntartalmúaknál van is egy sor, ami alapján eldönthető, hogy a közel azonos moláris tömegű anyagok közül melyiknek magasabb az fp-je.
alkán~észter (diszp.) < észter <aldehid ~ keton (dipol-dipol) < alkohol <karbonsav < diol < disav (H-kötés)
azért írtam zárójelbe a halmazösszetartó erőket, mert értelemszerűen ezek is befolyásolják az értékeket.
Különben semmi bántás nélkül, de ez a nem tudom hanyadik kérdésed, amit ki se kellett volna írni, hogy ha kétszer elolvasol egy kémia könyvet.
Ez csak azért zavaró, mert van amikor frankón tisztában vagy fogalmakkal, van amikor meg triviális dolgokat keversz össze.
Sokkal hasznosabb lenne a számodra, ha leülnél és átlapoznád a könyveidet, meg a füzeteidet mert nagyon össze vagy keveredve és erre nem tudsz tudást építeni, ha az alapok nincsenek meg.
válasza:Illetve szerintem elírta az előző, mert minél nagyobb a moláris tömeg, annál kevésbé oldódnak vízben a szerves vegyületek.
pl. aldehideknél is a formaldehidnek még frankón van 40%-os oldata, aztán ahogy nő a szénlánc a vízoldékonyság egyre romlik. Karbonsavak esetén ugyanez: a kis szénatomszámúaknak szép kis vizes oldata van, míg a nagyszénatomszámúak szinte gyakorlatilag oldhatatlanok.
Ennek oka, hogy a növekvő apoláris szénlánc miatt a poláris funkciós csoport egyre inkább érvényét veszti.
Köszönöm a válaszokat, rohadt sokat segített ez most!
Ezt a részt viszont annyira még mindig nem értem:
"pl. alkánoknál: normális láncúaknak a legalacsonyabb a forráspontja, de legmagasabb az olvadáspontja,
de a több elágazást tartalmazók inkább "gömbszerűek" ezért magas az olvadáspontjuk, de alacsony a forráspontjuk
míg a cikloalkánok esetében az olvadás és forráspont is magasabb
ezeket egymáshoz viszonyítva értelmezhetők."
A forráspontokat már értem, hogyan jönnek sorrendbe, viszont az olvadáspontok között nem nagyon látok összefüggést, mivel mikor pl két szerves vegyület forráspontjánál mondjuk A vegyület fp-ja magasabb, mint B-jé, akkor nem biztos, ugyanígy fognak növekedni az olvadáspontok is...
válasza:Igen ez így van, le is van írva hogy miért.
Nem igaz, hogy ha A 20°C-on olvad és 170°C forr, akkor ha B 230°C-on forr annak az olvadáspontja is 20°C felett lesz, lehet már 10°C-on olvad.
Jó, köszi.
Tehát akkor a forráspontokra vannak külön ilyen adatok, hogy mikor melyik a nagyobb, amit a molekulaalakból könnyen viszonyítási alapon el lehet dönteni.
Viszont az olvadáspontokra nincsen ilyen adat? Ami szerint valamilyen alapon el lehetne dönteni, hogy melyik vegyület olvadáspontja a nagyobb?
válasza:Általában nem kérdezik, ha igen, akkor az az alkánoknál van, az elágazások számától függ, korábban már leírtam.
Ha amúgy egy keton vagy egy alkohol között kellene eldönteni akkor is a másodrendű kötőerőket kell figyelembe venni, hiszen azok tartják fent a rácsot is.
Ha meg van benne síkalkatú aromás gyűrű (pl fenoloknál) akkor az is növeli az olvadáspontot.
De mindenképpen úgy kérdeznek rá, hogy egyértelműen el lehessen dönteni, plusz a legtöbb benne van a négyjegyűben is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!