Ha felnezunk az égre, hány százalékát látjuk a teljes bolygó legkorenek?

A Föld légköre a Föld méretéhez képest olyan vékony, mint egy alma és a héja, kicsit pontosabban a Föld átmérője nagyjából 12 000 km, és a világűr határát 100 km-ben határozzák meg. Így nagyon hozzávetőleges arányítással, olyan vékony a légkör, mint egy 1 méteres gömb felszínén 1 mm légréteg. Ez azért számít a kérdésben, mert ha vízszintesen vesszük a horizontot, akkor az néhány száz km-re lesz maximálható mint látható maximum a vízszintes irányban, amit a légkör akadályoz. De akkor már a légkör felső részére láttunk rá ilyen módon, és nem a tájra. Tereptárgyak esetén a látótávolság 5 km környéke, onnan már a horizont alá bukik a sík.

A légkör vékonysága jól látható ez ilyen felvételeken, ha képzeletben kiegészíted egy egész körre, az jó nagy lesz:

[link]

Az égbolt és a légkör két dolog. Az égboltnak (éggömbnek) kb. a felét látjuk. A légkörnek viszont jóval kisebb százalékát. Nem számoltam ki, de vízszintesen nézve a légkör felső szélét, szerintem az max. pár ezer kilométerre lehet a zeniten.

(A légkör felső határa inkább 10 000 km, e felett már egyenletesen átmegy az interplanetáris anyagba.)

"a világűr határát 100 km-ben határozzák meg"

Igen, de nem a légkör tulajdonságai alapján, hanem aerodinamikai és keringési pályaszámításokkal. Amúgy az igaz, hogy e fölött már olyan ritka a légkör, hogy legtöbb szempontból elhanyagolható.

[link]

Nem találtam jobb ábrát, de ha itt a vízszintes sárga vonalat meghosszabbítva húzunk egy érintőt a felszínhez, akkor az aránylag kis részt fog lemetszeni a teljes légkörből. Kb. ennyi látszik a légkörből egy sík részen állva.

[link]

"ezen a hosszú szakaszon a sok sok kis por, pollen mindenség kis részecskék úgymond beködösítik amit látunk ahelyett hogy tűélesen mondjuk el látnánk a végéig"

Nem ez a fő akadály. Keress rá a szcintilláció szóra.

4-es, a második kép nem tudom mit akar ábrázolni, de ott szerintem nem méretarányos a Föld méretéhez képest a légkör, vagy legfeljebb még ott is mértek valamit, szállingózó részecskéket. A ma általánosan világűrnek tekintett magasság az 80 (NASA) és 100 (ESA) km magasság, és arányok alapján, az előbbit pontosítva ez: egy 1,2 méteres gömbön 1 mm. És ez az 1 mm ez a 100 km-es magasság aránya. Az utasszállító repülőgépek utazási magassága még ennél az 1 mm-nél is kisebb, az annyi mint: 1 m-es gömbön 0,1 mm. Ott repülnek a gépek, ott utazunk.

Az ilyen szemléltető ábrák egyébként is a legtöbbször nem méretarányos illusztrációk.

Konkrétan az ismert wiki képen is az ISS magassága is még nem teljesen pontos méretarány, mert a rózsaszínű vonalat rá kellett volna rajzolni a Földre így konkrétan.

[link]

Mindegy, hogy mennyire arányos az ábra, a lényeg, hogy a légkörnek csak kis része látszik a felszínen állva.

"A ma általánosan világűrnek tekintett magasság az 80 (NASA) és 100 (ESA) km magasság"

Csak most nem erről beszélünk. A légkör bizony kinyúlik a "hivatalos" világűrbe is.

A Kármán-vonal wiki cikke kb. itt húzza meg a légkör felső határát, de ez egy repüléstechnikai gyakorlati határ, e fölött is van légkör, csak elenyésző. De a kérdező épp erre a ritka felső légkörre kérdezett rá.

"Szóval ha ilyen helyzetben vagyunk és szépen körbe tudunk forgolodni és nézni az égen akkor mégis az egész úgymond globális Föld egboltjanak mekkora részét szeletét látjuk?"

Erre(!) a kérdésedre megpróbálok válaszolni. Ugyanis a többi része, és a fő kérdésed - számomra(!) - megfejthetetlen. Még... Lehet majd később rájövök, de nem vagyok elég okos, hogy kapásból megérthessem. Szövegértésem nem túl acélos... :DDD

Nos, ha a Földnek NEM lenne légköre, és a szemmagasságod a felszínnel egyezne, és a Föld tökéletesen sima gömb lenne, úgy az égbolt 50%-át láthatnád. Persze egyszerre csak akkor, ha térbeli 360°-os látással rendelkeznél. De ha megelégszel a meglévő (hátam mögé nem látok) típusúval akkor viszont nézelődve, forgolódva megint csak megtekinthetnéd az égbolt 50%-át. De mivel nem a felszínen van a szemed, - a felszíntől lévő távolsága függvényében - többet láthatsz az 50%-nál.

Plusz %-ot tesz hozzá - főleg a felszínhez közeli pár kilométeren belül - a légkör megléte. A fénytörés miatt. (Pl. A Nap már rég a horizont alatt van, de a légköri fénytörés miatt még a horizonton, vagy picit afelett látszik.)

A légkört - én például - innen a felszínről nem látom. Legalábbis közvetlenül nem. :)

dellfil

Először is gondolatban húzzuk be a légkör felső határát mondjuk 100 km-re. Ez ugyebár egy névleges megegyezéses határ, de a geometriához szükséges fix vonal.

Vagy egyszer egy gömböd, maga a Föld, az átlagos átmérőjével.

Ezzel koncentrikusan van még egy gömböd, a föld átmérője + 200 km átmérővel.

A Föld felszínén vett tetszőleges pontban vegyél fel egy érintő síkot. Nézd meg, ez hol metszi a külső gömböt, abból egy gömbsapkát elválasztva.

Ezt a gömbsapkát látod.

Engedelmeddel nulla testmagasságúnak vettelek, a Föld átmérőjéhez képest megengedhető csalás.