A múlt, jelen és jövő egyszerre létezik?

Fordítsuk ezt át időről térre. A múlt megfelelője mondjuk az, hogy „mögött”, a jelené az, hogy „helyben”, a jövőé meg az, hogy „előtt”. Ami Aladárnál „helyben” van, az Béla előtt van és Cecil után. Ez nem túl meglepő. Azért nem meglepő, mert az ember a születésétől fogva úgy éli meg a világot, hogy az emberek, tárgyak pozíciója nem esik egybe. Ettől még nyilván a helyek rendszere konzisztens, ellentmondásmentes, mondjuk egy adott emberre értelmezhető, hogy mi van előtte és mi van mögötte, és az is, hogy mennyivel van előtte és mögötte.

A hétköznapi idő fogalmunk viszont más. Születésünk óta az az tapasztalatunk, hogy a dolgok egyidőben léteznek. Oké, hogy Aladár, Béla és Cecil máshol és máshol vannak, de mind „most” van más helyen. Ezért nehezebb megérteni, hogy valamilyen időpillanat egyszerre lehet Aladár jövője, Béla jelene és Cecil múltja.

> A múlt, jelen és jövő egyszerre létezik?

Nem egyszerre. Az „egyszerre” azt jelenti, hogy egy időben, egy időpillanatban. A múlt, a jelen és a jövő meg más-más időpillanatok leírására szolgál egy adott időpillanathoz képest. Mindegyik létezik, de itt nem jó szó az, hogy „egyszerre”, inkább jobb szó lenne, hogy „egyaránt” létezik.

A térre lefordítva az „egyszerre” megfelelője az „egy helyen”. És igen, olyan értelemben ez igaz, hogy a tér egy pontja valaki előtt van, valaki más mögött, és valaki éppen ott van, és ez valóban egy hely, de eltérő viszonyítási pont. Viszont egy adott viszonyítási pontból értelmezett „előtte”, „helyben”, „mögötte” azok nem egy helyen vannak, hanem pont hogy eltérő helyeket jelentenek.

> nem azt kéne jelentse, hogy létezik egyszerre mindegyik?

Detto… Az egyszerre is azt jelenti, hogy egy időben, egy időpillanatban.

"mi az ami meggátolja, hogy a jelent és ne a jövőt élje át?"

Ugyanaz, ami meggátolja, hogy egyszer itt legyél, és egy pillanat múlva egy másik helyen.

Ez így eléggé úgy tűnik, hogy nem érted. Nem úgy össze vissza van, hogy ami egyik megfigyelő szerint előbb ez történt meg másik szerint pont fordítva. Például nincs olyan megfigyelő ahonnan nézve előbb te születtél meg utána nagyapád, minden megfigyelő számára ez kötött sorrend. Az egyidejűség relatív, az oksági kapcsolat megmarad, az időrendiség nem cserélődhet föl. Csak olyan események között térhet el az időrendiség melyek között nem lehet oksági kapcsolat, mivel ehhez c-nél (fénysebességnél) gyorsabb fizikai hatás kéne az események között.

Abszolút múlt/jövő : Azon eseményekhez melyekhez létezik olyan megfigyelő aki szerint ezek egy helyen történnek.

Lehetne abszolútitáselmélet a neve, relativitáselmélet helyett egyébként, mert azaz alapvetőbb, hogy vannak abszolút dolgok a relatív dolgok mellett. Ilyen abszolút dolog még a fénysebesség(nek nevezett gravitációs hullám terjedési sebessége) is mely minden megfigyelő számára ugyanakkora konstans sebesség.

"milyen könyveket kellene elolvasnoma témában?"

Csak egy kis ízelítőt ad : Mike Goldsmith : Albert Einstein és a felfújható világegyetem

Ezekre meg lehet azt mondanád hogy túl nehéz:

Hraskó Péter : A relativitáselmélet alapjai

Hraskó Péter : Relativitáselmélet (ez egyetemistáknak ajánlott könyv)

Továbbá nem könyv : Dávid Gyula előadássorozatai. Rel.elm-ről is kozmológiáról is stb, beszél előadásaiban.

Leírom a saját értelmezésem. Nem tudom, mennyire lesz tudományosan hiteles, majd az okosabbak kijavítanak esetleg, ha durva hibákat ejtek.

Én a múlthoz úgy állok, hogy nem létezik. A múlt csak emlékek szinten van meg bennünk, de ahogy adott időpillanat elmúlik, az azelőtti időpillanat úgymond törlődik, az már nem lesz sehol, nem tudsz visszautazni oda, mert múlt idősíkok nem léteznek. Az már más kérdés, hogy a fotonok szállítják az információt, és te a csillagok "múltját" látod, mert olyan sokáig tart, amíg elér idáig a fényük. De az akkor sem a tradicionális értelembe vett múlt, csupán a fénysebesség ilyen lassú univerzális mértékben nézve. Attól az az adott csillag a saját jelenében létezik, és itt a lényeg, amit Einstein annak idején már kijelentett, az idő relativitása. Mi mind a saját kis relatív téridő-részünkben élünk, a téridő maga pedig nem egy statikus valami, hanem egy dinamikusan változó 4D-s lepel, ami gravitáció hatására torzul. Ezt a 4D-s téridőt pedig emberi elmével nem tudjuk felfogni, mármint nem tudjuk elképzelni a geometriai alakját. Például ha feketelyukra gondolunk, azoknak ugyebár nagyon "mély" és "keskeny" gravitációs kútjuk van, de mégis merre van az a mélyedés? Mert akárhogy is körözöl a feketelyuk körül, nem fogod látni a hosszú-hosszú gravitációs süllyedést, pedig az valahol ott van, az a bizonyos 4. dimenzió, ami valószínűsíthetően az idő dimenziója.

Az univerzum egy nagyon trükkös valami, amit jelenleg nem értünk, és csak a téridő működésének felszínét kapargatjuk. Viszont az egészen biztos, hogy szükség van az idő dimenziójára, mivel ha az nem lenne, na akkor valóban egyszerre létezne a múlt, jelen és jövő, egyszerre létezne az univerzum kezdete és vége, de az akkora paradoxonokhoz vezetne, hogy értelemszerűen enélkül nem létezhet semmi.

Tehát én úgy állok ehhez, hogy múlt az általános értelmezésében nem létezik, csak az emlékeinkben, jövő pedig csak a fantáziánkban. Csupán egyetlen jelen van, de az a jelen egy nagyon komplex hálózat egyáltalán nem konstant / statikus egybefonódása, hanem ellenkezőleg, dinamikusan változó. Viszont legyél te egy feketelyuk belsejében, én pedig legyek valahol a végtelen űrben, mindenféle gravitációs hatástól távol, mi akkor is ugyanazon az egyetlen "idősíkon" fogunk élni, ami létezik, csupán a feketelyuknál ez az idősík nagyon-nagyon elmélyül, azaz jóval több idő, amíg úgymond újra a "felszínre" kerülsz.

Ezt az filozófiai nézetet blokk-univerzum, B-teória, eternalizmus stb neveken emlegetik, keress rá

[link]

[link]

[link]

[link]

@01:25 és @08:29-es hozzászóló: ezekkel csak összezavarjátok a kérdezőt. Nem mese, képzelgés , ezotéria vagy filozófia stb. kategóriába van a kérdés (részletkérdés hogy ezen kategóriákból mi válaszható az oldalon).

"A múlt csak emlékek szinten van meg bennünk, de ahogy adott időpillanat elmúlik"

Az ösztöneid és a 10 éves korodig összegyűjtött tapasztalatok összességéből gondolod ezt plusz még (lehet sértőnek tűnik, nem az akar lenni) nem tudod a rel.elm. alapjait, nem érted a kérdés miből indult ki, nem tudom elolvastad e akkor az addigi hozzászólásokat, ha igen meg e értetted. Abból indult ki a kérdés hogy nincs abszolút egyidejűség, a különböző megfigyelők számára más és más lesz az a bizonyos "most szelet". Intergalaktikus távolságokra, fénysebességet megközelítő sebességgel haladó megfigyelőkre vonatkozik, illetve ilyen esetekbe nő meg ez a hatás. Ugyanakkor GPS az nagyon érzékeny kis eltérésekre is, hogy máshogy telik az idő ott mint itt, emberi léptékben észrevehetetlen lenne, de a GPS használhatatlan lenne ha nem korrigálnák pontosan a relativitáselmélet által leírt hatások szerint.

Nem azt mondom, hogy semmit nem írtál jól (nem is fogom mondatról mondatra kielemezni), de a kérdező inkább ne abból tájékozódjon, ha a tudományosan érdekli a kérdés.

A másik azok a filozófiai cikkek, linkekhez: A filozófia a tudomány bölcsője. A világ csupán filozófiai vagy gondolati úton nem ismerhető meg, ennek korlátja van melyet már elértünk. Amióta vannak modern tudományok azóta nem láttam semmilyen bölcsész általi adott természettudományos területre vonatkozó filozófiai boncolgatást mely érdemben hozzátett volna valamit is az adott témához. Vagy hogy valami olyat felmutatott volna amit tudomány nélkül filozófiai úton eljutott volna. Ezzel szemben több olyat is olvastam, hogy az adott tudományterületben műveletlenségéről árulkodik a filozófiai eszmefuttatása. Sokkal jobb, hitelesebb filozófiai eszmefuttatásai vannak egy olyan embernek aki adott tudományterülettel foglalkozik hivatás szerűen évtizedek óta és ír vagy beszél róla. Ide kapcsolódik és ilyen pl. Lukács Béla : Mi lenne, ha a fénysebesség nem lenne határ? : https://www.youtube.com/watch?v=bO3cjUqJLOM

"Vagy hogy valami olyat felmutatott volna amit tudomány nélkül filozófiai úton eljutott volna."

Ezt félreérthetően fogalmaztam. Ezt úgy értettem, hogy olyanról nem tudok hogy eljutott filozófus filozófiai úton valami tudományos dologhoz melyet később igazolt a tudomány. A vak tyúk is talál szemet hatás nem mérvadó, a vak találgatás. Az hogy felsorolok random 100 dolgot és abból 1-et később igazol a tudomány már sikernek könyvelek el, nem mérvadó.