Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Tudományok » Természettudományok

A kérdés

Van olyan anyag az univerzumba ami a földön nincs?

Pl olyan gáz vagy szilárd kőzet anyag stb. Hélium 3 ról olvastam hogy az a holdon van. Más ilyen anyag kőzet stb?

Kérdések hasonló témákban: anyag, gáz, bolygó, föld, világűr, kőzet

  márc. 25. 00:05  Privát üzenet  

A válaszok
1 2 3
Szilárd hidrogén pl. elég kevés helyen van.

A válaszíró 67%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/22Időpont márc. 25. 00:53 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Persze, pl. trisztányum, covotrátum, szugesid, stb, van vagy 100 ezer ilyen vegyület, amit a Földön még fel wse fedeztek.

A válasz 12%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 63%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/22Időpont márc. 25. 01:13 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Gézengúz-2 nevű felhasználó válasza:

Szíves figyelmedbe ajánlom ezt a kérdést:


https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..



A válaszíró 88%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/22Időpont márc. 25. 01:13 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Kettes: Tudnál egyetlen értelmes földi nyelven megfogalmazni egy mondatot?

A google nulla találatot dob ki a halandzsa szavaidra.

Vagy magyarul, vagy angolul, de ne ilyen "sajátos" módon írj anyagnevet.


Kérdezőnek:


Vannak bőven.


Mondjuk az "anyag" egy eléggé tág fogalom, és nem igazán célravezető csak úgy "anyagról" beszélni.


Beszélhetünk elemekről, vegyületekről, na meg vegyületek (vagy elemek) halmazállapotairól, esetleg módosulatairól (pl allotróp módosulatok).


Elemekből van jónéhány ami a Földön semmilyen mértékben nem fordul elő. Ezek jellemzően nagyon nagy tömegszámú elemek, a mezei középsulis periódusos rendszerből némelyik hiányzik is, mert csak néhány éve fedezték fel őket, vagy még mindig csak hipotetikusak.


Minél nagyobb egy atommag, annál inkább esélyes hogy gyorsan bomlik.


[link]


Remélem tudsz angolul, mert az egészet most nem fogom lefordítani. De mindenki másnak aki nem tud: Röviden az a lényeg, hogy a Földön értelemszerűen a "stabilabb" elemeket láthatjuk a mai állapotok közt. Az utóbbi kb 5-6 milliárd év, amióta megkezdődött a Naprendszerünk formálódása eléggé sok idő volt ahhoz, hogy csak azok az elemek maradjanak meg mérhető koncentrációban a bolygók felszínén, amiknek megfelelően hosszú az élettartama (felezési ideje) hogy még találkozhassunk velük. Ha egy elemnek mondjuk csak néhány perc, vagy néhány óra a felezési ideje, mert annyira instabil, akkor egyértelmű hogy nem találkozhatunk vele bolygók kérgében, mert túl hamar elbomlik leány atommagokra.


Minél nehezebb egy atommag, annál nagyobb eséllyel radioaktív, és csak néhány izotópja stabil hosszú ideig.

A vasnál nehezebb elemek szupernova robbanásokban keletkeznek, tehát a szupernehéz elemek is kizárólag ilyen körülmények között jöhetnek létre, és értelemszerűen hamar a keletkezésük után már el is bomlanak.

Tehát bolygókon/holdakon/aszteroidákon soha nem fogunk velük találkozni.


Már az 1990-es évek legvégén is képesek voltunk mesterségesen elemeket létrehozni ilyen-olyan atommagok, vagy épp neutronok nagy tömegszámú atommagokba juttatása révén, de az a tapasztalat hogy ezek borzalmasan gyorsan elbomlanak.


Az 1998-ban először felfedezett, mesterségesen létrehozott elem a Flerovium, amiben 114 proton van (tömegszáma eltérő lehet, ugyanis két izotópja is van, az egyiknek 290, a másiknak 289).


A 290-es tömegszámú izotóp felezési ideje 19 másodperc, a 289-es izotópnak csupán 1,9 másodperc...


Ezek borzalmasan rövid idők, érthető módon nem találunk ilyet a természetben (értsd: Földön).


Vegyületekkel már más a helyzet. A vegyületek azért nem feltétlenül maradnak meg a Földön hosszú ideig , vagy azért nem képződnek, mert a földi légkör kondíciói eléggé eltérnek egy a világűrben sodródó gázfelhő kondícióitól.


A világűrben mindenféle aromás szénláncú vegyületeket is felfedeztek molekulafelhőkben (spektroszkópiai módszerekkel természetesen. Senki nem ment oda egy befőttesüveggel és vett mintát).


Ezek a vegyületek a Föld oxidatív légkörében meg sem képződnének, de ha meg is képződnének akkor is rögtön eloxidálódnának a légköri oxigén miatt.


Hasonló vegyületek esetleg a talaj alatti, anaerob környezetet biztosító fosszilis tüzelőanyag lerakódásokban (olajmezők, gázmezők) lehetnek.


És bizony vannak olyan módosulatai, megjelenési formái is anyagoknak, amik a Földön semmilyen körülmények között nem fordulnak elő a természetben.


Folyékony halmazállapotú metánnal a Földön természetes környezetben nem találkozunk,De a Szaturnusz néhány holdján (pl Titán) adottak a körülmények ezekhez.


Ez nem függ semmi mástól, mint a hőmérséklet és nyomásviszonyoktól.


De pl ott van az úgynevezett "hetes jég", ami nem a hőmérséklet hatására vesz fel szilárd kristályrácsot, hanem a vízoszlop nyomásának hatására.

Ez pl hipotetikus óceánbolygókon elképzelhető (mondjuk egy 100 km mély óceán alján.).


Vagy ott van a fémes hidrogén, ami feltételezhetően a gázóriásokban fordul elő, és fémes tulajdonságokkal rendelkezik.


Na és ki ne hagyjuk az olyan egzotikus dolgokat mint a "degenerált anyag", a neutroncsillagokat felépítő soha semmilyen földi módszerrel elő nem állított anyagok.

A neutroncsillagok legkülső rétege tulajdonképpen csupa neutronból áll. Ez pedig a világegyetem legnagyobb sűrűségű anyagfajtája. Minden egyes köbcentimétere egy ilyen neutroncsillagnak sok milliárd vagy még annál is nagyobb kilogrammnyi tömeget foglal magába.

Borzalmasan nagy sűrűségű, lévén hogy a hagyományos atomszerkezet megszűnt ezeknek a csillagoknak a belsejében, és csak ez a borzalmasan magas denzitású neutron massza alkotja.

Ennek az anyagféleségnek a tulajdonságai értelemszerűen alig ismertek.

Vannak feltételezések hogy kristályrácsba rendeződik, mások szerint folyadékként viselkedik.

Igazából leellenőrizhetetlen, csak számításokra lehet hivatkozni.



A válasz 80%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 73%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/22Időpont márc. 25. 02:59 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
solarGyula nevű felhasználó válasza:

Ha anyagnak az elemi részecskéket vesszük, akkor elmondhatjuk hogy teljes a periodikus rendszer, már mind meg van, és itt a földön is tanulmányozható. Az elemi részecskék "periodikus" rendszerét is elkészítették a 80-as években. Ez és az új elméletek jósolnak jó pár új részecskét, ezek kimutatása folyamatos. Viszont az anyag megjelenési formája a körülményektől függő, ezért azokon a körülményeken amelyek nincsenek itt a földön már keresgélhetünk. Van köztük jó pár amit már vizsgálni is tudunk a gyorsítókban, amik nem tesznek mást, mint részecske szinten állítanak elő nagy nyomást-hőmérsékletet. Már ott jár a részecskefizia, ahol a körülmények a természetben a szupernóva robbanás utolsó másodpercei, a neutroncsillag belseje, a nagy-bumm első másodpercei voltak. Ezek jórészt a gravitáció, hőmérséklet miatti nagy nyomás miatt elfajult anyagok. Ilyen a pl a neutron-folyadék, szilárd neutron-kristály amelyek a neutron-csillagban vannak. Vagy a szupernóvákban pillanatokra létrejövő qvark-glüon plazma, ami a nagy-bumm utáni első struktúra volt. Ennek az anyagnak a részleteit kiszámolták már, kimutatása a CERN-ben folyamatban van.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 76%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/22Időpont márc. 25. 08:05 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

4-es; a kettes poénnak szánta. Próbáld meg értelmezni, és megérted.


Olyan anyagok létezhetnek (például a Napban is), amikhez extrém nagy nyomás szükséges, viszont a Földön ilyen nagy nyomás nem előállítható.

Például a gyémántról tudjuk, hogy a szénből nagy nyomás hatására alakul. Namost, ha nem lenne ekkora nyomás, akkor gyémánt sem létezne a Földön, de attól még más helyen létezhetne.



A válaszíró 74%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/22Időpont márc. 25. 08:32 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Igen van. Sõt a periodusos rendszer amit itt hasznaltak a 20. szazadban az csak a mi galaxisunk elemeit rendszerezi, ami azon kivûl van azt bizonyára nem tudja leirni mivel elavult. Más típusú elemek is vannak a galaxison kivûl. Neha talalnak olyan meteoroidokat amik nemfôldi elemekböl alnak nem tudlyak analizalni? Ancient alienst erdemes nezni tavaly voltam a konferenciajukón horvath orszagba

A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 39%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/22Időpont márc. 25. 21:04 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Utolsó: Az Ancient alien-hez hasonló bulvár szemetet leginkább elkerülni érdemes, mielőtt maradandó károsodást okoz az idegrendszerben, különös tekintettel az agyszövetre.


Az elemek fizikai szabályok szerint épülnek fel.

Meghatározott számú proton és neutron tud csak stabilan megmaradni egy atommagon belül, és ez abszolút nem függ attól hogy ezt a Tejútrendszeren belül vizsgálod, vagy azon kívül.


Mint ahogy Debrecenben se más a 2+2 eredménye Budához képest.

A világunkat irányító törvények egyetemesek a világegyetemben mindenhol.


Mint azt a 4-es kommentemben már jó hosszadalmasan, forrással kiegészítve leírtam, vannek ugyan még lehetséges ismeretlen izotópok, esetleg néhány (tényleg csak néhány) eddig elő nem állított borzalmasan instabil elem, de ezek nem azért nincsenek még felfedezve, mert a mi galaxisunkban nem lennének, hanem azért, mert a Világegyetemben helytől függetlenül mindenhol rendkívül gyorsan elbomlanak.

Az említett Flerovium sem azért ismeretlen a Földön, meg bármilyen Naprendszeren belüli égitesten, mert hogy a teljes Tejútrendszerből hiányozna, hanem azért mert elbomlik már a szupernovarobbanás után néhány másodperccel.

Tehát épp hogy megképződött, már el is bomlik más elemekre.


A Tejútrendszeren kívül pontosan ugyanaszerint a fizika szerint épül fel minden atom, ebből kifolyólag ugyanazok az elemek is képződnek a Magellán felhőkben, vagy épp az Androméda galaxisban is.


Áltudományok helyett, ajánlanám inkább az Atomoktól a csillagokig rendezvénysorozat előadásait. Ha esetleg ismét megrendezésre kerül, akkor az élőben való részvételt.

Olcsóbb, és tudományosabb mint Horvátországba menni hallgatni a tömény áltudományt és bulvár maszlagot.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 73%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/22Időpont márc. 25. 23:30 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

"Neha talalnak olyan meteoroidokat amik nemfôldi elemekböl alnak nem tudlyak analizalni?"


Felteszemn a költői kérdést... Van forrásod?


Meg megnézem azt amit nem lehet spektroszkóppal kimérni...



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 73%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/22Időpont márc. 25. 23:31 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Ja, itt a gyaskorin mindenki Stanfordon volt fél évet...

Meg mindenkinek a garázsában van egy fúziós erőmű...


Egyébként a fogalmazásodról, és helyesírásodról előbb hiszem azt hogy valami Tiszakecskés-alsón élő 20 éve idült alkoholista lehetsz, aki maximum a helyi paprikafeldolgozóban portáskodik...


Erről ennyit...

Örülnél te ha akár csak a 70 évvel ezelőtti fizikát értenéd. Már azzal nagyon sok dologra vihetnéd az ancient alien-es agybajod helyett.


De ti konteósok legalább egymás lelkét néha megsimogatjátok, és nyugtatjátok egym,ást hogy azért nem néznek sehol semmibe se titeket, mert a csúnya gonosz tudomány összeesküdött... Meg azért nem tudtok semmilyen műszeres kísérletet bemutatni mert... ja, nem. Erre nincsen begyakorolt válaszotok.

Ha csak ezren beadnátok a közösbe néhány tízezer forintot, már lenne tőkétek kísérletezni. Csak az a kár hogy a retardált meséitek alapján nem hogy atomfizikához szükséges berendezéseket, de egy mezei dinamót nem tudnátok összerakni...


(amúgy segítek, Horvátország a balkáni országok egyike...Úgyhogy úgy balkánozzál, hogy te pont oda mentél konferenciára... ha majd sikerül leírni a nyomorult kis kezeiddel egy helyes magyar nyelvű mondatot, majd beszélgethetünk. Addig meg a dúcidegrendszeres állatok előtt is mélységesen hajts fejet, már ha van olyanod).



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 73%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/22Időpont márc. 27. 00:32 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Lehet e valahonnan vásárolni lehalább 20 %os kénsav (H2So4) oldatot?
Van olyan vegyület, amiben egy elem oxidációs száma 0?
Mitől függ, hogy folyadékoknál, vagy folyadék-szilárd anyagoknál melyik fog folyadék felszínén lebegni, és melyik lesz az amelyik elsüllyed?
Egy dyson-gömb elkészítéséhez elég lenne annyi anyag amennyi a földön van vagy több kellene?
Micellák milyen alapon állnak össze (kémia)?
Milyenek az antianyag (fizikai-kémiai) tulajdonságai? Ha az univerzumba több antianyag lenne, mint anyag, antianyag alapokon is kialakulhatna az élet?

Kérdések a Tudományok rovatbólKérdések a Természettudományok rovatból








Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!