Honnan tudja a tükörkép, hogy én honnan nézem?

Vegyén elö egy lapot meg egy vonalzót.

A lap egyik oldalán van a tükör síkja, egy kissebb egyenest jelölj ki rajta.

Rajzólj gel egy szabálytalan alakzatot és azon kívül A, és B pontot egymástól elcsúsztatva a tükör síkjával párhuzamosan.

A két pontból húzz egymássak lét párhuzamost egyenest amik metszik a tükört.

A két metszéspontból más szögből látod az alaktatot?

Igen.

Ezért csúsznak el a tárgyak ha mozgunk...

Ez olyan, mintha egy kerítésen lévő apró lyukon át próbálnál kukucskálni. Ott is mindig mást látsz attól függően, hogy hogyan mozgatod a fejed.

Ha egy nagyobb fotópapírt (vagy akár sima papírt) teszünk a lyuk elé (mondjuk zárt dobozban egy lyukkal), akkor a teljes túloldali táj megjelenik rajta, fejjel lefelé. Amikor te mozgatod a fejed, csak annyi történik, hogy eldöntheted, ennek a képnek melyik apró részletét látod éppen, tehát a papír melyik kis részére eső fényt engeded épp a szemedbe.

A tükörről a teljes szoba képe visszaverődik, minden tárgyról, ami előtte van, de te ebből a sok fénysugárból csak egy szűk tartományt látsz, a szemed helyzetétől függően. Amikor mozogsz, csak azt választod ki, hogy a visszavert fénysugarak közül melyik jusson a szemedbe.

Az meg már tiszta horror, hogy akár ketten is nézhettek egyszerre a tükörbe, és két különböző képet láttok. :)) Pedig szegény tükör még mindig minden fényt visszaver, szanaszét a szobába, és a két ember ebből a sok fénysugárból csak kiválaszt magának két szűk tartományt.

A TV-kábelen sem csak az a műsor jön, amit épp nézel. Kérdezhetnénk, hogy a szolgáltató honnan tudja, mit akarok nézni, de valójában ő mindent elküld, és én ebből csak egy szűk tartományt engedek a "képernyőre tenni".

"a józan ész azt diktálja, hogy a teljes kép csak az ezüstös színű felületen van rajta mint egy festmény"

Nem, ez nem így működik. A tükör előtt lévő pl. asztal minden pontjáról a tükör minden pontjára esik fény. De vegyük csak egy pontját (mondjuk egy sarkát) az asztalnak, onnan is a tükör minden pontjára esik fénysugár, tehát a tükör felületén nem áll össze kép, ahogy egy falra ragasztott papíron sem látszik a szoba képe.

A sok ilyen (egy pontból kiinduló) fénysugár a tükör különböző pontjairól különböző irányokba verődik vissza. Ezért van az, hogy több irányból is láthatod az asztal sarkát a tükörben. Viszont hogy a tükör melyik pontjáról visszaverődő fényt fogod látni, az a te helyzetedtől függ, tehát hogy melyik fénysugár útjában van épp a szemed. Amelyik pontból visszaverődött fényt látod, a tükör azon pontjában látod az asztal sarkát. Ha mozogsz, akkor azért látszik a tükörkép változni, "mozogni", mert a tükör más-más pontjáról visszaverődő fény útjában állsz.

Egy ilyen ábrát találtam.

[link]

Te mondjuk a C és D pont között mozogsz. Az O tárgy képét a tükör felületén az A és B pont között látod mozogni. Ettől még egyszerre verődik vissza minden irányba, de te csak ezeket látod. Szóval az, hogy a tükrön épp hol látod a tárgyat, a te helyzetedtől függ.

"mivel szűk a pupilla rése, amit tekintsünk most egy matematikai pontnak..."

Igen, pontosan.

"az ábrán a piros szaggatott vonal"

Ott valóban nincs semmi, de mivel a fény a tükörről abból az irányból fut be a szemünkbe, az agyunk úgy értelmezi, mintha ott lenne a tárgy, amit látunk. Tehát az a piros szaggatott vonal a szemünk/agyunk által (mondjuk tévesen) látott fénysugár. Nem arra megy a fény, de mi mégis úgy látjuk, mintha. (Olyan, mintha valaki bemenne egy faluba észak felől, ezért mindenki azt hiszi, hogy északról indult, pedig keletről jött, csak félúton elkanyarodott dél felé. A szemünk (látásunk) is csak azt tudja, melyik irányból kaptuk a fénysugarat, de azt nem tudja, hogy irányt váltott-e útközben.)

"egyenes lézervonalak az ég felé mennek, amik nem keresztezik a pupillám útját"

Ez így van, közvetlenül nem is látod a lézer fényét, hanem azt a fényt, ami a levegőben lévő anyagokról szóródik. Kicsit a levegő molekuláiról is, de inkább a szálló porról, páráról, stb. (Teljes vákuumban például nem látnád a lézercsíkot.)