Térben miért mehetünk bármely irányba, de időben csupán egyfelé?

Mert az idő nem tér. Semmiből nem következik, hogy ami az egyikre igaz, az a másikra is az kell legyen.

Lényegében az időben eleve nem te mész valamerre, az szimplán csak telik, hogy úgy mondjam, tőled minden szempontból függetlenül.

Azért ez nem egy rossz kérdés, tulajdonképpen a tudomány is kutatja a kérdést.

Az nem elég válasz, hogy más, mint a térdimenziók. Persze, hogy más, például ebben a tulajdonságában.

Jelenleg az a tudomány "tippje", hogy az idő egyirányúságát az entrópia kényszeríti ki.

Nincs alternatíva.

Mert a múlt nem van, hanem volt, a jövő sem van, hanem volt és lesz.

Mindig a jelenben leszel.

Max annyi variáció van, hogy másokhoz képest milyen gyorsan haladsz előre az időben.

Én egy perccel sem szeretnél előre-hátra ugrani az időben, mert kimenne alólam a föld.

Kivéve, ha térugrás is történik egyben.

(Nem feltételezem, hogy körülöttem forog a világ.)

Szóval én előbb a térugrás megoldását várnám meg...

"Mert a múlt nem van, hanem volt, a jövő sem van, hanem volt és lesz."

Hát ezt azért fizikával aláírni nem lehet teljes bizonyossággal.

Már csak a MOST is relatív, attól függően, hol vagy, merre és milyen sebességgel haladsz.

csak az "itt és most" van

de lehet, mindenféle elméletet készíteni

"időben csupán egyfelé" A jövőtől a múlt felé halad az időtengely, ezen egy nullkör a jelen pillanat

Az időt véleményem szerint sokan tévesen egy fajta térként értelmezik. Valójában az idő egy mértékegység, amivel az egyes folyamatok hosszúságát mérik, és egyes események megtörténése között eltelt időt azokhoz viszonyítva, vagy azzal mérve mondanak meg meg.

Egyik példa erre a föld saját tengelye körül való megfordulása. A hétköznapi embner által használt naptárban egy teljes fordulási időt nevezünk egy napnak. Ennek 1/24-edét hívjuk órának, az óra 1/60-adát hívjuk percnek, és a másodperc 1/60-adát hívjuk másodpercnek.

Másik példa a föld keringése a nap körül. Egy teljes kör megtételét hívjuk évnek. Mivel ez kb 365 napig tart, így annyi egy év. Mivel a föld a saját tengelye körül nem pontosan 24 óra alatt tesz meg egy kört, így 4 évenként 1 év 366 nap. Ezt a hétköznapi embereknek készült naptár készítői 12 felé osztották fel nagyjából egyenlően, amit hónapnak hívunk. A napok könnyebb megjegyezhetősége érdekében 7 napot egybesűrítettek, és elnevezték azokat.

"Egyáltalán hol? Egy feketelyuk belsejében pl nincs így."

Egen. Tulajdonképpen fene sem tudja, ott hogyan van.

De a szokványos téridőnkön belül azért elég szabott a dolog.

"Az időt véleményem szerint sokan tévesen egy fajta térként értelmezik. Valójában az idő egy mértékegység, amivel az egyes folyamatok hosszúságát mérik, és egyes események megtörténése között eltelt időt azokhoz viszonyítva, vagy azzal mérve mondanak meg meg."

Hát ez azért igaz a térre is. Azt is csak mértékegységesítve, absztrakcióval tudjuk kezelni.

A rel. elméletben meg az is egy térhez hasonló koordinátatengely. Szóval valahol van jogalapja a dimenzióként kezelésnek.

"Egen. Tulajdonképpen fene sem tudja, ott hogyan van."

itt mintha már jártunk volna, Wadmalac :D

(te nem tudod) != (senki sem tudja)