A villámot lehetne kondenzátorban tárolni?

Építhetnénk. Csak minek.

Ami felhasználásra érdemes lenne, az meg nem a becsapáskori óriási teljesítménye, hiszen az csak a másodperc töredékére áll fenn, hanem az energiatartalma, ami meg meglepően kevés.

Túl nagy beruházás lenne túl kicsi energianyerésre, plusz teljesen esetleges maga az energianyerés is, ahhoz kell a villámos vihar is meg hogy jó helyre csapjon. Ebből csak az utóbbit tudod valamennyire befolyásolni.

Éves átlagban-összegben nézve biztos vagyok benne, hogy egy focipályányi napelem-telep vagy egyetlen szélerőmű, turbina több energiát ad, nagyságrendekkel többet.

"én azt hallottam, hogy egy villám egy város 1 havi energiaellátására lenne képes."

Hát ez szerintem elég erős túlzás.

Egy átlagos villám esetén pár megajoule energiáról beszélünk.

Az mondjuk egy villanykörtének lenne elég pár hónapra.

Ahogy Wad már megválaszolta, lehetni lehet csak nem sok értelme lenne.

Másrészt becsap a villám mondjuk erre a célra felállított földtől elszigetelt toronyba és onnan van belevezetve a kondenzátor egyik oldalába. A kondenzátor másik oldala földelve van quázi az onnan töltődik annyira amennyit a villám a másik oldalon adott.

Lett egy feltöltött kondenzátor.

És utána? A torony a fegyverzettel együtt fel van töltődve oda így már csak ezzel ellentétes polaritású villám lesz hajlandó becsapni.

Vagyis az első töltése kisül és nem hozzáadódik!!!

Tehát sok villámot nehéz lenne bárhogyan is hasznosítani. (egyet még talán).

A másik probléma a feszültség ami nagyon magas így azért az átütő képessége is nagy. De ha vastag szigetelőt raksz a fegyverzetek közé vagy levegőt használsz akkor jó messzire kell ezeket elhelyezni.

Emiatt viszont a kondenzátorod kapacitása csökkenne jelentősen.

Ha közel akarod tenni a fegyverzeteket akkor igen jó szigetelő kell közé. Például csillámlemezek.

És ezeknek a fegyverzetek szélén is jelentősen túl kell nyúlniuk hogy az átütés ott se kerüljön a levegőn át.

Szóval ilyen kondenzátor csak sík felület lehet még összegöngyölni sem tudnánk, óriási területet lefedve mivel gyakorlatilag csak vízszintesen elhelyezhető, függőlegesen a villám válogathatna melyik fegyverzetet használja vagy használja e egyáltalán.

Ez így egy ormótlan használhatatlan minden szempontból "drága" berendezést eredményezne, ami az alacsony energianyerés mellett soha sem térülne meg, sosem lenne gazdaságos.

Na ezért nem építenek ilyesmit.

Néhai Dr. Horváth Tibor, a villámvédelem magyar atyamestere szerint:

"Ha a villámáramot egy 3 kW teljesítményű (220 V-os) villamos fűtőtesten lehetne átvezetni, az 50% gyakorisággal előforduló értéket véve figyelembe, a felszabaduló energia kb. egy óráig lenne elegendő a táplálására. A villámcsapás folyamán a föld és a felhő között felszabaduló energia sem nagy, hiszen kb. 10 liter olaj fűtőértékével egyenlő."

#7 Azért a töltésmegosztásnak földelésnek és hasonlóaknak nézz utána mielőtt válaszolsz.

Mert a fent felhozott példában "becsapod" a villámban lévő töltéseket, az egyik fegyverzet feltöltődésekor a földelt oldal is feltöltődik így az ég és a "föld" közt a töltéskülönbség ami a villámlást kiváltaná megszűnik.

Az már más kérdés hogy esetleg a kondenzátorban megmaradhatott.

Szóval de egyszer belecsaphat oda is.

(A feltöltött kondenzátorba viszont már sokkal nehezebben!)

Fordítsuk meg a dolgot ne kondiban elektromos térként hanem tekercsben mágneses térként tároljuk le az energiát. (mert így is lehet)

Tehát van egy nagy menetszámú és átütés szempontjából is biztosított tekercsünk. Aminek az egyik vége földelt a másik pedig egy rézcsúcsban végződik.

Az ellenállása (impedanciája) még a nagy menetszám mellett is valószínű kisebb lesz mint a levegő ellenállása. Tehát oda fog becsapni.

A feszültség változások mágneses térerő változásokat is okoznak körülötte. Ha ez a tekercs pl egy transzformátor egyik fele volt akkor a szekunder oldalon is megjelenik feszültség.