Newton korában miféle kísérletekkel lehetett igazolni a fény részecske "vagy" hullám természetét?

A hullámtermészethez elég az interferencia kimutatása, az akkoriban is lehetséges volt.

Newton meg is vizsgálta, de csupán a periodikusságra,a rezgésre jött rá belőle, a hullámtermészetre nem, alapvetően részecskék áramának gondolta a fényt és ehhez próbálta igazítani a megfigyeléseinek magyarázatait.

A részecske-természetre utal a fénynyomás jelensége, Newton korabeli eszközökkel is kimutatható volt.

A probléma az, hogy a fény KETTŐS természetnének megértéséhez hiányzott még az elméleti háttér.

Szóval a részecske- és hullámjellegre mutató eredmények ütötték egymást, az, hogy a kettő együtt lehetséges, a korabeli embernek, még tudósnak is irreális feltételezés lett volna.

A fény hullám természetére meg utalhatott az, hogy két fénysugár egymást keresztezve látszólag akadálytalanul halad át egymáson. Ha a fény részecskékből állna, akkor a részecskék ütköznének egymással. Persze lehet az is magyarázat, hogy a fény nagyon-nagyon ritka, azaz a részecskék nagyon-nagyon kicsik, az ütközések száma nagyon-nagyon ritka, de szerintem ezt az addigi tapasztalatok alapján nagyon nehéz volt elképzelni és feltételezni.

Illetve még ami zavarba ejtő lehetett, az a különböző színű fénysugarak eltérő fénytörése. Ha a fény anyag, akkor ennek az anyagnak a tulajdonságaira lehetett volna visszavezetni, de úgy sajátos ez a jelenség. Ha meg a fény hullám, akkor maximum a frekvencia és az amplitúdó maradt. Az amplitúdóval könnyen lehetett azonosítani a fényerősséget, így a színnek más tulajdonság nem maradt a hullámtermészetből, mint a frekvencia. És ugye ma tudjuk is, hogy ez a helyzet. De az akkori tapasztalatok alapján ez megint csak nem magától értődően adódott, elég „sajátos” elképzelés lett volna az addigi ismeretek alapján.

"A részecske-természetre utal a fénynyomás jelensége, Newton korabeli eszközökkel is kimutatható volt."

Milyen eszközre gondolsz? A fénynyomás nagyon gyenge effektus, minimum lézerre van szükséged, ha otthoni körülmények között meg szeretnéd figyelni. A Crookes-féle fénymalom pedig valójában hőerőgép, nem a fénynyomás hozza mozgásba. (bár a magyar wikipédia "fénynyomás" szócikke ez utóbbit állítja Crookes első, 1874-es publikációjára hivatkozva, ám ezt a következő években végzett vizsgálatok sorával 1879-re megcáfolták)

"A Crookes-féle fénymalom pedig valójában hőerőgép, nem a fénynyomás hozza mozgásba."

Szóval ha teljes vákuum van benne, nem működik?

Csak mert ha akkor is...

Az angol wikipédia egy 1901-es mérésre hivatkozik.

[link]