Mi a különbség a közegben nyugalomban is fellépő és a csak áramlásban tapasztalható emelőhatás között?

jó de ezt csak átfogalmazása a kérdésnek, nincs benne információtartalom.

mi a különbség az alma és a körte között?

-az egyik alma, a másik körte

ezzel nemcsak azt mondom, hogy szerintem Wadmalac válasza nem kielégítő, hanem azt is, hogy nem lehet jó választ adni a kérdésre.

A hidrosztaikai rész egyszerű, a felhajtóerő magyarázata nem nagy durranás.

Simán a mélység függvényében változó hidrosztatikai nyomás az ok.

A hidro- és aerodinamika, a szárnyfelületeken keletkező felhajtőerő már állati bonyolult, sok tényezős hatás.

A gáz, folyadék test formája menti áramlásából eredő erők már a molekulák tehetetlenségének, a közeg viszkozitásának a kombinációjából áll össze, azok hozzák létre a közegben haladó test alatti és feletti nyomás különbségét, ami emelőerőt adhat.

A hidrosztatikai (nyugalmi) felhajtóerő a gravitáció következménye. A folyadékra ható gravitáció következtében a mélységgel arányosan nő a belső nyomás (mert egyre nagyobb víztömeg nyomja az adott szinten lévő folyadékot). A benne lévő testre pedig (mivel annak van függőleges kiterjedése) az alsó részen nagyobb, a felső részen kisebb erő hat, eredőjük felfelé irányul.

A hidrodinamikai felhajtóerő viszont Bernoulli törvényéből következik. Ha a közegben mozog egy test, akkor a test alakjától függően eltérő nagyságú erők lépnek fel, ebből a vízszintes komponens a közegellenállás (ami most érdektelen), a függőleges komponens lesz a felhajtóerő. Ez amiatt keletkezik, mert a test közelében nagyobb az áramlás, mint tőle távolabb, ezért eltérő a nyomás is. Bernoulli törvénye az eltérő sebességek és nyomások közötti összefüggést adja meg, így kiszámítható a nyomáskülönbség, ami erőkülönbséget, azaz függőleges erőkomponenst eredményez. Ennek nagysága jelentős mértékben függ a test profiljától.

Összefoglalva, a nyugalmi felhajtóerő a gravitáció következtében fellépő nyomáskülönbség, a dinamikai pedig az eltérő sebességekből következő eltérő nyomás miatti erőhatás.

"A hidrodinamikai felhajtóerő viszont Bernoulli törvényéből következik. "

Mondjuk inkább azt, hogy IS.

Illetve, tulajdonképpen igen, hiszen minden aero- és hidrodinamikus felhajtőerő-jelenség valahol onnan származik, hogy a környezetéhez képest felgyorsuló közeg nyomása esik.

Csak nem mindenhol egyszerű meghatározni annak a bizonyos keresztmetszet-szűkületnek az analógiáját.