Ki lehet gonoszabb az okos vagy a buta ember?

Nehéz kérdés. Mit jelent az, hogy valaki okos? Műveltséget jelent? Lehet, hogy valakinek nagy a lexikális tudása, mégsem tartják általában okosnak. Intelligenciát jelent? Azt sem teljesen, megfelelő műveltség és tájékozottság hiányában az intelligens ember is hülyeségeket fog beszélni, megint nem fogják okosnak tartani. Valahol az okosság a kettő együttese lenne? Vagy van még valamilyen más aspektusa is? Mivel a természettudományban lett feltéve a kérdés, már itt azt kellene mondani, hogy az a fogalom, hogy „okos” túl aluldefiniált, hogy tudományos módon lehessen vizsgálni.

Hasonlóan problémás a „gonosz” fogalma. Etikusságot takar ez a fogalom? Ha igen, akkor személyes vagy kulturális erkölcsi szabályokról van szó? Ez utóbbi esetén melyik kultúráról van szó? Mert ami az egyik kultúrában teljesen elfogadott, az a másik kultúrában lehet bűn. Vagy mit takar a „gonosz” fogalma? Az érzelmi intelligencia hiányát? Sok pszichopata nagyon is jól érti az érzelmek összefüggéseit, és… ki is használja ezeket. Vagy a gonoszság az empátia hiányából fakad? Ezzel sem stimmel. A „gonosz” fogalma megint csak túlságosan aluldefiniált.

De ha megnézzük a fentebb felsorolt aspektusok közötti összefüggéseket firtató tanulmányokat, a legtöbb esetben az derül ki, hogy nincs összefüggés. Pl. a pszichopaták, szociopaták nem rendelkeznek sem magasabb, sem alacsonyabb IQ-val. (Bár itt érdekes a kérdés, mert ha nagyobb IQ-jú embereket kérdezel meg, akkor többen fogják magukat elutasítottnak gondolni, ha meg pszichopatákat kérdezel, akkor többen fogják magukat átlagosnál intelligensebbnek tartani. De objektíven nézve még sincs összefüggés, egyszerűen csak a pszichopaták hajlamosak túlértékelni a saját IQ-jukat, a magas IQ-val rendelkezők meg kevésbé érzik magukat elfogadottnak, mint amennyire a környezetük elfogadja őket.)

És lehetne még folytatni mindenféle összevetéseket az „okosság” aspektusai, meg a „gonoszság” aspektusai között, de úgy általánosságban az a kép rajzolódik ki, hogy nincs összefüggés a két tulajdonság között.

~ ~ ~

Illetve itt megint más a tapasztalat, mint az objektív valóság. Mert ha egy buta ember gonosz, akkor a gonoszságot is bután fogja csinálni, mondjuk kevésbé hatékonyan. Ha meg egy okos ember gonosz, akkor valószínű sokkal többet tud ártani. Ha egy okos ember ártani akar neked, akkor ártani is fog neked. A buta ember lehet, hogy akarna ártani neked, csak nem tudja hogyan. Ezért lehet az embernek olyan téves benyomása, hogy mintha az okos emberek hajlamosabbak lennének a gonoszságra.

> Az okos. Mert a buta csak indulatból, erőből szemétkedik pl szájba vág. Az okos meg furmányosan kitalálja, hogy mivel okozhatna nagyobb szenvedést.

Ugye pont ez az. Mindkettő lehet egyformán gonosz. Az más kérdés, hogy melyik fog neked jobban ártani. De a gonoszságnak nem gondolnám, hogy a hatékonyság a mércéje, hanem a szándék. Mindkettő ártani akar, ebben nem különböznek.

Minél intelligensebb valaki, annál több módon tudja az esetleges rossz szándékát tettekben meg is valósítani.

Az az esetleges rossz szándékú alkat viszont nem értelemszint-függő.

" nem létezik olyan, hogy okos gonosz ember"

Kivéve a többdiplomás sorozatgyilkosok? Csak példaként?

"Ha valaki gonosz, az egyszerűen buta"

Ez így nem igaz.

Persze a buta fogalmát leeht szélesíteni mindenre, ami nekünk nem tetsző, de attól nem lesz igaz.

A rosszindulat nem intelligencia-függő.

Egyszerűen egy beteges késztetés arra, hogy ártsál.