Miért csak a gázbolygók körül van gyűrű?

Egy elmélet szerint a Földnek egykor volt gyűrűje. A Hold létrejöttét okozó bolygóütközés után a törmelékfelhő nagyon gyorsan (akár pár év alatt) gyűrűvé rendeződött, és végül szép lassan a kialakuló Hold szüntette meg.

+ [link]

Ahhoz, hogy egy bolygó körül gyűrű keletkezzen, rengeteg apró, szemcsés anyagfoszlányra van szükség, amely stabil pályán kering a bolygó körül. A gyűrű anyagát a körülötte keringő égitestek vulkanizmusa, ütközései, a bolygó tömegvonzása által bevonzott anyagok táplálják, de az ikonikus Szaturnusz-féle gyűrűkhöz egy nagyobb égitest teljes anyagára van szükség, tehát egy hatalmas ütközés, vagy az árapályerők eredménye.

A belső kőzetbolygóknak egyszerűen nem áll rendelkezésére a gyűrűkhöz szükséges anyag, és a tömegük is kisebb. A becsapódás elmélet szerint, amely a legvalószínűbb és legnépszerűbb magyarázata a Hold keletkezésének, a Hold a Föld és egy Mars méretű égitest ütközése által Föld körüli pályára juttatott törmelékből állt össze. Ez a törmelék izzó gyűrűként vehette körbe a Földet, amíg létre nem jött a Hold.

Ahogy írják. A kisebb tömegű bolygók esetén kisebb eséllyel alakul ki és rövidebb ideig marad fenn a gyűrű.

Szóval nem a gázbolygóság az ok, hanem a méret, a tömeg.

És az a helyzet, hogy az elegendően nagy tömegű, méretű sziklabolygó is már annyi gázt tud magára gyűjteni, hogy gázbolygónak fog tűnni.

Itt a naprendszerben nem látunk ilyet, de máshol éppenséggel lehet.