Az egyes kémiai elemek atomjai csak abban különböznek egymástól, hogy nem ugyanannyi elektronnal rendelkeznek?

De, lehet. De létezik olyan dolog, hogy radioaktivitás. Ez pont attól létezik, mert az atommagba nem tudsz akármennyi protont meg neutront belerakni. A protonok mind pozitív töltésűek, ezért taszítják egymást. Ha nem lennének neutronok a magban, akkor ezek a protonok egy szemvillanás alatt szétrepülnének, és nem lenne belőlük atommag.

De a túl sok neutron sem jó, attól is szétesik az atommag. Csak bizonyos mennyiség és arány esetén létezik az atommagok stabilitása. Ha ez az arány nem megfelelő, akkor radioaktív atommagokról beszélünk, amelyek igyekeznek szétesni könnyebb, stabilabb, kevésbé vagy nem radioaktív elemekké. elemekké.

Ha csak tisztán az elektronokat nézzük:

- más pályán vannak (F-P-D-S pályák).

- Megmondhatatlan VAGY a helyük, VAGY az energiaszintjük (Heisenberg - féle határozatlansági reláció).

Az atom roppant összetett találmánya a természetnek. Ugyan azt jelenti: oszthatatlan, de nagyon is az.

Néha hoznak létre új elemeket, de ezek nem stabilak. Protont és neutront megfogni az nem annyi, mint egy szelet kenyeret a pirítósba tenni. És 120 körüli ALAPelem van, de annak létezik elemenként 8-10 variánsa. Lást C14, szénizotópos vizsgálat.

Ne az elektromos áram felől olvasd, mert akkor ennyi erővel mágnesességet is olvashatnál. Önmagától olvasd, inkább a kémia felől.

"Miért nem tudunk előállítani új elemeket?"

Tudunk, léteznek úgynevezett mesterséges elemek. Csak épp ezek pont azért mesterségesek, mert annyira instabilak, hogy a természetben nem maradnak meg hosszútávon.

[link]