Mekkora hőmérsékletre hevülne egy feketetest, ami a Nap körül keringene?
válasza: válasza:Én ugyan nem.
Ki lehet számolni.
De elég sok tényezős képlet.
Most csak úgy hasra ütve indulj ki a Merkur napos oldali felszíni hőmérsékletéből, cseréld ki a felszínt 0 albedósra és kijön valami.
A Wasp12b exobolygó albedója 0,064. Rohadt közel van a napjához, kötött keringésű, a számítások szerint kb. 2500 fok van a napos oldalon.
Gondolom a mi napunknál, Merkur-távolságban is valami ehhez közeli jönne ki teljesen fekete testre.
Mármint olyan fekete testre, ami létezhet. Mert az elméleti, az bármi fénytől végtelen hőmérsékletre hevülhetne, ha nulla a kisugárzása.
Az meg ugyebár lehetetlen, ha nem fekete lyukról beszélünk.
válasza:"Mert az elméleti, az bármi fénytől végtelen hőmérsékletre hevülhetne, ha nulla a kisugárzása."
Tökéletesen fekete testnek nem 0 a kisugárzása (hacsak nem 0 K hőmérsékletű).
válasza:"Tökéletesen fekete testnek nem 0 a kisugárzása (hacsak nem 0 K hőmérsékletű)."
Ha nulla, akkor hevülhetne végtelenre.
Ma nem az, akkor nem. :) Tudom, a Planck-törvény miatt nem lehet ilyen.
Jelen esetben is az a tökéletesen "fekete" bolygó szép sárgán izzana.
De amúgy a 100%-os elnyelés is lehetetlen, csak jól megközelíthető.
válasza:Mekkora a test átmérője? (Ha gömb alakú)
Milyen távolságra kering a Nap körül?
Nem nulla kisugárzású fekete testre gondolok, hanem olyanra, amelyik a Planck-törvénynek megfelelően sugároz. Ami a test átmérőjét illeti, annak talán nincs szerepe, ha az egyensúlyi állapotról van szó, vagyis amikor az általa elnyelt energia egyenlő a kisugárzottal. Ugyanis az egy időegység alatt elnyelt energia arányos a Nap felé forduló felület nagyságával, másfelől meg a sugárzó felület a teljes felülettel, így nincs ok arra, hogy az egyensúlyi állapot függjön a test méretétől (mindkét felület nagysága ugyanolyan arányban függ a test átmérőjétől).
A képletnek tartalmaznia kell a Naptól való távolságot, így aztán ennek az alapján ki lehetne számítani, hogy ha pl. a Föld-Nap távolságra keringene, akkor mekkora lenne a hőmérséklete, vagy ha a Mars-Nap távolságra, akkor milyen lenne és így tovább.
válasza:"időegység alatt elnyelt energia arányos a Nap felé forduló felület nagyságával"
Ez a Nap felé forduló felület nem ilyen egyszerű. Gondolj a tél és nyár közti hőmérséklet-különbségre és a szögekre, ugyanakkor a kisugárzás már nem ilyen szögfüggő.
A másik, hogy ha nem kötött keringésű, akkor még a hővezetése (és talán a hőkapacitása) is közrejátszik, ugyanis a napos oldalon elnyelt hőt nem biztos, hogy az árnyékos oldal ki tudja sugározni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!