A Földön mindig pont ugyanannyi víz van összesen?

Nagyjából igen, de van változás folyamatosan, víz tud keletkezni, ha hidrogén oxigén jelenlétében elég, illetve a vízmolekula szét tud bomlani kémiai reakciókban, például a hidrolízis során és akkor alkotórészei a hidrogén, vagy/és az oxigén beépül az új vegyület(ek)be.

A Földtörténeti korokban viszont jelentősen más volt a víz mennyisége, csupán az oxigén és a hidrogén volt hasonló mennyiségben a Földön, de nem pontosan, mert legfőképpen a hidrogén tud a légkörből elszivárogni csekély mennyiségben, de a Napszéllel is az érkezik a Földre leginkább, az egyenleget nehéz lenne megmondani, ez függ a Nap aktivitásától is, amelyre csak következtetni lehet milliárd évekkel korábbra.

Ezek a változások nem meghatározó mennyiségek, figyelmen kívül lehet őket hagyni.

Természetesen onnantól kezdve lehet nagyjából állandónak tekinteni a hidrogén és az oxigén mennyiségét, hogy a Földön 'összegyűlt'

Talán nagyon minimális el tud szökni az űrbe, de az elenyésző.

A víz mennyisége állandónak tekinthető, tehát nincs olyan, hogy egyszer csak elfogy a túlnépesedés miatt és #mindmeghalunk.

Az édesvíz ellenben már problémásabb, a Föld vízkészletének cirka 97,5 %-a az óceánokban van sós víz formájában.

További 2% van a sarki jégsapkákban, ez ugyan már édesvíz, de nem használhatjuk fel, mert fagyott állapotban van

A maradék 0,5% az, ami rendelkezésre álló édesvíz, ez adja az időjárás csapadékait, ez alkotja a folyókat és tavakat, meg a talajvizet is.

Ez egy nagyon törékeny rendszert alkot, a globális felmelegedés átszervezi az elrendezkedését. Ugyanis ha csak egy C fokot melegszik a hőmérséklet éves átlagban, akkor az egész Föld felülete jobban párolog, mind a tengerek felett, mind a szárazföld felett és a magasabb hőmérsékletű levegőben több páratartalom lehet, így az esőfelhők bővizűbbekké válnak. Az esők azonban nem egyenletesen terítik szét a csapadékot, ahol lezúdulnak, ott áradások is előfordulhatnak, de ahová rendszeresen kevesebb esik, ott a kiszáradás dominál majd, így előre nem láthatóan óriási területekről akár el is tűnhet a víz hosszú távon, ahol jelenleg van, máshol meg több lehet majd belőle a kelleténél.

Sajnos ez már elkezdődött és nem tudjuk, hol áll meg, hogyan alakul a Föld édesvízkészlete, hogyan fog átrendeződni és milyen mértékben, az előrejelzési modellek pontatlanok és különféle irányokba mutatnak.

Ezt a kérdést nehezebb megválaszolni mint gondolnátok.

1) Ha a földet egészében nézzük mint a külvilággal kapcsolatban álló rendszert akkor a válasz az hogy lassan ugyan de folyamatosan fogy a víz.

Ennek oka hogy a légkörbe elpárolgott molekulákat amikor nagyon magasra is feljutnak a kozmikus sugárzás szét tudja ütni.

A keletkező hidrogén akár atomosan akár molekulárisan pedig még magasabbra emelkedik ahonnan már a napszél is könnyedén lefújja.

Rövid távon nyilván elhanyagolható ez a hatás, mert lassú folyamat.

Hosszútávon viszont jelentős mert amióta a folyékony víz megjelent a földön kb egy szép nagy óceánnyi vizet vesztettünk így el. (4.5 milliárd év alatt.)

Ráadásul néha ebbe beleszól egy egy üstökös becsapódása amelyek meg hozzák kintről a vizet. Egy kicsit vissza tudják ezt a folyamatot korrigálni így.

2) Ha teljesen zárt rendszerként tekintünk rá és csak az érdekel minket hogy a felszínen és a légkörben hogyan változik a vízkészlet akkor meg az a válasz hogy több van.

Hogyan lehetséges ez? És ellentmondás -e az előzővel?

Nem az mert a vulkanizmus pótolgatja a földköpenyből!

Ugyanis nemrég kiderült hogy a teljes vízkészlet kb fele még a földköpenyben van bezárva.

[link]

[link]

Ha ez nem így történt volna akkor már kb félúton lenne a Föld a Mars sorsához közeledve az 1) pont vízvesztése miatt!

Tehát összefoglalva miközben a teljes földgolyóra nézve a vízkészlet apad. Csak a felszínt és a légkört nézve (tehát azt amihez egyáltalán bárhogyan is hozzáférhetünk!) egy kicsit még emelkedett is a mennyiség.

De még ez sem a teljes történet.

Ugyanis erősen beleszól ezekbe a folyamatokba még pár dolog:

3) Szénhidrogének keletkezése kontra elégetése!

A szénhidrogén keletkezéséhez a biológiai folyamatok során először víz kötődik meg más formában és a hidrogén eltárolódik.

Fosszilis szénhidrogén elégetésekor viszont víz is keletkezik a hidrogénből.

Ez egy elég komoly mennyiség! Évente több millió tonna!

4) Az emberiség vízbontó folyamatai és a hidrogén más ultra stabil kémiai folyamatokban való "végleges" megkötése szintén egy vízvesztési folyamat. De ez még elvileg visszafordítható célzottan és mesterségesen. (Pár millió tonna műanyagról beszélek. Aminek csak egy része a fosszilis szénhidrogén, a polimerizációhoz sok hidrogéndús mesterséges kémiai anyagot használnak fel.)

5) Vagy az amit kilövünk rakétákkal az űrbe (rakéta üzemanyagok-ra gondolok nem arra amit az űrhajós megiszik.) az meg ugye nettó vízvesztési folyamat mert végleg elvész már visszaalakítani sem lehet. Ez egy nem visszafordítható veszteség.

De nem kell aggódni ezek (4) és 5)) a leges legkisebb tételek a listán. (csak pár millió tonna).

"Ráadásul néha ebbe beleszól egy egy üstökös becsapódása amelyek meg hozzák kintről a vizet. Egy kicsit vissza tudják ezt a folyamatot korrigálni így."

Emellett elég sok, légkörben elégő meteorittal is van utánpótlás.

Érdekes egyébként ez a Föld össztömeg dolog is.

A Föld évente kb. 40.000 tonna anyagot kap "kintről" mikrometeorok, bolygóközi gáz és por formájában.

Közben kb. 95.000 tonna hidrogént és 1600 tonna héliumot veszít a légkörből, plusz, hozsánna néked, Einstein, 16 tonnát veszít ENERGIA formájában, ahogy a földmag lassul és hűl.

Szóval, összességében kb. 50-56.000 tonnát veszít évente.

EagleHUN kimerítő válaszához csapjuk még hozzá:

Ott van a nemzetközi űrálomás is, azon az ember meg mit csinál? Issza a vizet! Azt már nem is hozzák vissza. :)